53
-
#53
Amúgy meg lehet én tudom rosszúl de a kőolajhoz szénre is szükség van szvsz szén alapú. Az európán meg nem hiszem, hogy ilyesmi létezne. Vagy ha igen akkor már megyek is oda:)) -
Martouf #52 Eszembe jutott még egy marhaság a kérdéseimmel kapcsolatban:
Ha jól értem, az Europa forgástengelye gyakorlatilag merőleges a pályasíkjára, vagyis az egyenlítője néz a Jupiter felé. Ez azt is jelenti, hogy a Jupiter árapályhatása az egyenlítő térségében a legnagyobb és a pólusok körül a legkisebb.
"A tudósok elmélete szerint a hold jókora felszín alatti óceánnal rendelkezik, ami a Jupiter gravitációjából eredő árapály erők által keltett hőnek köszönhetően folyékony maradhat a jeges kéreg alatt." - állítja a cikk.
Vagyis az árapályhatásból adódó hőtermelődés az egyenlítő körül a legnagyobb és a pólusoknál a legkisebb. Ezért a pólusok valamivel hidegebbek lehetnek, mint a hold többi része. Így ott a fagyott kéreghez egyre több anyag tud hozzáfagyni a folyékony vízrétegből, vagy a melegebb áramló jégből. Ezért magának a kéregnek a tömege a pólusoknál egyre nőni fog. ez persze a hold tömegeloszlását összességében nem változtatja meg, de:
Ha a kéreg viszonylag szabadon tud mozogni a hold kőzet-belsejéhez képest (mondjuk folyékony víz van köztük), és így némileg "önálló életet él", akkor ha a jég felhalmozódása kritikussá válik, ez a burok el tud mozdulni a hold többi részéhez képest úgy, hogy a nagyobb tömegű "jégsapkák" le tudnak vándorolni az egyenlítő közelébe, ahol aztán az árapályerők elintézik őket.
Így bizonyos értelemben mégiscsak egyfajta "időjárás" okozná a sarkvidéki jégfelhalmozódást. :-) -
Martouf #51 Visszatérve az Európára.
Azért a cikk jó pár benne foglalt állításra nem ad magyarázatot.
pl:
1. "a holdon található hatalmas ívalakot formázó mélyedéseket"
"A mélyedések mintázatát összevetve azokkal a vetődésekkel, melyeket a forgási tengely eltolódása okozhat"
Mi okozza az ívalakú mélyedéseket? A reorientáció maga? Hogyan? Milyen (és milyen irányú) erőhatások játszanak ebben szerepet?
Úgy tűnik, mintha a 80 fokos pólusáthelyeződést a vonalak által bezárt szögből olvasták volna ki. Ezek szerint a nagy vonalak közül egyesek régebbiek, és a most feltételezett 80 fokos áthelyeződés előtt keletkeztek? Ezeket is egy még korábbi reorientáció hozta létre?
Vagy a vonalakat egyszerűen a hold forgása hozza létre, a reorientáció csak újabb, más irányú mintázatot eredményezett
2. "Ez a rendkívüli eltolódás egy folyékony óceán jelenlétére utal a jeges kéreg alatt"
Miért? Pusztán azért, mert megkönnyíti a jégburok elmozdulását és széttöredezését? Mennyiben erősíti ez az elmélet a folyékony vízrétegről szóló elképzelést a kéregnél melegebb és áramlásra képes jégréteg verziójával szemben?
3. "A drasztikus eltolódás valószínűleg a sarkvidékeken felgyülemlő vastag jég eredménye lehet."
Mi okozhatja a jég felhalmozódását a sarkvidékeken? Nyilván nem a centrifugális erő, hiszen az éppen ez ellen hat. Illetve nem valószínű, hogy az időjárás :-) teszi. De akkor mi? -
Martouf #50 Ne nekem mondd, nem én cikiztem! :-)) -
Epikurosz #49 A Wikipédia jó.
