SG.hu·2008. július 18.

A napenergia viszi fel a sivatagok árát

Egyszer minden viccről kiderül, hogy mégsem vicc: aki azt gondolta, hogy csak a bolondnak éri meg sivatagi területet vásárolni, az téved.

A napenergia rentábilissá váló felhasználása miatt egyre nagyobb a kereslet a sivatagi területekre, ugyanis ilyenekre lehet telepíteni a Nap hőjét kihasználó naperőműveket - derül ki a Fortune összefoglalójából. Az elmúlt egy-két évben nagy cégek és start-up vállalkozások, amerikaiak és a napenergia hasznosításában messze előttük járó izraeliek, németek, valamint különféle nemzetiségű spekulánsok igyekeznek helyet szerezni fejlesztéseiknek az Egyesült Államok sivatagos délnyugati területein.

A Mojave-sivatagban a legerősebb a harc, ahol a szövetségi kormány kezében vannak a naperőművek számára legalkalmasabb területek. Ezen a vidéken húsz hónappal ezelőtt mindössze öt beadvány feküdt a hivatalok asztalán, amelyekben ilyen projekthez igyekeztek területet szerezni a beruházók, míg ma 104-gyel bíbelődik a bürokrácia. Az igényelt földterület közel egymillió hold (400 ezer hektár), amelyen 60 gigawattnyi energiát állítanának elő. (Kalifornia állam manapság évi 33 gigawatt kapacitást köt le évente.)

A magántulajdonban lévő földek ára a néhány évvel ezelőtti 500 dollár/holdról tízezerre ugrott, ám a megújuló energiaforrások iránti igény olyan erős a környékbeli szövetségi államokban, hogy megéri a földvásárlás. Becslések szerint 2020-ra több tíz milliárdos biznisz lesz a napenergia-hasznosítás. Mindezek útjába legfeljebb egy sajátos konfliktus állhat. A környezetvédők nagy álma a tiszta energia előállítása, amit elsősorban a napenergia teljesíthet, ám a sivatagban olyan állatok, például teknősök élnek, amelyek élőhelyét veszélyezteti a nagy erőmű-építési boom. Már dúl a vita, szabad-e ez utóbbi kedvéért bántani a teknősöket.

A legnagyobb földvásárlók egyike a titokzatos Solar Investments alap. Bár a Goldman Sachs nem kommentálja az információt, úgy tudni, hogy a befektetési bank leányvállalatáról van szó. A Solar Investments már 2006-ban elkezdett földeket venni az ígéretes térségben, mivel azonban nem valószínű, hogy a Goldman emberei konyítanak a napenergia-technikához, nyilvánvaló, hogy továbbértékesítési, lízingelési célok vagy közös vállalkozások létrehozásának szándéka van - ha tetszik, ha nem - az ingatlanspekuláció mögött.

Kétféle technológia létezik egymás mellett a napenergia hasznosításában. Az egyiknél tükrökkel gyűjtik össze és erősítik fel a napsugarakat, amivel végső soron vizet forralnak. Ez hajtja meg az áramfejlesztő generátorokat. A másik megoldás a napelemek alkalmazása, amelyek közvetlenül alakítják át a napfényt elektromos energiává. A Mojavéban 105 ezer holdat vásárolt az utóbbit alkalmazó kaliforniai OpiSolar, amelyre kilenc gigawatt (!) naperőmű-kapacitást akar telepíteni. (Az 1860 megawatt kapacitású Paksi Atomerőmű Magyarország áramfogyasztásának több mint egyharmadát képes előállítani.) Ez hihetetlenül sok, de állítólag megvan hozzá a saját speciális technológiájuk.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hálózati tárolóként születnek újjá az elektromos autók használt akkumulátorai 2030-ra évi 110 millió tonnára nő a globális hidrogéntermelés New York állam betiltotta a gáztűzhelyeket az új épületekben Az evolúció valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban 2021-re meg fog háromszorozódni a világ napenergia-termelése Vízre telepítettek egy naperőművet Szingapúrban A világ legmagasabb naperőműtornyát építik fel Izraelben A világ áramfogyasztásának 4 százalékát a szél fedezi

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

A sivatag "beburkolasa" sztem direkt jo is lenne. Csokkentenek a talajerroziot azzal, hogy lefognak a szelet ill. a talaj is erore kaphatna, hogy nem 50 fokos mivel nem direkbe suti a nap.

