54
-
fixpont #54 -
fixpont #53 Mult, jelen es jovo: [link]http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/63/Size_Comparison.png[/link] -
fixpont #52 Hat pedig a Shuttlet 2010ben kivonjak a forgalombol, es a kovetkezo tipus bizony a regi Apollohoz fog hasonlitani es csak 2014ben kezdi meg a tervek szerint a repulest, addig csak Szojuz megy fel. -
joebacsi777 #51 Azért szeretném csendben megjegyezni ha még valaki ezt egyáltalán valaha megnézi, hogy az eset nem kis port kavart és rendes felzúdulás van, mert egy szétválási hiba nem kicsit ciki, hanem nagyon ugyanis könnyen rámehet a legénység élete egy entry interfacekor össze vissza lengedező visszatérő egységre. És elég ronda, hogy 2-szer egymás után megtörténik... További információ mindenkinek:
http://www.nasaspaceflight.com/content/?cid=5412
Már amennyiben nem csak világnézeti vitát akarunk folytatni...
peace -
#50
"A Szojuz akkor is rossz,bármi is legyen,há orosz=fos."
Ezt hol írtam. Bírom az ilyen fasza megmondó embereket akik fantomokat kergetnek...
"Az űrsikló meg űberfasza,épp ezért is akarja lecserélni a NASA"
Ez azért ez így nem teljesen igaz. Ők használnák tovább, csak más nem engedi. Amíg van űrhajós aki vállalja a kockázatot a fellövéssel, addig igenis használható a rendszer. Fel nem fogom miért vonják ki, mikor nincs helyette más... Az útódai még a láthatáron sincsenek. Ez inkább Bush papa politikája és a közvélemény fele szól. Több még (USA) űrhajós halála nem tenne jót a tekintélynek, még ha kicsi is az esély. Egy új rendszer bevezetése az elején viszont hasonló kockázatokat rejt. Szóval.... -
akoshun #49 akoshun
"Így ugyanis nincs lyuk a szárnyon."
mármint így valószínűleg szárnya sem lett volna a dolognak, de arra értem, hogy nem lett volna alkalma semminek lyukat ütni a hajó testén -
akoshun #48 Thrawn
"A shuttle első balesete a túlfeszített ütemterv "eredménye", a start előtt a mérnökök világosan megmondták, hogy ebben a hidegben a szilárdhajtóanyagú rakétákkal baj lehet. A második baleset már valóban visszavezethető a rendszer konstrukciójára, mégpedig a párhuzamos elrendezésre. A Columbia megsemmisülése előtt is szállt már le gép lyukas szárnnyal - nyilván a z akkor még kevésbé figyelt lehulló szigetelés okozta -, csak éppen picinyke lyuk volt, szerencsére nem okozott katasztrófát.
Hogy melyik a biztonságosabb? Döntse el ki-ki maga."
Pontosan. Konklúzió: A szovjeteknek volt egy balesetük hülyeségből (ugye a szkafander miatt). Ehhez azért hozzátenném, hogy nem venném biztosra hogy 3 ilyen eléggé jól épzett űrhajós poénból repül pólóban. Akárhogyis,
Shuttle, 2 baleset. Egyet meg lehetett volna úszni ha van egy kis eszük, a másikat viszon az mentette volna meg, ha nem egy ilyen balfasz riszájkl rendszert terveznek (bocs), és az addig bevált módon a rakéta orrára teszik az űrhajót. Így ugyanis nincs lyuk a szárnyon. És sok másk meleg helyzet is meg lett volna úszva. Technikailag tökéletesen meg tudta volna oldani egy kicsit drágább, de biztonságosabb hajót - szerintem.
Hát, lényegében ennyi ehhez.
Eredeti topikhoz pedig...
fade2black
"Nem ezért nem fair az öszehasonlítás hanem azért mert fogalmunk sincs hányan haltak meg a Szojuzban.
