SG.hu·
Elektronikus papír fotonikus kristályokból
Kanadai kutatók olyan rugalmas elektronikus papíron dolgoznak, amely képes a teljes színspektrum megjelenítésére.
Az újfajta képernyőt úgynevezett fotonikus kristályok alkotják és ezek lehetővé teszik, hogy akár minden egyes képpont saját színt vegyen fel és jelenítsen meg. "Az eddigi modellekhez képest egy jóval világosabb és intenzívebb színmegjelenítést kapunk" - jelentette ki André Arsenault, a Torontói Egyetem kémikusa és a technológia értékesítésére létrehozott Opalux nevű vállalat társalapítója. A megoldást a szakemberek P-Inknek nevezték el.
Elektronikus papírt már több cég, illetve intézmény is gyárt, köztük van az E Ink és a francia Nemoptic vállalat. Elmondható, hogy a fekete-fehér megjelenítésre képes kijelzőknél a képminőség és a kontraszt már gyakorlatilag megegyezik a hagyományos papír jellemzőivel, azonban eddig a szakemberek csak nagy nehézségek árán tudtak színes képeket előállítani elektronikus papíron. "Mi a teljes felületet be tudjuk festeni különböző színűre. Így a színek háromszor világosabbak, mitn más megoldásoknál. Ez az egyik jelentős különbség" - közölte Arsenault.
A kutatók ezt az alkalmazott fotonikus kristályok közötti távolság ellenőrzésével érték el, ami egyúttal kihatott a visszatükrözött fény hullámhosszára is. A fotonikus kristályok képesek befolyásolni a fényfotonok mozgását és nekik köszönhető például az is, hogy az opál a szivárvány minden színében képes tündökölni. A P-Ink esetében a képernyő minden képpontja kvarcgolyócskák százaiból áll. Minden fotonikus kristály átmérője 200 nanométer és mindegyiket egy szivacsszerű polimerbe integrálták.
A P-Ink bistabil, ami Arsenault szerint annyit jelent, hogy az egyes, 0,3 milliméteres pixelek a színüket képesek akár napokig is megőrizni, anélkül, hogy ehhez külön energiára lenne szükségük. Ezenkívül az alkalmazott anyag nagyon rugalmas is. A technológiát Arsenault két torontói kollégája, Geoffrey Ozin és Daniel Puzzo, valamint Ian Manners, a Bristoli Egyetem kutatójával közösen fejlesztette ki. A P-Ink előnye, hogy amennyiben megnövelik a kristályok méretét, akkor az azok által kibocsátott színek akár az infravörös tartományban is érzékelhetővé válnak.
A szín az alkalmazott feszültség hatására változik
Eddzer Huitema, a Polymer Vision nevű eindhoveni cég műszaki vezetője szerint óriási előrelépés történt, hiszen még napjainkban is minden LCD- vagy plazmakijelzőben három vagy akár négy különböző színű pixelt használnak a színek megjelenítésére. Így viszont csökkenthető lenne a képpontok száma, amivel párhuzamosan nőne nemcsak a színminőség, de az elérhető legnagyobb felbontás is.
Arsenault úgy vélte, az első termékek akár már két éven belül megjelenhetnek a világpiacon, azonban a P-Ink világméretű elterjedése ennél jóval több időt vesz majd igénybe. "Még teljesen az út elején tartunk, sok mindenen kell még változtatnunk és javítanunk akár az anyagokat, akár a képek megjelenítési sebességét tekintve" - nyilatkozta végül a szakember
Az újfajta képernyőt úgynevezett fotonikus kristályok alkotják és ezek lehetővé teszik, hogy akár minden egyes képpont saját színt vegyen fel és jelenítsen meg. "Az eddigi modellekhez képest egy jóval világosabb és intenzívebb színmegjelenítést kapunk" - jelentette ki André Arsenault, a Torontói Egyetem kémikusa és a technológia értékesítésére létrehozott Opalux nevű vállalat társalapítója. A megoldást a szakemberek P-Inknek nevezték el.
Elektronikus papírt már több cég, illetve intézmény is gyárt, köztük van az E Ink és a francia Nemoptic vállalat. Elmondható, hogy a fekete-fehér megjelenítésre képes kijelzőknél a képminőség és a kontraszt már gyakorlatilag megegyezik a hagyományos papír jellemzőivel, azonban eddig a szakemberek csak nagy nehézségek árán tudtak színes képeket előállítani elektronikus papíron. "Mi a teljes felületet be tudjuk festeni különböző színűre. Így a színek háromszor világosabbak, mitn más megoldásoknál. Ez az egyik jelentős különbség" - közölte Arsenault.
A kutatók ezt az alkalmazott fotonikus kristályok közötti távolság ellenőrzésével érték el, ami egyúttal kihatott a visszatükrözött fény hullámhosszára is. A fotonikus kristályok képesek befolyásolni a fényfotonok mozgását és nekik köszönhető például az is, hogy az opál a szivárvány minden színében képes tündökölni. A P-Ink esetében a képernyő minden képpontja kvarcgolyócskák százaiból áll. Minden fotonikus kristály átmérője 200 nanométer és mindegyiket egy szivacsszerű polimerbe integrálták.
A P-Ink bistabil, ami Arsenault szerint annyit jelent, hogy az egyes, 0,3 milliméteres pixelek a színüket képesek akár napokig is megőrizni, anélkül, hogy ehhez külön energiára lenne szükségük. Ezenkívül az alkalmazott anyag nagyon rugalmas is. A technológiát Arsenault két torontói kollégája, Geoffrey Ozin és Daniel Puzzo, valamint Ian Manners, a Bristoli Egyetem kutatójával közösen fejlesztette ki. A P-Ink előnye, hogy amennyiben megnövelik a kristályok méretét, akkor az azok által kibocsátott színek akár az infravörös tartományban is érzékelhetővé válnak.
A szín az alkalmazott feszültség hatására változik
Eddzer Huitema, a Polymer Vision nevű eindhoveni cég műszaki vezetője szerint óriási előrelépés történt, hiszen még napjainkban is minden LCD- vagy plazmakijelzőben három vagy akár négy különböző színű pixelt használnak a színek megjelenítésére. Így viszont csökkenthető lenne a képpontok száma, amivel párhuzamosan nőne nemcsak a színminőség, de az elérhető legnagyobb felbontás is.
Arsenault úgy vélte, az első termékek akár már két éven belül megjelenhetnek a világpiacon, azonban a P-Ink világméretű elterjedése ennél jóval több időt vesz majd igénybe. "Még teljesen az út elején tartunk, sok mindenen kell még változtatnunk és javítanunk akár az anyagokat, akár a képek megjelenítési sebességét tekintve" - nyilatkozta végül a szakember