SG.hu·

Jelentős ingadozások a Voyager adataiban

A NASA Voyager 1 űrszondájának adatai szerint a csillagközi űr határának elérését jelző három jelből kettő minden korábbinál nagyobb ütemű változásokat mutat.

Immár 7 éve, hogy a Voyager 1 a Nap által kibocsátott töltéssel rendelkező részecskék buborékjának külső rétegeiben vándorol. A szonda július 28-i adataiban a kozmikus sugárzást mérő műszer 5 százalékos emelkedést mutatott a Naprendszeren kívülről érkező nagy energiájú kozmikus sugarak arányában. Ugyanezen nap második felére a naprendszerünk belsejéből eredeztethető alacsonyabb energiájú részecskék szintje a felére csökkent, három nap alatt azonban a értékek nagyjából visszaálltak az eredeti szintekre.

A harmadik jel a mágneses mező iránya, ezt még javában próbálják kiolvasni a tudósok az adatokból, hogy láthassák milyen változás történt ezen a téren. A várakozások szerint mindhárom tényező meg fog változni, amint a Voyager 1 áthalad a csillagközi űrön. A legfrissebb mágneses mező adatok előzetes elemzése szeptemberre várható. "Ezek rendkívül izgalmas pillanatok a Voyager csapat számára, miközben próbáljuk megérteni a változások gyorsuló ütemét" - mondta Edward Stone, a Voyager projekt tudósa, a Caltech munkatársa. "Egész bizonyosan a Naprendszer peremének egy új területen járunk, ahol gyorsan változnak a dolgok, azonban még mindig nem tudjuk megmondani, belépett-e a Voyager a csillagközi űrbe"


A nagy energiájú kozmikus sugarak szintje évek óta növekvő tendenciát mutat, a mostani azonban egy újabb viszonylag drasztikus emelkedés az elmúlt évekéhez képest. A legutóbbi 5 százalékos ugrást májusban észlelték. Az alacsonyabb energiájú részecskék szintje az elmúlt két évben kezdett lassan csökkenni, a tudósok várakozásai szerint ezek a részecskék szinte nullára csökkennek, amint a Voyager 1 kilép a Naprendszerből. "A növekedés és a csökkenés élesebb a korábban észlelteknél, azonban ugyanezt mondtuk a májusi adatokról is" - tette hozzá Stone. "Az adatok nem úgy változnak, ahogy vártuk, a Voyager azonban mindig is meglepett minket az új felfedezéseivel"

A Voyager 1 szeptember 5-én ünnepelheti kilövésének 35. évfordulóját. A szonda jelenleg 18 milliárd kilométerre tartózkodik a Naptól, ikertestvére, a Földet 1977. augusztus 20-án elhagyó, más irányba haladó Voyager 2 egy kicsit még közelebb van szülőcsillagunkhoz, jelenleg 15 milliárd kilométerre található. "Két veterán Voyager űrszondánk jó egészségnek örvend" - jelentette Suzanne Dodd, a Voyager projekt vezetője. "Tudjuk hogy át fogják lépni a csillagközi űrt, csupán az a kérdés, mikor"

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Sir Ny2012. 08. 06.. 18:35||#45
töredékét se. Több nagyságrenddel kevesebbet fogyaszt egy telefon kijelzõvel és antennával együtt, mint egy olyan proci.
+1
© teddybear2012. 08. 06.. 17:56||#44
Kivételesen egyet kell értenem veled! Öregszel? Vagy mifene, mert nem vall rád az ilyen hozzáállás.
© MacropusRufus2012. 08. 06.. 17:30||#43
nézõpont kérdése. Arra amire tervezték õket 100%-ban megfelelnek. Akkor mihez képest nézzük a kezdetlegeset? 😊
Megjegyzem: még az ISS-n is 386-os gépek dolgoznak 😉 Lehet õket eléggé kezdetélegesnek nevezni, de õk azok a vasak amik legkevésbé érzékenyek a különbözõ kûlsõ behatásokkal szembe. Az, hogy mi a kezdetleges meg mi nem az, az egy eléggé szubijektív dolog. Ezeket úgy hívják célorientált gépek. A területükön jelenleg nincsen jobb nálunk. Azon a teürleten õk az IStenek.
Amúgy meg ahhogy írátk: ezek maguk a történelem.
© teddybear2012. 08. 06.. 17:15||#42
A MIR-rel leginkább az volt a baj, hogy a megsemmisítésekor már 15 éves volt az elsõ modulja. Egy Szojuz jótállása a fellövés után csak hat hónap, utána nem szabad használni. Ezért szerelték át az ûrhajósok üléseit a frissen dokkolt ûrhajóba, és a távozók ezért mentek le a régebbi ûrhajóval.
© teddybear2012. 08. 06.. 16:55||#41
A nemzetközi egyezmények az atomfegyverek világûrbeli tárolását és felhasználását tiltják, a nukleáris energiaforrások felhasználását nem.
Ami azt illeti, az izotópok hõjével táplált termoelektromos energia-cellák nélkül nem menne egyetlen külsõ naprendszeri szonda sem. A Jupiternél már alig van napfény, a napelemek nem adnának elég áramot.
© NEXUS62012. 08. 06.. 13:51||#40
"A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál."

Höhöhö. Az oroszok egyik központi modulja a Zvezda (DOS-8)a Mir-2-höz készült. Volt olyan terv, hogy elõször a Mír-hez csatlakoztatják és onnan fejlesztik tovább.
Valójában az ISS az a Mir-2 + Freedom + egyéb nemzetközi modulok. A russzkik és az amcsik is a saját új ûrállomasukat valamikor a kilencvenes évek elején, esetleg nyolcvanas évek végén akarták üzembe helyezni. Csak beütött hogy véget ért a hidegháború meg hogy szétesett a SZU. Aztán elõvették mégiscsak a már megépült modulokat és a két ûrállomásból csináltak egyet, meg kiegészítették újabbakkal.

Ennyit az átkos rencerben készült ûrteknolódzsiról.
© ugh2012. 08. 06.. 09:39||#39
Ja. Meg a mobilja a soxorosat fogyasztja..
© ugh2012. 08. 06.. 09:35||#38
Azert azt nem art nem elfelejteni, hogy a hadiipar es az urkutatas sosem az aktualis technologiaval dolgozott annak idejen.
Boven elotte jartaka a kereskedelemben kaphato cuccoknak.
Ne felejtsuk el, hideghaboru volt!!!!!!!!!!!!!!!!
Szal a 77 hethez adjal hozza egy 10-15 evet.
-1
© Molnibalage2012. 08. 06.. 09:26||#37
Azon feül lehet, hogy a pálya sem volt megfelelõ hozzá. A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál.
-1
© bvalek2012. 08. 06.. 09:14||#36
Az oroszok megpróbálkoztak vele. A nemzetközi ûrállomás orosz részlege lényegében a törölt Mir 2 ûrállomás projekt némileg módosított moduljai. Azt akarták hogy a Mirt módosítsák a hasonló design miatt, és épüljön bele az ISS-be, de a többi nemzetközi partner nem egyezett bele. A Mir addigra már elöregedett és elavult, veszélyessé vált.

Az ûrbeli újrahasznosítás nagyságrendekkel nagyobb volumenû jelenlétet igényel, komplett kitelepített ipart, üzemeket. Nem olyan egyszerû amilyennek hangzik.