Én is írtam bele, jót, jól.
És még nincs vége. -
Martouf #48 "a wikipédia mint olyan nem alkalmas arra hogy információt szerezzünk belőle....
és elég szomorú hogy a wikipédiával villogtok és onnan szerzitek a tudásotokat...."
Bocsika, félreértettél. Arra gondoltam, hogy Neked bőven elég, ha ott megnézed, nem arra, hogy én onnan tudom.
"és ""Amúgy a földköpeny - amin a kőzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs."" akkor hogy lehetséges a magma áramlása??"
Ahogy ilf667 is utalt rá, a magma nem azonos a köpeny anyagával. A magma származhat (teljesen vagy részben) a köpeny anyagából, de magmának az olvadt (folyékony halmazállapotú) kőzetet hívjuk. A köpeny tényleg képlékenyen viselkedik, én inkább a zsírhoz hasonlítanám, mint a gyurmához, mert a zsírnak gyakrabban látjuk a folyékony halmazállapotú változatát. :-) Ugye, ha kiveszed a zsírt a hűtőből, el tudod kenni, ha elég nagy erőt fejtesz ki rá, még kevergetni is tudod lassan. De mégis szilárd halmazállapotú. Folyékony akkor lesz, ha felmelegíted (pl. a gázon). Elég egyértelműen látszik a különbség.
A köpeny kőzetanyagával is így van. Magától a büdös életben nem jutna eszébe, hogy feltörjön, és vulkánokat hozzon létre. Ezt csak folyékony állapotában tudja megtenni (nem mellékesen azért is, mert ekkor lesz a sűrűsége kisebb, mint a földkéregé).
Ez a halmazállapot-változás pedig akkor következik be, ha:
1. - lecsökken a nyomása, mivel elvékonyodik (akár szét is szakad) felette a kőzetlemez (pl. óceánközepi hátság, ívmögötti medence). A nyomáscsökkenés hatására lecsökkenhet az anyag olvadáspontja annyira, hogy a (korábban is meglévő) hőmérséklete elegendő az olvadáshoz.
2. - megnő a hőmérséklete annyira, hogy átlépi a nagy nyomás alatt lévő anyag olvadáspontját (forrópont-vulkanizmus).
3. - Szubdukciós (gy.k. alátolódási) zónákban az alátolódó lemez által szállított kőzetekből (üledékből) kioldódó könnyenilló anyagok - pl. víz -, amelyek a köpenyben felfelé haladnak, átitatják a köpeny anyagát, és lecsökkentik annak olvadáspontját.
De ezek lokális jelenségek, nem arról van szó, hogy a felső köpeny akármelyik rétege is folyékony lenne, és időnként feltör, ha okát látja (az egy tévhit).
A 19-es hozzászólásomról:
Egy bunkó módon megfogalmazott, és meglehetősen buta hsz-ra válaszoltam, hasonló stílusban. Ennyi történt. -
ilf667 #47 és ki az isten nyila beszét itt az alsó köpenyről?
végig az volt a para, hogy a köpeny tetején úszunk vagy nem úszunk, folyékony vagy nem folyékony.
na látod én is egy kis tájékozódást ajánlottam zee21 nek a reológiában. -
ilf667 #46 na akkor most varázsold szépen elő azt a mondatot amiben olyat írtam, hogy szilárd. gyerünk!
látom sikerült azóta tájékozódnod. örülök, hogy beláttad végre.
talán mostmár érted, hogy attól, hogy vmi tud áramlani az nem jelenti azt kapásból, hogy folyékony. -
Epikurosz #45 Különben, fogadni mernék, azt sem tudjátok, mi az a reológia. -
Epikurosz #44 Na, persze, majd te leszel a legújabb Mohorovics.
