Hunter

Jelentős ingadozások a Voyager adataiban

A NASA Voyager 1 űrszondájának adatai szerint a csillagközi űr határának elérését jelző három jelből kettő minden korábbinál nagyobb ütemű változásokat mutat.

Immár 7 éve, hogy a Voyager 1 a Nap által kibocsátott töltéssel rendelkező részecskék buborékjának külső rétegeiben vándorol. A szonda július 28-i adataiban a kozmikus sugárzást mérő műszer 5 százalékos emelkedést mutatott a Naprendszeren kívülről érkező nagy energiájú kozmikus sugarak arányában. Ugyanezen nap második felére a naprendszerünk belsejéből eredeztethető alacsonyabb energiájú részecskék szintje a felére csökkent, három nap alatt azonban a értékek nagyjából visszaálltak az eredeti szintekre.

A harmadik jel a mágneses mező iránya, ezt még javában próbálják kiolvasni a tudósok az adatokból, hogy láthassák milyen változás történt ezen a téren. A várakozások szerint mindhárom tényező meg fog változni, amint a Voyager 1 áthalad a csillagközi űrön. A legfrissebb mágneses mező adatok előzetes elemzése szeptemberre várható. "Ezek rendkívül izgalmas pillanatok a Voyager csapat számára, miközben próbáljuk megérteni a változások gyorsuló ütemét" - mondta Edward Stone, a Voyager projekt tudósa, a Caltech munkatársa. "Egész bizonyosan a Naprendszer peremének egy új területen járunk, ahol gyorsan változnak a dolgok, azonban még mindig nem tudjuk megmondani, belépett-e a Voyager a csillagközi űrbe"


A nagy energiájú kozmikus sugarak szintje évek óta növekvő tendenciát mutat, a mostani azonban egy újabb viszonylag drasztikus emelkedés az elmúlt évekéhez képest. A legutóbbi 5 százalékos ugrást májusban észlelték. Az alacsonyabb energiájú részecskék szintje az elmúlt két évben kezdett lassan csökkenni, a tudósok várakozásai szerint ezek a részecskék szinte nullára csökkennek, amint a Voyager 1 kilép a Naprendszerből. "A növekedés és a csökkenés élesebb a korábban észlelteknél, azonban ugyanezt mondtuk a májusi adatokról is" - tette hozzá Stone. "Az adatok nem úgy változnak, ahogy vártuk, a Voyager azonban mindig is meglepett minket az új felfedezéseivel"

A Voyager 1 szeptember 5-én ünnepelheti kilövésének 35. évfordulóját. A szonda jelenleg 18 milliárd kilométerre tartózkodik a Naptól, ikertestvére, a Földet 1977. augusztus 20-án elhagyó, más irányba haladó Voyager 2 egy kicsit még közelebb van szülőcsillagunkhoz, jelenleg 15 milliárd kilométerre található. "Két veterán Voyager űrszondánk jó egészségnek örvend" - jelentette Suzanne Dodd, a Voyager projekt vezetője. "Tudjuk hogy át fogják lépni a csillagközi űrt, csupán az a kérdés, mikor"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sir Ny #45
    töredékét se. Több nagyságrenddel kevesebbet fogyaszt egy telefon kijelzõvel és antennával együtt, mint egy olyan proci.
  • teddybear #44
    Kivételesen egyet kell értenem veled! Öregszel? Vagy mifene, mert nem vall rád az ilyen hozzáállás.
  • MacropusRufus #43
    nézőpont kérdése. Arra amire tervezték őket 100%-ban megfelelnek. Akkor mihez képest nézzük a kezdetlegeset? :)
    Megjegyzem: még az ISS-n is 386-os gépek dolgoznak ;) Lehet őket eléggé kezdetélegesnek nevezni, de ők azok a vasak amik legkevésbé érzékenyek a különböző kűlső behatásokkal szembe. Az, hogy mi a kezdetleges meg mi nem az, az egy eléggé szubijektív dolog. Ezeket úgy hívják célorientált gépek. A területükön jelenleg nincsen jobb nálunk. Azon a teürleten ők az IStenek.
    Amúgy meg ahhogy írátk: ezek maguk a történelem.
  • teddybear #42
    A MIR-rel leginkább az volt a baj, hogy a megsemmisítésekor már 15 éves volt az első modulja. Egy Szojuz jótállása a fellövés után csak hat hónap, utána nem szabad használni. Ezért szerelték át az űrhajósok üléseit a frissen dokkolt űrhajóba, és a távozók ezért mentek le a régebbi űrhajóval.
  • teddybear #41
    A nemzetközi egyezmények az atomfegyverek világűrbeli tárolását és felhasználását tiltják, a nukleáris energiaforrások felhasználását nem.
    Ami azt illeti, az izotópok hőjével táplált termoelektromos energia-cellák nélkül nem menne egyetlen külső naprendszeri szonda sem. A Jupiternél már alig van napfény, a napelemek nem adnának elég áramot.
  • NEXUS6 #40
    "A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál."

    Höhöhö. Az oroszok egyik központi modulja a Zvezda (DOS-8)a Mir-2-höz készült. Volt olyan terv, hogy először a Mír-hez csatlakoztatják és onnan fejlesztik tovább.
    Valójában az ISS az a Mir-2 + Freedom + egyéb nemzetközi modulok. A russzkik és az amcsik is a saját új űrállomasukat valamikor a kilencvenes évek elején, esetleg nyolcvanas évek végén akarták üzembe helyezni. Csak beütött hogy véget ért a hidegháború meg hogy szétesett a SZU. Aztán elővették mégiscsak a már megépült modulokat és a két űrállomásból csináltak egyet, meg kiegészítették újabbakkal.

    Ennyit az átkos rencerben készült űrteknolódzsiról.
  • ugh #39
    Ja. Meg a mobilja a soxorosat fogyasztja..
  • ugh #38
    Azert azt nem art nem elfelejteni, hogy a hadiipar es az urkutatas sosem az aktualis technologiaval dolgozott annak idejen.
    Boven elotte jartaka a kereskedelemben kaphato cuccoknak.
    Ne felejtsuk el, hideghaboru volt!!!!!!!!!!!!!!!!
    Szal a 77 hethez adjal hozza egy 10-15 evet.
  • Molnibalage #37
    Azon feül lehet, hogy a pálya sem volt megfelelő hozzá. A Mir még a '80-as évek szovjet technikája volt. Semmi keresnivalója nem votl szerint egy zsír új állomásnál.
  • bvalek #36
    Az oroszok megpróbálkoztak vele. A nemzetközi űrállomás orosz részlege lényegében a törölt Mir 2 űrállomás projekt némileg módosított moduljai. Azt akarták hogy a Mirt módosítsák a hasonló design miatt, és épüljön bele az ISS-be, de a többi nemzetközi partner nem egyezett bele. A Mir addigra már elöregedett és elavult, veszélyessé vált.

    Az űrbeli újrahasznosítás nagyságrendekkel nagyobb volumenű jelenlétet igényel, komplett kitelepített ipart, üzemeket. Nem olyan egyszerű amilyennek hangzik.