Ha vmiért ezért pl. "Kérdéses a Szojuzok megbízhatósága""
Azt hogy ez mennyire igaz, nem tudom és nem is folynék bele, de nem értek vele egyet. Az viszont tény, hogy a cikkben egy árva szó sem esik ilyesmiről. Ennélfogva továbbra is fenntartom eredeti állításom...
-
Sidewinder #47 Igen. A Szojuz akkor is rossz,bármi is legyen,há orosz=fos. Mommegneki.Ne hagyd magad.Az űrsikló meg űberfasza,épp ezért is akarja lecserélni a NASA is egy Szojuz szerű vagy inkább Apollo szerű,hagyományosabb konstrukcióra 2010-től. -
Sidewinder #46 Csak az a baj,hogy pontosan tudjuk. Ugyanis az amcsik RC-135 megfigyelőgépei folyamatosan figyerltek a hidegháború alatt minden orosz rakétastartot,beleértve az űrhajókat. Sőt a Szojuz-1 esetében(Komarov)a lehallgató állomásaik segítségével hallották Komarov és a központ rádiózásait,amin meg is voltak lepődve az oroszul tudó amerikai megfigyelők,ugyanis komarov a visszatérés során imádkozott és anyázott felváltva. De amikor az RC-135- gépeken a mérnökök meglátták a rakéta telemertiáját(ugyanis azt nem titkosított csatornán küldte az űrhajó a központnak),akkor már tudták,hogy ez azért van mert rohadt nagy a baj. és azonnal tudták,azt is hogy a kapszula becsapódott,Komarov meghalt mert halották a rádiózásból és látták a telemetriából. És volna rá tippem,hogy nem sokkal utána a szabad európa rádió is tudta az esetet.Tehát,ha régen lettek volna az oroszoknak Szojuz űrhajóval halálos balesetei,akkor azt mára be kellett volna ismerniük,ugyanis az amcsik nyilvánosságra hozták volna őket,mert mindet megfigyelték. Ma meg lehetetlen az elhallgatása az eseteknek a nemzetközi személyzetek miatt(az amcsi űrhajósoknak pl külön új lakónegyed épült csillagvárosban),meg azért mert rengeteg külfölkdi szakember,hírügynökség van ott a fellövéseknél,plusz a Szojuz kilövéseket is egytől egyig élőbven adja a NASA-tv egyetemben a visszatérésekkel.Egyébként a Szojuzoknál mindig az 1-es szmú példányokkal van a baj,ahogy egy új sorozatot kezdenek.Szojuz 1: halálos katasztrófa műszaki hiba miatt
Szojuz11: 3 halálos áldozat akik megúszhatták volna szkafanderben.Szojuz TMA-1:enyhe probléma:ballisztikus leszállás.Szojuz-TMA 11: megint ballisztikus leszállás.Szal ez kicsit furcsa. -
#45
Egy An-124 hátáról már lehetne indítani orbitális repülésre is alkalmas, kisebb személyszállító űrsiklót (a SC űr-röpcsiei ugye nem azok).
Ez egy teljesen újrafelhasználható rendszer is lenne, nem tudom miért nem fejlesztik ki. -
Thrawn #44 Csak hát nagyságrendekkel kisebb tömeggel. Nagyon nem ugyanaz. -
Thrawn #43 Ha már a két rendszer összehasonlításánál tartunk: A Szojuzok 100 körüli repülésszámmal bírnak, a Shuttle picit többel. Mindkét oldalon 2 halálos áldozatokat követelő baleset volt. A Szojuz 1 összetákolt konstrukció volt, még tartott a verseny a holdraszállásért, Komarov vagy-vagy alapon repült, nem jött össze. Dobrovolszkij, Pacajev és Volkov megúszhatta volna, ha szkafanderben repülnek, igaz, akkor 3 fő be sem fért volna a leszállóegységbe.
