MTI
Hatalmas áramkimaradás Európában
A legnagyobb német energiakonszern, az E.ON hétfőn hivatalosan elismerte, hogy maga okozta az ellátási zavart, amely szombat éjjel Nyugat-Európa több országában mintegy félórás áramkimaradást okozott. Egyszersmind visszautasította a sajtóbeli vádakat, hogy keveset költ a hálózata karbantartására, fejlesztésére.
Az E.ON-nál már vasárnap elmondták, hogy valószínűleg egy rutinművelet okozhatta az ellátási zavart. A cég közleménye szerint egy nagyfeszültségű vezetéket lekapcsoltak az Ems folyó felett - egy hajó biztonságos áthaladása érdekében -, és a zavart az északnyugat-németországi hálózat ebből fakadó túlterhelése idézhette elő. A német környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint a szabályozó hatóságoknak cselekedniük kell az áramhálózat ügyében. Az Európai Bizottság hétfőn "elfogadhatatlannak" nevezte az üzemzavart, a maga részéről is vizsgálatot követelt, és azt ígérte, hogy a jövő év elején intézkedéseket fog javasolni.
Az észak-német távvezeték rendszerben november 4-én 22 óra 10 perc körül keletkezett üzemzavar dominó effektussal több távvezeték kikapcsolását tette szükségessé. Ez két, majd három részre osztotta az európai villamosenergia-rendszert. A kezdeti rendszerbomlás két részre vágta Németországot, Ausztriát. A nyugati rész Belgiummal, Hollandiával, Spanyolországgal, Portugáliával, Olaszországgal és Szlovéniával, a keleti rész a CENTREL országokkal (Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal), ukrán szigettel és kezdetben a délkelet-európai országokkal maradt szinkronban.
Miután a Németország északi részén lévő szélerőművek a keleti részben maradtak, a nyugati részben az igény lényegesen meghaladta a betáplálást. Ennek következményeként a frekvencia gyorsan csökkenni kezdett egészen 49 Hz-ig. Az automatikus terheléskorlátozó rendszerek azonnal működésbe léptek és ennek eredményeként fogyasztók millióit kapcsolták le a hálózatról. A német "rövidzárlat" miatt Franciaországban mintegy ötmillió ember, azaz a lakosság 10 százaléka maradt áram nélkül. Értesülések szerint Franciaországban évtizedek óta nem volt ilyen méretű áramkimaradás. Hasonló áramszünetek voltak Olaszország, Belgium és Spanyolország több körzetében is.
Áram nélkül maradtak a háztartások több német tartományban, így Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bajorországban, Baden-Württembergben és Saar-vidéken, de az áramszünet kisebb mértékben szinte az összes tartományt sújtotta. Az országban a legnagyobb csapás ugyanakkor a német államvasutat érte, több mint száz vonat hosszabb-rövidebb ideig tartó megállásra kényszerült. Rövid időre megbénult a forgalom a kölni repülőtéren, s átmeneti ideig a tartalék aggregátorok üzembe helyezésére volt szükség. Az áramkimaradás okozta esetleges személyi sérülésről, illetve jelentősebb anyagi károkról nem érkezett jelentés.
A keleti részrendszerben - ennek része maradt a magyar hálózat is - a túltermelés gyors frekvencianövekedést eredményezett, amelynek eredményeként 50,4 Hz-re növekedett a frekvencia. Ez több magyarországi erőműben a frekvencia növekedés elleni védelem működését indította, az automatikus védelem leállította a Csepeli Erőművet, az Újpesti Erőművet és a Kelenföldi Erőművet. A hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyának helyreállítása érdekében az MVM csoporthoz tartozó mindhárom gyorsindítású erőmű gázturbináit beindították.
Magyarországon egy átlagos kis háztartás éves fogyasztásának megfelelő, 1500 kilowattóra fogyasztói korlátozást okozott 20-30 percre az európai villamosenergia-rendszerben november 4-én keletkezett üzemzavar - közölte a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és leányvállalata, a hazai nagyfeszültségű hálózatot tulajdonló, és a rendszerirányítási feladatokat ellátó Mavir. A rövid ideig tartó áramkimaradás Dél-Magyarországon viszonylag kis területén korlátozta a lakossági fogyasztást is - válaszolta az MTI kérdésére Kapás Mihály a Mavir osztályvezetője.
