Hunter
Jóváhagyták a világ első xenotranszplantációját
Jóváhagyták a világ első xenotranszplantációját
Oroszországban jóváhagyták a világ első állati eredetű sejtbeültetéses kezelését, melynek keretében inzulintermelő sejteket ültetnek emberekbe. A sertés sejteket és barnamoszatokból kinyert alginátot alkalmazó eljárást az új-zélandi Living Cell Technologies (LCT) fejlesztette ki az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére.
Az 1-es típusú diabétesz a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulásának hatására alakul ki. Az inzulin nélkülözhetetlen a vércukorszint kontrollálásához, ezért azoknak, akinél a termelés leállt, inzulin injekciókra van szükségük. A nem megfelelő inzulin mennyiség véráramba juttatása ugyanakkor veszélyes vércukorszint ingadozáshoz vezethet, ájulást, szív- és érrendszeri, valamint idegrendszeri problémákat okozhat, kedvezőtlenül befolyásolva az élettartamot, magyarázta Bob Elliott professzor, az LCT alapítója és gyógyászati igazgatója.
Az eljárás műtéti úton, laparoszkópiával ülteti be a csere-sejteket a hasnyálmirigybe. A gumiszerű alginát egy bevonatot képez az inzulintermelő sertés sejtek körül, feladata, hogy meggátolja az emberi immunrendszer idegen sejtekkel szembeni támadó reakcióját, ami eddig az ilyen jellegű kezelések elsődleges buktatója volt. A 2007 júniusában kezdődött, két éven át zajló orosz kísérletekben nyolc 1-es típusú diabétesszel küzdő beteg részesült a kezelésben.
A sejtek néhány héten belül elkezdték az inzulin elválasztást, a páciensek azonban folytatták a napi inzulin bevitelt. Egy év elteltével hatuknál észlelték a vércukor kontroll javulását, esetükben csökkenteni tudták a napi inzulin dózist, illetve közülük ketten nyolc hónapra teljes egészében leállhattak az injekciókkal. A fennmaradó két személy közül az egyik kilépett a kísérletből, a másiknál pedig nem tapasztaltak javulást, ami az LCT szerint a sejtek beültetésekor fellépett problémáknak tulajdonítható
Az 1-es típusú diabétesz a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulásának hatására alakul ki. Az inzulin nélkülözhetetlen a vércukorszint kontrollálásához, ezért azoknak, akinél a termelés leállt, inzulin injekciókra van szükségük. A nem megfelelő inzulin mennyiség véráramba juttatása ugyanakkor veszélyes vércukorszint ingadozáshoz vezethet, ájulást, szív- és érrendszeri, valamint idegrendszeri problémákat okozhat, kedvezőtlenül befolyásolva az élettartamot, magyarázta Bob Elliott professzor, az LCT alapítója és gyógyászati igazgatója.
Az eljárás műtéti úton, laparoszkópiával ülteti be a csere-sejteket a hasnyálmirigybe. A gumiszerű alginát egy bevonatot képez az inzulintermelő sertés sejtek körül, feladata, hogy meggátolja az emberi immunrendszer idegen sejtekkel szembeni támadó reakcióját, ami eddig az ilyen jellegű kezelések elsődleges buktatója volt. A 2007 júniusában kezdődött, két éven át zajló orosz kísérletekben nyolc 1-es típusú diabétesszel küzdő beteg részesült a kezelésben.
A sejtek néhány héten belül elkezdték az inzulin elválasztást, a páciensek azonban folytatták a napi inzulin bevitelt. Egy év elteltével hatuknál észlelték a vércukor kontroll javulását, esetükben csökkenteni tudták a napi inzulin dózist, illetve közülük ketten nyolc hónapra teljes egészében leállhattak az injekciókkal. A fennmaradó két személy közül az egyik kilépett a kísérletből, a másiknál pedig nem tapasztaltak javulást, ami az LCT szerint a sejtek beültetésekor fellépett problémáknak tulajdonítható