A két korai baleset óta is voltak meleg pillanatok a Szojuzzal, szerencsére közvetlen életveszély nem állt fenn, illetve ha fennált is a már említett mentőrakétás esetnél, a mentőrendszer tette a dolgát. Ballisztikus leszállás is volt már ezt megelőzően is, pl. a szovjet bolgár közös űrepülésnél, amikor is nem sikerült összekapcsolódniuk a Szaljuttal.
A shuttle első balesete a túlfeszített ütemterv "eredménye", a start előtt a mérnökök világosan megmondták, hogy ebben a hidegben a szilárdhajtóanyagú rakétákkal baj lehet. A második baleset már valóban visszavezethető a rendszer konstrukciójára, mégpedig a párhuzamos elrendezésre. A Columbia megsemmisülése előtt is szállt már le gép lyukas szárnnyal - nyilván a z akkor még kevésbé figyelt lehulló szigetelés okozta -, csak éppen picinyke lyuk volt, szerencsére nem okozott katasztrófát.
Hogy melyik a biztonságosabb? Döntse el ki-ki maga.
Annyit még hozzátennék, hogy a halálos kimenetelű Szojuz balesetek még vastagon a szovjet diktatúra idejére estek, mivel mindkettő a leszállásnál történt, kénytelenek voltak bevallani, miután a sikeres startot már világgá kürtölték. Ha a felszállásnál történtek volna a balesetek, akkor ezek az űrhajók "hivatalosan" nem is léteztek volna. Továbbá a kötelező gyász, katonai temetés, stb. után nagyon gyorsan levették napirendről a témát, nehogy tovább tépázzák a birodalom tekintélyét. A Szojuz katasztrófák ennek fényében kisebb jelentőségűnek tűnnek. -
kvp #42 "szárnyakkal is ellátott hatalmas első fokozaton alapult volna, még sokkal bonyolultabb rendszer lett volna, és ráadásul akár a 70-es évek technikai szintjén kivitelezhetetlen is lehetett volna."
Ezt a technologiat hasznalta a space ship one is es ezt hasznaljak az ugyancsak altaluk gyartott pegasus-ok is. (ez egy katonai urraketa) -
#41
Az űrsiklóval nem az a gond, hogy adminisztrációs okokból nem jutnak el a megfelelő infók a vezetőkhöz. Persze adott esetben mindíg van ilyen, ha meg átalakítják a rendszert akkor más fontos infók nem fognak eljutni, valszeg.
Ez egy nagyon bonyolult rendszer, és az alapfelépítés kiválasztásakor, nem a költséghatékonyság, hanem az olcsóság volt a fő szempont. Nem az volt a lényeg, hogy olyan rendszert hozzanak létre, ami alacsony költséggel képes a feladatot ellátni ráadásul nagy biztonsággal, hanem olyan rendszerről van szó, aminek megépítése a legkevesebbe került, és technológiailag is alegkevesebb kockázatot jelentette. Ráadásul a NASA lemondott arról, hogy külön teherszállító és külön személyszállító rendszert hozzanak létre, mert féltek, hogy a politikusok csak az egyikre adnak pénzt, és ezért választották ezt az öszvér megoldást.
Másrészt az eredeti elképzelés, ami egy teljesen újrahasznosítható, szárnyakkal is ellátott hatalmas első fokozaton alapult volna, még sokkal bonyolultabb rendszer lett volna, és ráadásul akár a 70-es évek technikai szintjén kivitelezhetetlen is lehetett volna. -
greg971 #40 aki egy rakétával a seggében száguld egy ismeretlen közeg felé , az ne kössön biztosítást ... rakétával a seggében senki sem normális :D
-
fade2black #39 Nem ezért nem fair az öszehasonlítás hanem azért mert fogalmunk sincs hányan haltak meg a Szojuzban.
Ha vmiért ezért pl. "Kérdéses a Szojuzok megbízhatósága"
Aki most hülyén néz gondoljon Csernobilra, ami picit nagyobb meg fontosabb és mégis el akarták titkolni, még ha azonnal látszott is, hogy biza ez képtelenség.