nem kellenek nagyon sokan, hogy megboruljon. csak bele kell gondolni, hogy az a szerencsétlen áramszolgáltató körülbelülre belövi, hogy na akkor ennyi megawatt kell estére. délután szél volt aztán a rakás kis szélkerék termelte az áramot tehát esetleg úgy kalkulálnak, hogy na akkor amit õk termelnek azt nekünk nem kell biztosítani. aztán megfordul a szél, vagy viharos lesz és a szélerõmûveket leállítják, mert viharban szélbe állítják a lapátokat, hogy ne tépje annyira a szerkezetet. nem termel, megy a telefon, hogy gáz meg szénerõmûveket felpörgetni, kell mégis az áram. tehát hiába van több ezer szélkerék, ha egyszer rendelkeznie kell a szolgáltatónak akkora tartalékkal, amivel a kiesésüket tudja pótolni (ezek jellemzõen foszilis alapokon nyugszanak).
a másik meg hogy a nap akkor süt nálunk amikor pl nem kell fûteni. lehetne a nap hõjével hûteni is, csak éppen még nem túl rentábilis minden házra. így aztán akkor van sok áramunk amikor annyi nem kell. mondjuk mostanság nyaranta több energiát használunk, mint télen, mert a légkondik csak árammal mennek, viszont fûteni meg gázzal fûtünk.

a cikkhez: már látom magam elõtt ahogy észak afrikából importálja európa az áramot és komplex szupravezetõ vezetékeken jön az áram a messzeségbõl..
Gaillard felvetette a tárolás kérdését: vannak olyan naperõmûvek, amik nem vízzel dolgoznak, hanem olajjal 300 fokon vagy még felette. napközben felmelegítik a rendszerben az olajat, éjjel meg van benne annyi hõtartalék, hogy akkor is tudjanak még áramot biztosítani.

Igen, és ez a kétirányú mérõ neked jó, de az áramszolgáltató csak szív vele. Tudtommal csak azért veszi át az áramot tõled, mert rá van kötelezve.
Ha nagyon sokan ráálnának erre, akkor megborulna az egész elektromos rendszer.

ha magán szélerõmûvet vagy napelemet használsz, akkor lehet kérni kétirányú mérõt az áramszolgáltatótól. amit felesleget termelsz, azt belepumpálod a hálózatba, ha meg kevés, akkor a hálózatból kapod az áramot. a számla végül a kettõ különbségébõl fog kijönni.

amúgy a "környezetvédõk" hülyék, a duzzasztógátaknál is eljátszották amit most a sivatagnál. legyen tiszta energia, de ne fedjük be a sivatagot, ne árasszunk el területeket, a szélerõmûvek csúfítják a látképet. mégis mi a faszomat akarnak?? már elõre várom, mit fognak eljátszani a remélhetõleg hamar megvalósuló új magyar atomreaktor(ok)nál vagy a kísérleti fúziós erõmûnél franciaországban.

Szerintem is a Szahara a legjobb célpont, mivel hatalmas terület és "közel" a nagy felvevõ piac (Európa), mellesleg a tengervíz sótalanításhoz is jól jönne.
És ha egyszer Afriákban a fejlõdés révén tudatosodna, hogy a Földünk nem bír el korlátlan számú embert, akkor talán nem is lenne olyan borús a jövõ.

Szerintem az arabok hamarosan az olajból befolyó pénzeket hasonló projektekbe fogják fektetni (már most is telepítenek szélparkokat), például Szaud-Arábia is jó potenciállal bír e téren.

Sajnos túl pénzigényesek ezek a beruházások, így az energiápiac szereplõi és a mohóságuk nem fog változni, de legalább a környzetünk egy kis "levegõhöz" jutna.

A forradalmi áttörés az lenne, hogy ha a technológia fejlõdés révén lokálisan sok helyen (akár saját otthonunk környzetében) elõ lehetne állítani megfizethetõ módon a tiszta energiát és egy nagyon fejlett energiahálózaton kapcsolódnának a "kis energianyerõ állomások". A másik persze a tárolás kérdése, de ha egy világháló épülne ki, akkor már ez sem lenne akkora probléma.

Végre a sok hülye felismerte, hogy a sivatagokat is fel lehet használni... ha másra nem, hát naperõmûvek elhelyezésére... márcsak a szaharába kellene telepíteni a "civilizációk" közelébe... és Afrikából akár Európába is lehetne szállítani néhány millió Voltos feszültség mellett az áramot....