SG.hu·
Országomat egy űrhajóért!
A felfújható űr-lakómoduljairól ismert Bigelow Aerospace megelégelni látszik az űrjárműveket övező állóvizet. Erre panaszkodott legutóbb a cég tulajdonosa is, mondván nincs egyetlen megfizethető alternatíva sem a készülő űrlétesítményeit használni vágyóknak feljuttatására.
A milliárdos Robert Bigelow most végre elszánta magát, és 760 millió dolláros szerződést kínál bármelyik cégnek, amely megoldja a problémát, azaz kifejleszt egy kereskedelmi űrhajót. Az összeg jelentősen meghaladja a NASA hasonló célra felajánlott 500 millióját.
A Bigelow Aerospace eddig két kísérleti űrmodult juttatott el az űrbe, melyek kifogástalanul működnek. A végleges változatokat a világ űrügynökségeinek szeretnék bérbe adni, ahol kutatásokat vagy egyéb űrtevékenységeket folytathatnának az asztronauták, illetve tervben van egy űrhotel is, természetesen űrturisták számára. Az egyik nagy bökkenő azonban - ahogy arról már korábban írtunk -, hogy a közeli jövőt tekintve nem ígérkezik egyetlen megfizethető alternatíva sem a kuncsaftok feljuttatására. A két működő utasszállító rendszer, az űrsikló és a Szojuz csak nagyon kevesek számára fizethető meg: az oroszok már 30 millió dollár körüli összegeket kérnek egy űrturistától, az amerikaiaknál pedig az összes űrsikló járat minden egyes négyzetcentije be van táblázva 2010-ig.
Bigelow egy éven belül tömeggyártásba vinné felfújható moduljait, az emberek feljutásának biztosítása nélkül azonban gyakorlatilag semmit nem ér az egész. A felkínált szerződés, legyen az akár adás-vételi, 760 millió dollárról szólna, ami nyolc kilövést foglal magában. A Bigelow Aerospace, hogy szándékának komolyságát mutassa, hajlandó 100 milliót előlegként elhelyezni egy letéti bankszámlán, ha a tervek elnyerik tetszésüket.
A potenciális ajánlat 270 millióval fejeli meg a NASA COTS (Kereskedelmi Orbitális Szállító Szolgáltatások) programját, ami ugyancsak a kereskedelmi űrrepülések fejlesztésének beindítását célozza. A Nemzetközi Űrállomásra készülődő űrhajósok várólistája rendkívül hosszú, legtöbbjük soha nem is fog repülni, ha nem születnek alternatívák, hangsúlyozta Bigelow a New Scientistnek adott interjújában. Egy megfizethető szállítórendszer a Bigelow moduljaiból összeállított állomásokkal világszerte számos űrhajósnak adna lehetőséget, hogy kitörjenek a több száz, lassan ezer várakozó közül.
A folyamat azonban nem kezdődhet el anélkül, hogy ne lenne egy már készülőben levő szállítási rendszer, melynek ismertek a részletei, az utasokra vetíthető várható árai, mindez egy áttekinthető szerkezetben. Ha ez beindul, a potenciális ügyfelek nagyobb bizalommal írják alá a szerződéseket a jövő űrállomásainak használatára, magyarázta Bigelow, kicsit a tyúk és a tojás esetéhez hasonlítva a kialakult helyzetet. A Bigelow Aerospace egy hónapon belül hivatalosan is megteszi a 760 milliós ajánlatot, immár részletes információkat adva az elvárásokról.
Nem ez lesz az első alkalom, hogy a cég megpróbál valamit tenni a magán űrhajózás előmozdításáért. 2004-ben 50 milliót kínáltak az Amerika Űrdíjaként beharangozott kiíráson annak az egyesült államokbeli magánfinanszírozású csapatnak, amely elsőként épít egy öt ember szállítására alkalmas újrahasznosítható űrkapszulát. A díjat 2010 januárjáig vihetik el a nem túl népes táborral rendelkező nevezők. Bár több mint 40 cég érdeklődött, végül csak öten szálltak ringbe, köztük a már jelentős sikereket elért Scaled Composites. Ezúttal a nevezőknek nem kell az USA-ra korlátozódniuk, így várhatóan nagyobb lesz a résztvevők száma.
