Hunter

A Higgs-szel megegyező részecskére bukkant a CERN

Az LHC ATLAS és CMS kísérletei ma közölték a Higgs részecske után folyó kutatások legfrissebb előzetes eredményeit. Mindkét kísérlet egy új részecskét észlelt abban a tömegtartományban, 125-126 GeV-n, ahová a hőn áhított "isteni részecskét" várják.

"Adatainkban egy új részecske tisztán kivehető jeleit észleltük 5 szigmás szinten, a 126 GeV tömeg terület környékén. Az LHC és az ATLAS kiemelkedő teljesítménye és a kísérletekben dolgozók hatalmas erőfeszítése juttattak el minket erre az izgalmas állomásra, azonban szükségünk van még némi időre a publikációhoz" - nyilatkozott Fabiola Gianotti, az ATLAS kísérlet szóvivője.

"Az eredmények előzetesek, azonban az 5 szigmás jel, amit 125 GeV környékén látunk drasztikus. Ez valóban egy új részecske. Tudjuk, hogy bozonnak kell lennie, és ez a legnagyobb tömegű bozon, amit valaha találtunk" - mondta a CMS kísérlet szóvivője, Joe Incandela. "Mindez rendkívüli jelentőséggel bír és pontosan ebből az okból kifolyólag rendkívül alaposnak kell lennünk minden tanulmányunkban és egyeztetésünkben"

"Tavaly azt mondtuk, hogy 2012-ben vagy találunk egy új Higgs-szerű részecskét, vagy kizárjuk a standard modell Higgs-ét. Minden szükséges elővigyázatosság fényében nekem úgy tűnik, elértük az elágazó pontot, az új részecske észlelése kijelöli a jövőbeni utat az adatokban látottak részletesebb megismerése felé" - tette hozzá Sergio Bertolucci a CERN kutatási igazgatója.

A ma közzétett adatok, mint azt a két kísérlet szóvivője is hangsúlyozta, előzetesek, a 2011-ben és 2012-ben összegyűjtött adatokon alapulnak, melyekből az idei adathalmaz még elemzés alatt áll. A CERN mai szemináriumán előadott elemzések július végén kerülnek publikálásra, illetve az év második felében az észlelések egy jóval teljesebb képe is ki fog bontakozni az LHC további kísérleteinek adataiból. A következő lépés a részecske pontos természetének és a világegyetemről szerzett ismereteinkre gyakorolt jelentőségének meghatározása lesz.

Megegyeznek-e tulajdonságai a régóta keresett Higgs bozonéval, a részecske fizika standard modelljének utolsó hiányzó összetevőjével? Vagy valami még egzotikusabbra bukkant a CERN?


A standard modell leírja az alapvető részecskéket, amikből mi és a világegyetem minden látható dolga összeáll, illetve a köztük működő erőket. Minden anyag, amit látunk azonban a világegyetem összes anyagának csupán 4 százaléka. A Higgs részecske egy egzotikusabb változata, ha magyarázattal nem is, de utalásokkal szolgálhatna a fennmaradó 96 százalékra. "Mérföldkőhöz érkeztünk a természetről szerzett ismereteinkben" - nyilatkozott Rolf Heuer, a CERN vezérigazgatója. "A Higgs bozonnal konzisztens részecske felfedezése megnyitja az utat a részletesebb tanulmányok előtt, melyek nagyobb statisztikákat igényelnek, leszögezendő az új részecske tulajdonságait, és valószínűleg fényt deríthetnek az univerzum más rejtélyeire is"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sir Ny #141
    ,,Megfeleloen mahinalva minden bebizonyithato es az ellenkezoje is."