Ide figyelj:
"The top of the mantle is defined by a sudden increase in seismic velocity, which was first noted by Andrija Mohorovièiæ in 1909; this boundary is now referred to as the "Moho"[3][6]. The uppermost mantle plus overlying crust are relatively rigid and form the lithosphere, an irregular layer with a maximum thickness of perhaps 200 km. Below the lithosphere the upper mantle becomes notably more plastic in its rheology. In some regions below the lithosphere, the seismic velocity is reduced; this – so-called – low velocity zone (LVZ) extends down to a depth of several hundred km. Inge Lehmann discovered a seismic discontinuity at about 220 km depth[7]; although this discontinuity has been found in other studies it is not known whether the discontinuity is ubiquitous. The transition zone is an area of great complexity; it physically separates the upper and lower mantle.[5] Very little is known about the lower mantle apart from that it appears to be relatively seismically homogeneous. D" is the layer which separates the mantle from the core.[2][3]"
Tehát az alsó köpenyről halvány lila miniszteri gőzük sincs a nálad okosabbaknak. Akkor mit vetítesz te itten, mond? -
#43
nah te is egy ritka értelmes fajta vagy....
első mondatod: neked meg nemtom mire fel ekkora a szád,
a lávás dolgot jol írtam de azt csak kiegészítésként amúgy télleg nem 100%-osan folyékony a köpeny de azt ne mond nekem hogy szilárd mert nem az hanem megolvadt közet illetve szilárd szemcsék egyvelege és mivel mindenféle fém meg SiO2 van benne ami folyékony állapotban is sokkal sűrűbb mint a méz ezért nem úgy folyik mint a víz -
ilf667 #42 hehe szerintem olvass vagy emlékezz vissza ki keltette a feszt meg ki hordott össze hülyeségeket
neked meg nem mindegy milyen folyadék van a felszín alatt? te arról írtál mégsem basztatott senki. vagy ha vmi szagértőkre vársz minek szóltál hozzá egyáltalán? még a végén rosszul írod. engem persze nem zavar, nyugodtan írj ami jólesik, én is ezt teszem. amiről épp mások beszéltek az volt a téma.
egészen minimális műveltség elég ahhoz, hogy vki tudjon ennyit a földről.
másrészt meg persze tök mindegy milyen a köpeny.épp olyan amilyen. ha az ég zöld lenne akkor olyan lenne. de akkor meg az volna barom aki azt állítja, hogy kék. -
Epikurosz #41 Te, istenbizony nem értem minek kelted itt a feszültséget. Folyékony-e a köpeny vagy sem, nem mindegy neked?
Úgysincs stabil ismeretanyagod, hát várd meg, amíg beesik ide egy szagértő, mert ha nem a Nobel-díjas diplomamunkájuakt írják éppen, azért szoktak itt okosítani minket.
Nekem tök mindegy, hogy milyen a köpeny.
A Föld felett van levegő, lent szárazföld, amin lehet járni (feltéve, hogy ez a mostani magyar cuclib koalíció nem csinál belőle ingoványt), vannak ugye a vizek, az óperenciás tengeren, azon túl van a Nagy Amerika, ahol én még nem jártam, és lent van egy darabig szilárd halmazállapotú anyag, itt-ott vízzel, és még lejjebb kurva meleg lehet, mert a kilövellő víz se víz többé, hanem hévíz.
Legalul meg már a kövek is megolvadnak, és rajtuk csúszkűlunk mi, ill. a kontinesek.
Hát kell ennél több?
-
bvalek2 #40 A köpeny anyaga szilárd. Képlékeny, tehát olyan mint a gyurma, de a kőzetben terjedő transzverzális hullámok miatt fizikailag szilárd közeg. Ettől még vannak benne áramlások persze. -
ilf667 #39 neked meg nemtom mire fel ekkora a szád, az már tisztán látszik, hogy nem geofizikát tanultál. a láva, ami kijön a vulkánokból nem azonos a köpeny anyagával, csak abból válik ki. a köpeny anyaga nem tud teljesen megolvadni.
egyedül a külső magra mondják, hogy folyékony.