A milliárdos Robert Bigelow most végre elszánta magát, és 760 millió dolláros szerződést kínál bármelyik cégnek, amely megoldja a problémát, azaz kifejleszt egy kereskedelmi űrhajót. Az összeg jelentősen meghaladja a NASA hasonló célra felajánlott 500 millióját.
A Bigelow Aerospace eddig két kísérleti űrmodult juttatott el az űrbe, melyek kifogástalanul működnek. A végleges változatokat a világ űrügynökségeinek szeretnék bérbe adni, ahol kutatásokat vagy egyéb űrtevékenységeket folytathatnának az asztronauták, illetve tervben van egy űrhotel is, természetesen űrturisták számára. Az egyik nagy bökkenő azonban - ahogy arról már korábban írtunk -, hogy a közeli jövőt tekintve nem ígérkezik egyetlen megfizethető alternatíva sem a kuncsaftok feljuttatására. A két működő utasszállító rendszer, az űrsikló és a Szojuz csak nagyon kevesek számára fizethető meg: az oroszok már 30 millió dollár körüli összegeket kérnek egy űrturistától, az amerikaiaknál pedig az összes űrsikló járat minden egyes négyzetcentije be van táblázva 2010-ig.Bigelow egy éven belül tömeggyártásba vinné felfújható moduljait, az emberek feljutásának biztosítása nélkül azonban gyakorlatilag semmit nem ér az egész. A felkínált szerződés, legyen az akár adás-vételi, 760 millió dollárról szólna, ami nyolc kilövést foglal magában. A Bigelow Aerospace, hogy szándékának komolyságát mutassa, hajlandó 100 milliót előlegként elhelyezni egy letéti bankszámlán, ha a tervek elnyerik tetszésüket.
A potenciális ajánlat 270 millióval fejeli meg a NASA COTS (Kereskedelmi Orbitális Szállító Szolgáltatások) programját, ami ugyancsak a kereskedelmi űrrepülések fejlesztésének beindítását célozza. A Nemzetközi Űrállomásra készülődő űrhajósok várólistája rendkívül hosszú, legtöbbjük soha nem is fog repülni, ha nem születnek alternatívák, hangsúlyozta Bigelow a New Scientistnek adott interjújában. Egy megfizethető szállítórendszer a Bigelow moduljaiból összeállított állomásokkal világszerte számos űrhajósnak adna lehetőséget, hogy kitörjenek a több száz, lassan ezer várakozó közül.
A folyamat azonban nem kezdődhet el anélkül, hogy ne lenne egy már készülőben levő szállítási rendszer, melynek ismertek a részletei, az utasokra vetíthető várható árai, mindez egy áttekinthető szerkezetben. Ha ez beindul, a potenciális ügyfelek nagyobb bizalommal írják alá a szerződéseket a jövő űrállomásainak használatára, magyarázta Bigelow, kicsit a tyúk és a tojás esetéhez hasonlítva a kialakult helyzetet. A Bigelow Aerospace egy hónapon belül hivatalosan is megteszi a 760 milliós ajánlatot, immár részletes információkat adva az elvárásokról.
Nem ez lesz az első alkalom, hogy a cég megpróbál valamit tenni a magán űrhajózás előmozdításáért. 2004-ben 50 milliót kínáltak az Amerika Űrdíjaként beharangozott kiíráson annak az egyesült államokbeli magánfinanszírozású csapatnak, amely elsőként épít egy öt ember szállítására alkalmas újrahasznosítható űrkapszulát. A díjat 2010 januárjáig vihetik el a nem túl népes táborral rendelkező nevezők. Bár több mint 40 cég érdeklődött, végül csak öten szálltak ringbe, köztük a már jelentős sikereket elért Scaled Composites. Ezúttal a nevezőknek nem kell az USA-ra korlátozódniuk, így várhatóan nagyobb lesz a résztvevők száma.