A keleti rész német területén az üzemzavart követően jelentkező többlet betáplálás hálózati lengést is elindított, amelynek eredményeként a horvát, szerb, román irányú távvezetékek kikapcsolódtak, így a délkelet-európai rendszer levált a keleti részrendszerről, a kontinentális hálózat három részre szakadt. Az, hogy a magyar villamosenergia-rendszer és rendszerirányítás jól vizsgázott és a fogyasztói korlátozást minimalizálni tudta az évi 20 milliárd forintot megközelítő folyamatos fejlesztéseknek köszönhető. Az MVM közleménye hangsúlyozza, hogy a magyar erőfeszítések csak részben tudják minimalizálni a hasonló üzemzavarok veszélyét. Ebben szerepet játszanak a szabályozhatatlan európai szélerőművek is - a megfelelő szabályozó erőművek hiánya miatt -, amelyek az egész európai rendszer biztonságát veszélyeztetik.
Az MVM közleménye kiemeli, hogy a magyar rendszer szempontjából különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi években nem állítottak üzembe nagyobb kapacitású jól szabályozható erőműveket. A közlemény megfogalmazása szerint: "... így a rendszer az ellehetetlenülés határán van". A közlemény hozzáteszi: "Ezért mielőbb szükség lenne egyrészt a jelenleg kötelező átvétel körébe tartozó kiserőművek szabályozhatóságának... és a rendszerirányítói beavatkozás lehetőségének kikényszerítésére, másrészt a további hasonló erőművek rendszerbe állítása előtt a tározós vízerőmű megépítésére". A közlemény megjegyzi, hogy a viszonylag erős nemzetközi összeköttetések hátterében esetenként gyenge belső hálózatok állnak. Ezek bármilyen túlterhelés esetén könnyen részekre eshetnek.
Szakértők mindazonáltal nem tartják meglepőnek az esetet. Az Európai Bizottság már 2003. decemberben figyelmeztetett a vezetékek és az elosztóhálózat fejlesztésére, mivel - mint mondták - további beruházások nélkül a folyamatos keresletnövekedés és a hálózatok terhelése az ellátási zavarok jelentős kockázatát hordozza. Az Európai Bizottság akkori nyilatkozata szerint az EU tagállamai inkább csak "szórványosan és rendszertelenül" foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Tavaly novemberben Németországban, Münster körzetében mintegy 250 ezer lakos maradt napokra áram nélkül. Akkor a rendkívüli hideg és szeles időjárásra hivatkoztak a német áramszolgáltatók, mindazonáltal bejelentették, hogy 2020-ig 40 milliárd eurós beruházással korszerűsítik a hálózatot. A német hálózatüzemeltetők szövetsége (VDN) adatai szerint évente egy százalékkal nő Németország energiafelhasználása.
Az E.ON-nál már vasárnap elmondták, hogy valószínűleg egy rutinművelet okozhatta az ellátási zavart. A cég közleménye szerint egy nagyfeszültségű vezetéket lekapcsoltak az Ems folyó felett - egy hajó biztonságos áthaladása érdekében -, és a zavart az északnyugat-németországi hálózat ebből fakadó túlterhelése idézhette elő. A német környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint a szabályozó hatóságoknak cselekedniük kell az áramhálózat ügyében. Az Európai Bizottság hétfőn "elfogadhatatlannak" nevezte az üzemzavart, a maga részéről is vizsgálatot követelt, és azt ígérte, hogy a jövő év elején intézkedéseket fog javasolni.
Az észak-német távvezeték rendszerben november 4-én 22 óra 10 perc körül keletkezett üzemzavar dominó effektussal több távvezeték kikapcsolását tette szükségessé. Ez két, majd három részre osztotta az európai villamosenergia-rendszert. A kezdeti rendszerbomlás két részre vágta Németországot, Ausztriát. A nyugati rész Belgiummal, Hollandiával, Spanyolországgal, Portugáliával, Olaszországgal és Szlovéniával, a keleti rész a CENTREL országokkal (Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal), ukrán szigettel és kezdetben a délkelet-európai országokkal maradt szinkronban. Miután a Németország északi részén lévő szélerőművek a keleti részben maradtak, a nyugati részben az igény lényegesen meghaladta a betáplálást. Ennek következményeként a frekvencia gyorsan csökkenni kezdett egészen 49 Hz-ig. Az automatikus terheléskorlátozó rendszerek azonnal működésbe léptek és ennek eredményeként fogyasztók millióit kapcsolták le a hálózatról. A német "rövidzárlat" miatt Franciaországban mintegy ötmillió ember, azaz a lakosság 10 százaléka maradt áram nélkül. Értesülések szerint Franciaországban évtizedek óta nem volt ilyen méretű áramkimaradás. Hasonló áramszünetek voltak Olaszország, Belgium és Spanyolország több körzetében is.