    Sõt, pusztán egyetlen hibás állításból levezethetõ minden. ( természetesen ésszerû keretek között, mondjuk olyan rendszerben, ahol van nullelem, stb )
  • Irasidus #140
    Erre adjál már valami forrást, mert szerintem ez egy Urbanlegend amit beszoptál. Mint a dongó nem repülhet, meg a levegőnél nehezebb tárgy nem emelkedhet a levegőbe... Bullshit!
  • senki687 #139
    Szinte biztos, hogy ez így van, ahogy írod. Olvastam már 3 évvel ezelőtt is, hogy 125 GeV-körül sejtik a Higgs-bozont, és most előááltak a nagy eredménnyel, hogy 125-126 körül van igen nagy valószínűséggel. Túl sokba kerül ez a kísérlet, és vagy valami mást csinálnak ott, vagy nem jött be a számításuk és nem találtak semmit. De majd kb. 30-50 év múlva kiderül...
  • ugh #138
    Annak idejen tudomanyosan elfogadott teny volt, hogy 100km/ora felett meghal az ember.
    Gondol te az autopalyan is 20 al mesz...
  • ugh #137
    Az egyebbkent "tetszik" amikor igy irogato emberek leugatjak a masikat.
    Es igy tudjak a tutit, mint te pl.
    Csak az a, vicc hogy annyi elmelet van meg a komoly tudomanyos korokben is, hogy papirra kinyomtatva lerakva az atlanti ocenba, szarazlabbal el lehetne jutni New-yorkig.
    Mert is nem kerdeznek meg teged ...
    Nem ertem.
  • ugh #136
    De ertettem.
    Csak soxor tevednek is, lasd fenynel gyorsabb reszecske.
    Az most tokmindegy, hogy jottek ra.

  • Irasidus #135
    Természetesen csak neked gond a "rakás képlet". Ezek szerint nem értetted meg az iskolában, hogy a képletek a fizika törvényeit írják le. Ha hibáznak az ki fog derülni, mint ahogy a fénynél gyorsabb neutrínó esetében is képletek segítségével határozták meg a hibás kábel jelvesztéségét... Jelen esetben azonban ez kizárható, minthogy minden más kalibrációs mérés hibátlan volt.

    Nem, ez nem lehet a sötét energia.
  • ugh #134
    Nem vagyok biztos benne hogy 1-2 honap mulva nem jelentkeznek ezek a kuattok hogy ja elmertunk valamit mer nem jol allitottunk be egy muszert.
    Ott az a tobbmilliardos kutyu es baszogatjak oket, hogy nincs eredmeny ezek meg anniyra talalni akartak mar valamit ...
  • ugh #133
    Az ok.
    Csak nekem az a gondom ezzel hogy leirnak egy rakas kepletet.
    Aztan valami hibadzik.
    Beletolnak nehany allandot meg valtozot most tokmindegy.
    Aztan elkezdik kutatni.
    Nem tom ertheto e mire akarok kilyukadni?
    Lehet mar eleve hiba volt az alapgondolat.
    Megfeleloen mahinalva minden bebizonyithato es az ellenkezoje is.
    Attol meg nem biztos hogy barmelyeik helyes.
    Lehet hogy igy nagyon kodos mire gondolok.
    Laviolette konyveben felvazolt elmelet sokkal egyszerubb kezenfekvobb.
    Tudom eterrol magyaraz, de az nem lehet pl a sotet energia?
  • bvalek #132
    Azt, hogy a fizika jó irányba tapogatózik-e a kísérletek döntik el. Ha egy elmélet megjósol egy eredményt, és a kísérlet végeredménye ezt megerősíti, akkor az elmélet helyes. Ha az előrejelzéssel ellentétes eredmény születik, akkor az elmélet nem helyes, és elvetik. Ilyen egyszerű.

    A standard modell összefoglaló neve több elméletnek, melyek az elemi részecskék világát írják le. Közös bennük hogy az anyag legalapvetőbb alkotórészeivel foglalkoznak, és az is hogy hasonló matematikai nyelvezetet használnak.

    Az az elmélet, amelyik a részecskék tömegének eredetével foglalkozik, megjósol egy új részecskét, a Higgs-bozont. Ezt a részecskék most minden jel szerint megtalálták. Még meg kell vizsgálni néhány tulajdonságát, hogy valóban úgy viselkedik-e ahogy az elmélet jósolja, de ha az is sikerrel zárul, akkor elmondhatjuk, hogy az elmélet valamilyen mély igazságot értett meg a természet működéséről.

    Az a másik elmélet ami a neutrínók tulajdonságaival foglalkozik konkrétan éppen válságban van. A részecskefizikában sem mindenhol rózsás a helyzet.