waterman#5
nem kellenek nagyon sokan, hogy megboruljon. csak bele kell gondolni, hogy az a szerencsétlen áramszolgáltató körülbelülre belövi, hogy na akkor ennyi megawatt kell estére. délután szél volt aztán a rakás kis szélkerék termelte az áramot tehát esetleg úgy kalkulálnak, hogy na akkor amit ők termelnek azt nekünk nem kell biztosítani. aztán megfordul a szél, vagy viharos lesz és a szélerőműveket leállítják, mert viharban szélbe állítják a lapátokat, hogy ne tépje annyira a szerkezetet. nem termel, megy a telefon, hogy gáz meg szénerőműveket felpörgetni, kell mégis az áram. tehát hiába van több ezer szélkerék, ha egyszer rendelkeznie kell a szolgáltatónak akkora tartalékkal, amivel a kiesésüket tudja pótolni (ezek jellemzően foszilis alapokon nyugszanak).
a másik meg hogy a nap akkor süt nálunk amikor pl nem kell fűteni. lehetne a nap hőjével hűteni is, csak éppen még nem túl rentábilis minden házra. így aztán akkor van sok áramunk amikor annyi nem kell. mondjuk mostanság nyaranta több energiát használunk, mint télen, mert a légkondik csak árammal mennek, viszont fűteni meg gázzal fűtünk.
a cikkhez: már látom magam előtt ahogy észak afrikából importálja európa az áramot és komplex szupravezető vezetékeken jön az áram a messzeségből..
Gaillard felvetette a tárolás kérdését: vannak olyan naperőművek, amik nem vízzel dolgoznak, hanem olajjal 300 fokon vagy még felette. napközben felmelegítik a rendszerben az olajat, éjjel meg van benne annyi hőtartalék, hogy akkor is tudjanak még áramot biztosítani.