Martouf#52
Eszembe jutott még egy marhaság a kérdéseimmel kapcsolatban:
Ha jól értem, az Europa forgástengelye gyakorlatilag merőleges a pályasíkjára, vagyis az egyenlítője néz a Jupiter felé. Ez azt is jelenti, hogy a Jupiter árapályhatása az egyenlítő térségében a legnagyobb és a pólusok körül a legkisebb.
"A tudósok elmélete szerint a hold jókora felszín alatti óceánnal rendelkezik, ami a Jupiter gravitációjából eredő árapály erők által keltett hőnek köszönhetően folyékony maradhat a jeges kéreg alatt." - állítja a cikk.
Vagyis az árapályhatásból adódó hőtermelődés az egyenlítő körül a legnagyobb és a pólusoknál a legkisebb. Ezért a pólusok valamivel hidegebbek lehetnek, mint a hold többi része. Így ott a fagyott kéreghez egyre több anyag tud hozzáfagyni a folyékony vízrétegből, vagy a melegebb áramló jégből. Ezért magának a kéregnek a tömege a pólusoknál egyre nőni fog. ez persze a hold tömegeloszlását összességében nem változtatja meg, de:
Ha a kéreg viszonylag szabadon tud mozogni a hold kőzet-belsejéhez képest (mondjuk folyékony víz van köztük), és így némileg "önálló életet él", akkor ha a jég felhalmozódása kritikussá válik, ez a burok el tud mozdulni a hold többi részéhez képest úgy, hogy a nagyobb tömegű "jégsapkák" le tudnak vándorolni az egyenlítő közelébe, ahol aztán az árapályerők elintézik őket.
Így bizonyos értelemben mégiscsak egyfajta "időjárás" okozná a sarkvidéki jégfelhalmozódást. :-)