esetleg nézz utána a föci könyvedben még a köpeny összetételének. de nemtom miféle "tudományos szinten értelmes" lehet ez a te könyved.
meg a reológia szó is érdekelhetne, de valszeg ez sincs benne a könyvedben. -
ilf667 #38 pff te szerencsétlen majom -
#37
sőt most elő vettem egy másik tudományos könyvemet ahol szintén azt írják hogy a köpeny olvadt.... nemtom srácok ez a wikipédia viccnek jó de ilyen tudományos szinten értelmesebb kinyitni egy könyvet -
#36
szóval
lehet nem tudok helyesen írni (sőt nem lehet hanem biztos) ,de a wikipédia mint olyan nem alkalmas arra hogy információt szerezzünk belőle....
és elég szomorú hogy a wikipédiával villogtok és onnan szerzitek a tudásotokat....
és "Amúgy a földköpeny - amin a kőzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs." akkor hogy lehetséges a magma áramlása?? ezt mond már el nekem. és a többiek is ha valami értelmes forrással alátámasztják akkor szivesen meghallgatom/megnézem amugy a paraszt beszólásaidra példa: 19# illetve az előzőknek a stílusa
és most elővettem megint a föci könyvet csakhogy télleg ne csináljak segget a számból Mr Who are u de akárhogy forgatom/megrázom sehogysem van leírva benne hogy a köpeny szilárd lenne..... -
bvalek2 #35 Mi van arrakistor, bannoltak? 
-
bvalek2 #34 Szerintem logikus feltételezni, hogy tiszta vízjég réteg alatt folyékony víz található. -
uberalles #33 http://www.indavideo.hu/video/Novekszik_az_Europa_is -
Csaba42 #32 Nem azért kék, mert a rajzfilmekben is kéken rajzolják az eget? 
-
#31
Igen abban igazad van, hogy a kőolaj, mint folyadék valóban van a föld alatt, csakhogy arról beszélgettünk, hogy mi lehet az Európa jege alatt, miért pont víz, miért nem más! És erre a kőolaj nem túl jó alternatíva... Bár ki tudja, ha az lenne adna "egy kis" lendületet az űrkutatásnak... :) -
who am I 7 #30 "a földköpeny szilárd??? te hol voltál föci órákon ember??"
Te ennyire hülye vagy, vagy valaki adott 2 sportszeletet, h segget csinálj a szádból?
(az első állítás az igaz 
)
-
Epikurosz #29 http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Earth-crust-cutaway-english.svg -
Epikurosz #28 Szíves tájékoztatásul (Wikiből):
![]()
-
Epikurosz #27 Kedves zeee (vagy hasonló)!
Te sem kapsz a közeljövőben ilyent. -
#26
ennyi:) -
Martouf #25 "azt leszámítva hogy a hozzászólásaid hót tajtparasztok"
Ezt fejtsd már ki kicsit bővebben!
"a földköpeny szilárd??? te hol voltál föci órákon ember??"
"de még a háttér tudásod sem elegendő ahoz hogy itt oltogathassál..."
Javaslom, nézz utána valahol!
Ha nem tudod, nem szégyen, nem kell mindenkinek tudnia (helyesen írni sem), de utána kell nézni, mielőtt leugatnál valakit.
Ehhez már a Wikipédia is elég lenne.
Segítek: Csak az első mondatot olvasd el:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6peny
-
uberalles #24 http://www.indavideo.hu/video/Novekszik_az_Europa_is -
Epikurosz #23 Mucuska!
Nemtom milyen ökörséget írtam, de szerinted valszeg már ez elég bizonyíték az ökörségre. Na, mindegy.
A kőolaj receptje meg úgy hanguik, hogy végy fele részt követ és fele részt olajat, és egy mozsárban törd össze a követ az olajban. Lehetőleg persze kőolajban.