Ellenben a Szojuz az elmúlt időben már teljesen jól müködik: Egy bevált, kipróbált technika.
-
Epikurosz #38 Na, de vannak rendetlen esetek is. A ralliversenyzőkre is kötnek biztosítást, de más a díja. Vagy hegedű- és zongoraművészekről hallani, akik a kezüket biztosítják be horribilis összegekért. -
akoshun #37 "Ilyen embereknek a biztosítók nem szoktak biztosítást kötni. Rendes esetben."
na ne! biztos komolyan is gondoltam :p -
akoshun #36 amúgy még egyszer hangsúlyoznám, hogy magával a cikkel semmi bajom.
különben meg, a siklóval az a para, hogy pénzügyi okokból egy jól bevált módszert (vagyis hogy a rakéta orrán van a modul) lecseréltek egy másikra, és talán ha valami orron hogyhatót terveznek, akkor nincs semmi baj a hővédő pajzzsal.
Takarékossági okokból emberek haltak meg. Tudom, közhely, de akkor is így van és ez gáz.
Lehet, hogy a Szojuz ezerszer régebbi és elavultabb technológia, mégis úgy vélem, hogy sokkal jobb. Persze lehet, hogy nem így van. Érdekes lenne megnézni, hogy hány kilövésen vannak túl.
Mellesleg az Oroszország/Szovjetunió messze veri az USA-t űrben töltött órákban, ez viszont egy tény, bár csak mellékes a topikhoz.
Olvasni a kommentjeitekben olyanokat, hogy olyat kéne tervezni ami így meg úgy tud leszállni. Minek feltétlenül ilyen? Talán ha nem "újrahasznosítható" űrhajót terveznek hanem egyszer használatosat, akkor megmenthettek volna egy pár emberéletet, és természetesen nem állt volna le jó sokáig a kilövés a vizsgálatok miatt. De az is lehet, hogy nem. Ki tudja, hogy mi lett volna ha?... -
Epikurosz #35 "aki egy rakétán ülve lövi ki magát az űrbe, az kössön biztosítást"
Ilyen embereknek a biztosítók nem szoktak biztosítást kötni. Rendes esetben. -
akoshun #34 Kérdéses a Szojuzok megbízhatósága?
miért kell ilyen címet adni ennek a cikknek az ég szerelmére? mintha a blikket olvasnám,,, különben érdekes cikk, csak tudnám hogy minek ez a bulváros szenzációhajszolás... már no offence.
amúgy az a mód, amit bekapcsolt, olyan alapvető dolgokra bízza a gépet, ami szerintem rendkívül biztonságos. Szar érzés volt? Lehet menni eladónak is, nem muszály űrhajózni...
Persze, furcsa, hogy magától átkapcsolt a gép, ez tény.
Másrészről ez az egész biztonság kérdés... Nos hát aki egy rakétán ülve lövi ki magát az űrbe, az kössön biztosítást. Persze az kérdés, hogy MENNYIRE biztonságos, de konkrétan >biztonságos< sose lesz.
Whitsonnak csak annyit, hogy szerintem sokkal nyugodtabb lehet, ha egy Szojuz hozza le (vagy éppen viszi fel), mintha egy sikló. A sikló az egyk legszörnyűbb ötlet az űrkutatásban, szerintem. De ez már mind mind független attól ami miatt alapvetően ezt megírtam: ésszel a címekkel. -
#33
Ezért kell a hőt csökkenteni, elég egyszerűen. -
Ford Prefect #32 Szerintem a mai technikai szinttel sem tudnánk tisztességes űrsiklót építeni, pl. nem ismert olyan anyag ami átlátszó és kíbírja a súrlódási hőt ami leszálláskor keletkezik (ezért kell a SST-nek is szigorúan egy meghatározott szög alatt érkeznie) -
Epikurosz #31 Az űrsikló csak átmeneti megoldás.
