SG.hu·

Országomat egy űrhajóért!

A felfújható űr-lakómoduljairól ismert Bigelow Aerospace megelégelni látszik az űrjárműveket övező állóvizet. Erre panaszkodott legutóbb a cég tulajdonosa is, mondván nincs egyetlen megfizethető alternatíva sem a készülő űrlétesítményeit használni vágyóknak feljuttatására.

A milliárdos Robert Bigelow most végre elszánta magát, és 760 millió dolláros szerződést kínál bármelyik cégnek, amely megoldja a problémát, azaz kifejleszt egy kereskedelmi űrhajót. Az összeg jelentősen meghaladja a NASA hasonló célra felajánlott 500 millióját.

A Bigelow Aerospace eddig két kísérleti űrmodult juttatott el az űrbe, melyek kifogástalanul működnek. A végleges változatokat a világ űrügynökségeinek szeretnék bérbe adni, ahol kutatásokat vagy egyéb űrtevékenységeket folytathatnának az asztronauták, illetve tervben van egy űrhotel is, természetesen űrturisták számára. Az egyik nagy bökkenő azonban - ahogy arról már korábban írtunk -, hogy a közeli jövőt tekintve nem ígérkezik egyetlen megfizethető alternatíva sem a kuncsaftok feljuttatására. A két működő utasszállító rendszer, az űrsikló és a Szojuz csak nagyon kevesek számára fizethető meg: az oroszok már 30 millió dollár körüli összegeket kérnek egy űrturistától, az amerikaiaknál pedig az összes űrsikló járat minden egyes négyzetcentije be van táblázva 2010-ig.

Bigelow egy éven belül tömeggyártásba vinné felfújható moduljait, az emberek feljutásának biztosítása nélkül azonban gyakorlatilag semmit nem ér az egész. A felkínált szerződés, legyen az akár adás-vételi, 760 millió dollárról szólna, ami nyolc kilövést foglal magában. A Bigelow Aerospace, hogy szándékának komolyságát mutassa, hajlandó 100 milliót előlegként elhelyezni egy letéti bankszámlán, ha a tervek elnyerik tetszésüket.

A potenciális ajánlat 270 millióval fejeli meg a NASA COTS (Kereskedelmi Orbitális Szállító Szolgáltatások) programját, ami ugyancsak a kereskedelmi űrrepülések fejlesztésének beindítását célozza. A Nemzetközi Űrállomásra készülődő űrhajósok várólistája rendkívül hosszú, legtöbbjük soha nem is fog repülni, ha nem születnek alternatívák, hangsúlyozta Bigelow a New Scientistnek adott interjújában. Egy megfizethető szállítórendszer a Bigelow moduljaiból összeállított állomásokkal világszerte számos űrhajósnak adna lehetőséget, hogy kitörjenek a több száz, lassan ezer várakozó közül.

A folyamat azonban nem kezdődhet el anélkül, hogy ne lenne egy már készülőben levő szállítási rendszer, melynek ismertek a részletei, az utasokra vetíthető várható árai, mindez egy áttekinthető szerkezetben. Ha ez beindul, a potenciális ügyfelek nagyobb bizalommal írják alá a szerződéseket a jövő űrállomásainak használatára, magyarázta Bigelow, kicsit a tyúk és a tojás esetéhez hasonlítva a kialakult helyzetet. A Bigelow Aerospace egy hónapon belül hivatalosan is megteszi a 760 milliós ajánlatot, immár részletes információkat adva az elvárásokról.

Nem ez lesz az első alkalom, hogy a cég megpróbál valamit tenni a magán űrhajózás előmozdításáért. 2004-ben 50 milliót kínáltak az Amerika Űrdíjaként beharangozott kiíráson annak az egyesült államokbeli magánfinanszírozású csapatnak, amely elsőként épít egy öt ember szállítására alkalmas újrahasznosítható űrkapszulát. A díjat 2010 januárjáig vihetik el a nem túl népes táborral rendelkező nevezők. Bár több mint 40 cég érdeklődött, végül csak öten szálltak ringbe, köztük a már jelentős sikereket elért Scaled Composites. Ezúttal a nevezőknek nem kell az USA-ra korlátozódniuk, így várhatóan nagyobb lesz a résztvevők száma.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Epikurosz2007. 11. 05.. 20:55||#67
avagy: csángók a Holdon :-)
© Epikurosz2007. 11. 05.. 20:53||#66
© Vers2007. 11. 05.. 12:52||#65
szerinted az eifel torony teteje meg alja között mekkora sebesség különbség van?
mert ugye van , és a lift is igy müködne a teteje már kozmikus sebességgel száguldozna,

kerületi sebesség , ált.iskola ,fizika 7-es tananyag
© toto662007. 11. 05.. 08:42||#64
"A feljuttatást is meglehet azért oldani, pl. ûrlift. "

"Az eddigi próbák során légbalonnal vitték fel a rakétát 15-20 km magasságba."

Szóval, az ûrben való tartós tartózkódáshoz legalább az elsõ kozmikus sebességet kell elérni, ezért nem lehet mondjuk lifttel felmenni és beszállni az ûrállomásba (nem kis sebesség eltérés), és ennek a sebességnek az elérése kerül sok energiába nem annyira a magasság, ha 20 km-rõl indítjuk akkor is így van. A geostacionárius mûholdakat igen nagy magasságba, igen nagy sebességre gyorsítják, hogy azután "egy helyben álljanak" , mert valójában a föld forgásával megegyezõ sebességel keringenek a föld körül...
© haxoror2007. 11. 03.. 17:19||#63
"Ûrbe való feljutáshoz" <#nezze>
© Vers2007. 11. 03.. 15:47||#62
és? eljut a marsig azt hali ? akkor mivan ki nem sz@rja le ???
mivel jön vissza ??
halott technologiákat fejlesztenek amik semmire se valok

© aszta2007. 11. 03.. 13:06||#61
Ûrbe való feljutáshoz mágneses "felszálló pályával" is kisérleteznek, ez nem kémiai, vagy nukleáris de ugyanúgy nagyon drága. Ilyet "vasúti" pályaként elõször németek csináltak, majd jó pénzért Kínában is. Asszem vhol mondták h. még lehet nagyobb sebbességet elérni, csak egy megfelelõ pálya kell hozzá, és mehet a csuzli az ûrbe😄
DE ez még a földi repülõzést is forradalmasítaná...
© Sanyix2007. 11. 03.. 01:21||#60
És az ûrben hova katapultálsz? Földkörüli pályán nemnagyon lehet megélni.
Pl szojuz berobbanását 1x láthattuk(ták) élõben, vagy 40 éve. Egy jól megépített rendszernél nem kell ilyesmitõl tartani, ha mégis bekövetkezne van abort tower.
© Vers2007. 11. 02.. 21:24||#59
csak felszálláskor nagyobb a riziko,az ürben nem lenne mivel a sugarzas , vagy katasztrofa esetén az atomerömü nem pillanatok alatt lesz veszélyes, van idö a katapultálásra,mig egy kémiai bomba 1 sec alatt képes berobbanni ,ahogy azt láttuk párszor élöben is ugye
© Caro2007. 11. 02.. 19:57||#58
Ez igaz.