Áram nélkül maradtak a háztartások több német tartományban, így Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bajorországban, Baden-Württembergben és Saar-vidéken, de az áramszünet kisebb mértékben szinte az összes tartományt sújtotta. Az országban a legnagyobb csapás ugyanakkor a német államvasutat érte, több mint száz vonat hosszabb-rövidebb ideig tartó megállásra kényszerült. Rövid időre megbénult a forgalom a kölni repülőtéren, s átmeneti ideig a tartalék aggregátorok üzembe helyezésére volt szükség. Az áramkimaradás okozta esetleges személyi sérülésről, illetve jelentősebb anyagi károkról nem érkezett jelentés.
A keleti részrendszerben - ennek része maradt a magyar hálózat is - a túltermelés gyors frekvencianövekedést eredményezett, amelynek eredményeként 50,4 Hz-re növekedett a frekvencia. Ez több magyarországi erőműben a frekvencia növekedés elleni védelem működését indította, az automatikus védelem leállította a Csepeli Erőművet, az Újpesti Erőművet és a Kelenföldi Erőművet. A hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyának helyreállítása érdekében az MVM csoporthoz tartozó mindhárom gyorsindítású erőmű gázturbináit beindították.
Magyarországon egy átlagos kis háztartás éves fogyasztásának megfelelő, 1500 kilowattóra fogyasztói korlátozást okozott 20-30 percre az európai villamosenergia-rendszerben november 4-én keletkezett üzemzavar - közölte a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és leányvállalata, a hazai nagyfeszültségű hálózatot tulajdonló, és a rendszerirányítási feladatokat ellátó Mavir. A rövid ideig tartó áramkimaradás Dél-Magyarországon viszonylag kis területén korlátozta a lakossági fogyasztást is - válaszolta az MTI kérdésére Kapás Mihály a Mavir osztályvezetője.
A keleti rész német területén az üzemzavart követően jelentkező többlet betáplálás hálózati lengést is elindított, amelynek eredményeként a horvát, szerb, román irányú távvezetékek kikapcsolódtak, így a délkelet-európai rendszer levált a keleti részrendszerről, a kontinentális hálózat három részre szakadt. Az, hogy a magyar villamosenergia-rendszer és rendszerirányítás jól vizsgázott és a fogyasztói korlátozást minimalizálni tudta az évi 20 milliárd forintot megközelítő folyamatos fejlesztéseknek köszönhető. Az MVM közleménye hangsúlyozza, hogy a magyar erőfeszítések csak részben tudják minimalizálni a hasonló üzemzavarok veszélyét. Ebben szerepet játszanak a szabályozhatatlan európai szélerőművek is - a megfelelő szabályozó erőművek hiánya miatt -, amelyek az egész európai rendszer biztonságát veszélyeztetik.
Az MVM közleménye kiemeli, hogy a magyar rendszer szempontjából különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi években nem állítottak üzembe nagyobb kapacitású jól szabályozható erőműveket. A közlemény megfogalmazása szerint: "... így a rendszer az ellehetetlenülés határán van". A közlemény hozzáteszi: "Ezért mielőbb szükség lenne egyrészt a jelenleg kötelező átvétel körébe tartozó kiserőművek szabályozhatóságának... és a rendszerirányítói beavatkozás lehetőségének kikényszerítésére, másrészt a további hasonló erőművek rendszerbe állítása előtt a tározós vízerőmű megépítésére". A közlemény megjegyzi, hogy a viszonylag erős nemzetközi összeköttetések hátterében esetenként gyenge belső hálózatok állnak. Ezek bármilyen túlterhelés esetén könnyen részekre eshetnek.
Szakértők mindazonáltal nem tartják meglepőnek az esetet. Az Európai Bizottság már 2003. decemberben figyelmeztetett a vezetékek és az elosztóhálózat fejlesztésére, mivel - mint mondták - további beruházások nélkül a folyamatos keresletnövekedés és a hálózatok terhelése az ellátási zavarok jelentős kockázatát hordozza. Az Európai Bizottság akkori nyilatkozata szerint az EU tagállamai inkább csak "szórványosan és rendszertelenül" foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Tavaly novemberben Németországban, Münster körzetében mintegy 250 ezer lakos maradt napokra áram nélkül. Akkor a rendkívüli hideg és szeles időjárásra hivatkoztak a német áramszolgáltatók, mindazonáltal bejelentették, hogy 2020-ig 40 milliárd eurós beruházással korszerűsítik a hálózatot. A német hálózatüzemeltetők szövetsége (VDN) adatai szerint évente egy százalékkal nő Németország energiafelhasználása.