Így lesz a kűolaj. Csak neked, csak most, csak itt! -
#22
a földköpeny szilárd??? te hol voltál föci órákon ember??
azt leszámítva hogy a hozzászólásaid hót tajtparasztok de még a háttér tudásod sem elegendő ahoz hogy itt oltogathassál...
amugy nem a földköpeny nem szilárd mert akkor nem úszna rajta a kéreg és a magma meg amugy (a kéreg egyes elvékonyodása miatt)feláramló olvadt kőzet anyag...
vulkán: láva ami már kijött, magma ami még belül van. ajánlok egy kis ismétlést mielött bárki itt okoskodna.... amúgy a témához hozzászólva: ha vízjég borítja a afelszínt akkor télleg valószínű hogy víz óceánok vannak alatta de viszont az europa nem úgy nézki mint aminek légköre lenne ergo oda nem nagyon tudna semmilyen fejlett civilizáció szennyezni... harmadikként pedig mivel az európa kívül esik az ökó zónán nem jöhet rajta létre élet (C-n alapú lehet másik létrejöhetett de arról még nem tudunk) és amúgy a mostani fejlett technikával már rég feldeztük volna értelmes élet jelét ott ha lenne -
#21
Jólvan te leszel a topic szinésze - megvoltál - megmondtad - mostmár menny sétálj egyet a gyerekkel -
Su0my #20 te tényleg nagyon buta vagy! :D:D és tényleg nem tudsz ovlasni! :D:D
[többieknek lásd AMD játékkonfigos cikk] -
Martouf #19 "Ehhehe, a magma magas nyomásából adódó hőjétől megolvadt anyagok, olvadt kőzet forrása miatt úszik arréb a lemeztektonikus réteg."
Ülj le fiam, egyes! :-D Leszámítva, hogy az ártalad leírt mondat értelmetlen:
Asszem azt is tanították, hogy a kéreglemezek nem a magmán úsznak, a magma (felszín alatti olvadt kőzet) ugyanis csak néhány helyen keletkezik - nyomáscsökkenés (!! figyelni is kell ám az órákon), hőmérséklet-emelkedés, vagy az anyag összetételének változása hatására.
Amúgy a földköpeny - amin a kőzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs. -
Akuma #18 Ohh, ez egy másik Európa :D Akkor nem szóltam. ;) -
Akuma #17 Valamint tudtommal bolygónk azért ovális, mert forgása akkora centrifugális erőt hoz létre az anyagokban, hogy minden rajta hordozott anyag valamivel könnyebb lesz tőle, vagyis kevésbé tömörül össze.
Ezzel szemben a sarkoknál ez a forgási sebesség eléggé csekély, így a centrifugális erő is csekély, nincs meg az az erő, csak csupán a tömegvonzási erő, azaz gravitáció áll fent. Az viszont jelentősen nagyobb mértékben, mert közelebb van a Föld tömegközéppontjához, a magma belsejéhez.
Régen viccelt is a tanár, hogy egyenlítőnél kell aranyat venni és északi sarkon, vagy oroszoknál eladni :P Ugye úgy nehezebbnek tűnik ugyan az a tárgy, mivel nagyobb ott a gravitációs erő. -
Akuma #16 Ehhehe, a magma magas nyomásából adódó hőjétől megolvadt anyagok, olvadt kőzet forrása miatt úszik arréb a lemeztektonikus réteg. Szerintem ezt már általános iskolában is tanítják, nem kellett volna annyit lógni fiam! :) -
#15
:) Szted a talajvíz nem víz? Azt tudod, hogy jön létre a kőolaj? Akkor meg ne írj ilyen ökörséget...
Ha az Európa felszíne vízjég, akkor merőben logikusnak tűnik a gondolat, hogy alatta víz, és nem mondjuk metántengerek vannak... -
Martouf #14 Ja, csak náluk még ott van a bolygó kérge az óceán felett. Egyébként nem tudom, van-e az Európának légköre, vagy egyszerűen meglóg minden gáznemű anyag a felszínről.
