Hunter

Elérte végső felbontását a színes nyomtatás

Elérték a lehető legmagasabb képfelbontást, megközelítőleg 100.000 dpi-t (dot per inch), mindezt színesben egy olyan nyomtatási módszerrel, ami parányi, nanoméretű "pilléreket" alkalmaz a pixelekhez. A Nature Nanotechnology-ban leírt módszert apró vízjelek és egyéb biztonsági célokra használhatják, valamint nagy sűrűségű adattároló lemezek is készíthetők vele.

Az ultra-felbontású képek minden egyes pixele négy nanoméretű pilléren áll, amiken ezüst- és arany-nanokorongok helyezkednek el. A pixelek színe a korongok átmérőjének, szerkezetének és térközeinek váltogatásával szabályozható. A szingapúri Tudományos, Műszaki és Kutató Ügynökség (A*STAR) kutatói ennek az úgynevezett strukturális színeffektusnak az alkalmazásával megalkották a színek teljes skáláját. Az elv bizonyításaként kinyomtatták a "Lena" tesztkép, egy színekben gazdag női portré 50x50 mikrométeres változatát.


Dr. Yang
Joel Yang, az A*STAR anyagtudósa, a tanulmány vezetője akkor észlelte először a hatást, amikor egy fénymikroszkóp alatt fém nanorészecskéket tanulmányozott. "Láttuk, hogy képesek volnánk a színek kontrollálására a vöröstől a kékig, pusztán a részecskék méretének szabályzásával" - mondta.

Egy adott fém nanoszerkezet méretétől függően a fény egy adott hullámhosszán rezeg - hasonlóan a gitárhúrhoz, ami a hosszától függően rezeg egy-egy adott frekvencián. A megfelelő hullámhosszon a fény rezgésre készteti a fém nanoszerkezet felszínén elhelyezkedő elektronokat, meghatározva a szerkezet által visszavert színt. Ez az úgynevezett plazmon rezonancia jól ismert a fizikában, azonban Yang volt az első, aki ezt a nagy felbontású színes nyomtatás szolgálatába állította, magyarázta Jay Guo, a Michigan Egyetem mérnöke, aki nem vett részt a kutatásban.

A Lena képhez a kutatók először elektronsugaras litográfiát alkalmaztak, hogy felvigyék az alapul szolgáló szilíciumostyára egy szigetelő anyagból készült pillér tömböket. Ezután fém-nanokorongokat ülepítettek a pillérekre és bevonták az ostya felületét fémmel, ez veri vissza a fényt, élénkké téve a kép színeit. "A színek egyszerre jelentek meg, miután felvittük a fémet" - mondta Yang.

Yang strukturált színezésű képeinek felbontása megközelítőleg 100.000 dpi. Összehasonlításként a tintasugaras- és lézernyomtatók mikrométeres tintapöttyöket generálnak, felbontásuk ezért 10.000 dpi környékén maximalizálódik. Ha Yang képeit az emberi szem számára is látható területen készítenék el, akkor "nagyobbnak tűnne a felbontásuk, mint a nagy felbontás" - mondta Teri Odom, az amerikai Northwestern Egyetem kémikusa, hozzátéve, hogy még a tökéletes látású emberek sem képesek észlelni a 20-30 mikrométernél kisebb objektumokat.

Az optikai képeknek a legjobb mikroszkóp alatt is van egy végső felbontási határuk, amit Yang módszere most elért. Amikor két objektum túl közel helyezkedik el egymáshoz a róluk visszaverődő fény elhajlik - diffrakció lép fel-, és a két objektum összemosódik. Ez a hatás, amit diffrakciós határnak neveznek, akkor következik be, amikor a két objektum közötti távolság már kisebb a megjelenítéshez használt fény hullámhosszának a felénél. A színspektrum közepén elhelyezkedő hullámhossz körülbelül 500 nanométer. Ez azt jelenti, hogy egy nyomtatott kép pixelei nem helyezkedhetnek 250 nanométernél közelebb egymáshoz, anélkül hogy elmosódottnak tűnnének. Yang képein a pixelek pontosan ekkora távolságban helyezkednek el egymástól.