Felpakolni kismillió kerámialapot, na ki hallott még ilyent. Hát persze, hogy elromlik ebből pár. A Szojuz nekem szimpatikusabb. Ja, és külön kell választani a legénységet és a rakományt, a fene egye meg, hogy ezt nem lehet egyszer s mindenkorra megérteni azoknak az ...ne mondjam milyen... űrszakembereknek.
A rakomány és a legénység nem való egy helyre, és akkor nem lesz semmi probléma. Persze, ha egyszer feljutottak, akkor össze lehet kapcsolódni, nincs megtiltva. -
#30
Pedig értenek a primitív technohoz is, ezért lépnek be a siklók a légkörbe úgy ahogy (agresszívan, durván), ahelyett hogy skip reentryt használnának, amivel sztem vagy 90%-al biztonságosabb lehetne egy légkörbe lépés siklóval, de nem mer a régi bevált, minek újítani. -
#29
A mentést azért nem oldották meg, mert a nagy számú legénység miatt nem lehet. Ha csak 3 fő lenne, akkor meg lehetne oldani.
Az úrsiklót meg nem kéne szidni. Két űrsikló baleset volt és mindkettő inkább emberi hanyagság és bürökratikus hozzáállás miatt volt, mintsem technikai hiba miatt. Leht, hogy szép és jó a Szojuz csak tessék összevetni az STS kapacitásával. Hány embert és mekkora tömeget visznek fel? Hát A Szojuz azért szépen agyon van verve.. -
teddybear #28 Azért tedd még hozzá, ha egy repülőgéppel baj van, akkor sokkal könnyebb még a kényszerleszállás is. Mert ha ronccsá törik is, legalább lent a földön törik össze, nem pedig az űr vákuumában. Meg persze azonnal elindul a mentés.
Az Apolló-13 esetében hihetetlen szerencséje volt a legénységnek, a tervezés ellenére rögtönözésekkel, kényszermegoldásokkal sikerült túlélniük. Itt a földi csapatnak csak tanácsokkal, és persze állandó bátorításokkal kellett megelégednie.
Ha elindul az első bolygóközi küldetés, ott sem lesz mentés, ne is álmodjatok róla! -
llax #27 Egyetértek azokal, akik szerint "bulvárszagú" a cím...
Még mindíg sokkal biztonságosabb, mint a siklók...
A Szojuznál egy lehetséges visszatérési mód a ballisztikus pálya. Az egy dolog, hogy most műszaki probléma miatt tért így vissza, de kibírta a terhelést, visszahozta az embereket. Néhány másodpercre ki kell bírnia akár 14-16G-t is, mivel a mentőrakéta ekkora terhelésnek tenné ki, ha emelkedés közben be kellene indítani...
Egy siklóból mi maradna 8G terhelés után??? Egy vagonnyi törmelék... Ott nincs mód a gyors visszatérésre (ballisztikus pálya) és a start után sem lehet már menekülni. A különféle vészleszállási módokban maga a NASA sem igazán bízik, soha nem tesztelték... Egyedül az ATO-t alkalmazták, de az egy "majdnem sima" felszállás (STS-51F).
A Szojuznál ha kell, akár már az indítóállásról is képes menekíteni az embereket a mentőrakéta (volt is rá példa, Szojuz T-10), visszatérésre is több "tartalék" mód van... -
#26
az orosz "fapadoshoz" képest mondható kifinomultnak (bár inkább bonyolultnak). az egy dolog hogy ez semmit nem javít a helyzetükön :D -
#25
Jól látod, az utasszállító repgép gyártás az bevállt tömegtechnológia, az űrrepülés pedig ugrás az ismeretlenbe (még mindig és az is marad talán örökre). Nem lehet őket összehasonlítani, itt nincs "ejtőernyő", meg mentőosztag, bukod az egész legénységet és addig is egyedül vagy a nagy semmiben, miközben új és egyre újabb problémákkal kell szembenézned. -
L3zl13 #24 A sikló mint kifinomult? Fenét... -
#23
ez sztem csak egy kis csipkelődés az amcsik részéről az oroszok felé hogy azé ott se minden pöpec :D de amúgy ez igaz, az oroszok eddigi jóöreg elpusztíthatatlan járműveik eddig sokkal jobban beváltak mint az amerikaiak kifinomult (és kifinomultan elromló :D :S) siklóik. -
#22
eh, ezt nem így kell felfogni, egy űrutazásnál nem úgy megy hogy "jó még az a trabant, hisz gurul", ha ott valami nem megy flottul akkor elég költséges és tragikus vége lehet a dolognak (soktíz-százmillió dollár értékű cucc vész el, nemis beszélve a benne lévő űrhajósok életéről).