A strukturális színnek a felbontáson kívül van még egy előnye, a képstabilitás. A fém és a szigetelő anyagok rendkívül tartóssá teszik az így készült képeket. "Nem fakulnak meg az idővel, ellentétben a szerves festékekkel" - mondta Guo.


Yang elmondása szerint jelenleg egyfajta prégelő módszeren dolgoznak, ami megkönnyítené a pillérek nagyobb felületekre, illetve más anyagokra nyomtatását, a demonstrációnál alkalmazott elektronsugaras technika nagy felületeknél ugyanis már túl lassú.

A kutatók szabadalmat nyújtottak be nyomtatási módszerükre és bíznak benne, hogy mikroképeiket nanoméretű vízjeleknél vagy kriptográfiai alkalmazásoknál kamatoztathatják. A színes foltok egymáshoz egészen kis távolságokban történő nyomtatása ultra-sűrű optikai adatok lemezekre kódolására is használható lehet, hasonlóan a DVD-hez. Mivel ezeket a képeket nem lehet újraírni, ugyanakkor rendkívül tartósak, nagy érdeklődésre tarthatnak számot az archiválási technikák világában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • idebudanemoda #15
    igazad van, már a lepkék is tudták!
    te vagy a bizonyítéka annak, hogy az evolúció nem működik...
    ekkora barmot, mine te, nem produkálhat, VAN ISTEN!
  • llax #14
    A lényeg a "végső" felbontáson van. Azaz a képesek a fény hullámhosszával összemérhető pixelekből képet összehozni. Ennél nagyobb felbontás a látható fény tartományában nem lehetséges.

    A hétköznapokban az átlagember számára 300dpi is elég, 600dpi már tényleg minden igényt kielégít (monitor: 90-110dpi, teló: 120-330dpi), feltéve, hogy egy pixel minden, eszköz által kezelt színt felvehet.
    Ez nem keverendő a (főleg tintasugaras) nyomtatók több ezer dpi-jével, ha azok felbontását a teljes színskálájukra vetítve vizsgáljuk, akkor egy sok ezer dpi-s nyomtató valójában néhány száz dpi-t tud színes nyomtatásban.
  • Nabateus #13
    Viszont alapbol tudnak repulni... :)
  • Zoli007 #12
    De ők nem küldtek szondát az űrbe!
  • Sir Cryalot #11
  • halgatyó #10
    Kösz! Ha hallgattam volna....
    Bár asszem, ezt 100 megkérdezett emberből nem sokan tudták volna
  • duke #9
    Nagy dolog, a lepkek ezt mar reg feltalaltak. Sok lepkenek is hasonlo hatas miatt latszik szinesnek meg mintasnak a szarnya.
  • IMYke2.0.0.0 #8
    Én se tudtam, a Kugli segített:

    "Prégelés
    Könyvek címlapjának, gerincének feliratozására szolgáló eljárás, melynek során betűket, vonalas ábrákat préselnek a borítóba. Ha fém, vagy színes fóliát használnak hozzá (a betűket ezen keresztül nyomják a borítóra), akkor a betűk fémszínűek ill. színesek lesznek. Ha nem használnak fóliát, akkor vaknyomásnak hívjuk az eljárást."
    Forrás: Könyvkészítés.hu
  • Bwanamon #7
    Létezik olyan eljárás is a nyomtatásban, hogy prégelés, nem csak préselés...
  • halgatyó #6
    Még egy érdekesség: sok filmet és sztorit lehet olvasni mindenféle földönkívüli micsodák látoatásáról a korábbi történelmi korokban. Akik az itt hagyott micsodákat valahogyan az adott kor színvonalán készítették el, érdekes módon.

    Pedig mennyivel meggyőzőbbek lehettek volna, ha ilyen technikás képeket hagytak volna ránk, ahelyett, hogy színes krétával rajzolgatnak egy barlang falára és hasonlók