még sajna nem tartunk ott űrutazásban hogy frutti helyett is futószalagon gyártsák az ilyet -
#21
Érdekes, hogy az utasszállító repülőknál általában működik a dolog. A probléma az lehet, hogy az ürrepülés sokkal szélsőségesebb körülményeket jelent, és a 70-es évek technológiai színvonalán ezt a rendszert nem lehetett az elvárt biztonsággal megvalósítani.
Jelenleg viszont szerintem már rendelkezünk ilyen technológiákkal, de a NASA még is egy Apollo-hoz hasonló űrhajó mellett döntött. -
#20
Kell egy zseni aki átlátja az egészet. AZ emberi intuíciót nem válthatja fel a moduláris ojjektumorintált szolgalelkűség ennyire fontos és krikitkus fejlesztéseknél! FTW! -
Emmegki #19 "Kérdéses a Szojuzok megbízhatósága"
Hány halálos balesete volt a szojuzuknak? 1, és az sem a TMA sorozatból. Az űrsiklóknak 2. 3(2?) ember vs. 14.
Jelenleg a szojuz a legmegbízhatóbb űrhajó, nem kell bulvárba mennie az sg-nek. -
remark #18 Amennyivel tobb ember fer bele, annyival biztonsagosabbnak is kellene lennie, nem? -
lordofchaos #17 Nem vagyok se amerika-ellenes se orosz-ellenes, de nekem is az volt az első gondolatom mint pár hozzászólónak itt hogy ha a Szojuzok biztonságát emiatt megkérdőjelezik akkor mit szóljanak az űrsiklók!? -
Aviak #16 A Heinekkenes dobozon is van vörös csillag, és ott is jó helyen van. -
#15
Érdekes az egész filozófiája. Az oroszok általában nagyon jó kis integrált dolgokat tudnak csinálni. Ennek ugye ott a korlátja, hogy gyakorlatilag kell egy embernek lennie aki az egészet az utolsó csavarig átlátja, egy főkonstruktörnek. Sajna bármilyen okos egy ember, de azért megvannak a korlátai, ezért tünnek egyszerűnek/primitívnek az ő gépeik.
Az amcsik gyakorlatilag szabványoknak megfelelő modulokra bontanak mindent, és a modulon belül szinte bármilyen bonyolult lehet a dolog. Vagy ha túl bonyolult lenne, akkor azt is modulokra bontják. Ilyen építőkocka módszerrel elvileg bármilyen bonyolult szerkezetet lehet építeni. Gyakorlatilag viszont nem. Habár az ürsiklók katasztrofája általában valamilyen műszaki tényezőre vezethető vissza, a fő ok sokkal inkább a vezetés elégtelenségben volt. A döntéshozók, nem vettek tudomást bizonyos dolgokról, helyesebbena rendszer túl nehézkes, kritikus infók elvesznek benne.
Másrészt az űrsikló alapvető biztonsági rendszerekkel nem rendelkezik, gyakorlatilag nagyon sok meghibásodásokra nincs hatékony B forgatókönyv.
Egy eleve megbízhatatlanabb rendszerből esetleg ezeket nem merték volna kispórolni.