Elektronikus papír fotonikus kristályokból

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#33
#32
Az index.hu kicsit leült. Serintem ez amiatt van, hogy a szélsõséges liberalizmusuk miatt sokan elpártolunk tõlük, mondjuk én is félig-meddig, és kevesebb a hirdetés, emiatt szûkebbre keleltt húzni a nadrágszíjat. De eleht, hogy nincs igazam, és sima koncepció van megette.

Kara kánként folytatom tanításom.

#31
Valamit nagyon benézhettél. Az indexen továbbra sem lehet a hírekhez közvetlenül alatta hozzászólni. Amihez lehet, az mind blogbejegyzés, amihez értelemszerûen lehet. Ez azóta van így, hogy az index "új megjelenési felületet" használ. Gyakorlatilag így összemosódik a hír az egyes bloggerek magánvéleményével, amitõl még bulvárosabbá vált. A felületes olvasót így elég szépen meg lehet vezetni.
#30
Hát, nem néztél szét eléggé... Fõleg külföldön.

#29
Figyu, gondolj bele: ha egymás mellett vannak a színes foltok, akkor tök mindegy, hogy a fény honnan származik eredetileg, hátulról vagy elölrõl, az eredmény ugyanaz: feléd egy bizonyos alapszínû fény halad onnan. És ezek szépen összeadódnak ilyenkor.

#28
"Azt mondod ez más mint amikor a festékszemcsék kivonnak egymás szinébõl ezt azt? Miben más?"
Abban, hogy a festékszemcsék össze vannak keverve, azaz átfedik egymást, és mindegyik kivon egy színösszetevõt. Ennél a kristályos valaminél nincs átfedés.

"Gondolkozz el rajta hogyan mûködik a szines nyomtatás. Különálló szinû pontokat nyomtatnak egymás mellé, melyek összessége adja a különbözõ szineket az arányuktól függõen."
Ez tévedés, nem egymás mellé kerülnek, hanem pontosan egymásra.
A nyomtatásban nem piros-zöld-kék színt alkalmaznak, hanem cián, magenta, sárga színeket, néha fekete rásegítéssel. Namost ha te egymás mellé helyezed ezeket, abból nem sül ki túl sok jó.

"De fehéret kikeverni nem tudnak vele. Max feketét."
Valóban.

#27
Ne lolozz László, mert én ezt sehol máshol nem láttam, csak itt az esgén.

Mindenütt az volt, hogy voltak külön cikkek, és ülön fórumok, de hogy egy cikket rögvest lehessen ízekre szedni, ezt sehun nem láttam korábban, ezért szoktam ide az esgére, ahol meg aztán büntiket kapok. De, persze, lehetett ez máshol is, nemtom, de nekem itt ez volt az elsõ.

Kara kánként folytatom tanításom.

#26
Te komolyan gondolod, hogy ez az SG "találmánya"?
LOL.
Lehet, hogy az index.hu azt is az SG-tõl lopta, hogy képeket szúrnak bele a cikkekbe? Na de a kattintható linkeket egészen biztosan.
#25
OFF
Amúgy, nemtom vettétek-e észre: a www.index.hu ellopta az SG.hu ötletét, vagyis egy ieje ott is lehet kommentelni a híreket.
Mamlasz SG, nem védte le ezt az érdekes megoldást...
OFF

Kara kánként folytatom tanításom.

#24
Itt nem világít egy pixel sem. Tehát minek az intenzitását kell visszavenni?
#23
Azt mondod ez más mint amikor a festékszemcsék kivonnak egymás szinébõl ezt azt? Miben más? Abban, hogy a festékszemcsék nem szabályos rácsban helyezkednek el? Vagy abban, hogy nem tudod szabad szemmel megkülönböztetni egymástól a képpontokat (festékszemcséket) még közelrõl sem?
Gondolkozz el rajta hogyan mûködik a szines nyomtatás. Különálló szinû pontokat nyomtatnak egymás mellé, melyek összessége adja a különbözõ szineket az arányuktól függõen. De fehéret kikeverni nem tudnak vele. Max feketét.
#22
Hát igen, ezt majd bele kell számolni -> pl. egy full piros felületen nem lehet full intenzitású a pixel (piros színre állítva), hanem arányosan vissza kell venni. Muris, hogy a fejlesztõk közben pont arról beszélnek, hogy itt minden pixel világít, nincs pl. két sötét szubpixel, amikor egy felület piros/zöld/kék színû, stb. 😊 Na igen, csak éppen ugyanannyival vissza kell venni ilyenkor a pixelek intenzitását. 😄

#21
Azon filózok, ha 3 színbõl állónak tekintjük a fehéret, egy térrészen csak egy szín lehet, ami így 1/3 intenzitású. Persze az a becslés még mindig sántít. Ezért mondtam utólag a sötét szürkét. (Azzal még talán lehet játszani egy kicsit, hogy a szem a zöldre érzékenyebb)

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

#20
>nézve<

#19
Csakhogy itt nem összekevert festékszemcsékrõl van szó, amik egymás színébõl kivonnak ezt-azt. Hanem egymás melletti pixelekrõl. Az meg tök midnegy, hogy héttérvilágításos, vagy reflexív módon van neked egymás mellett egy vörös, zöld, és kék pöttyöd - megfelelõ távolságból összeadódnak, és fehérnek látod.

#18
Lehetne kisebb is, de azért ez sem olyan nagyon nagy - megfelel egy 19"-es LCD pixelméretének.

#17
RGB-bõl csak összeadó szinkeveréssel lesz fehér. Próbálj szines festékbõl fehéret kikeverni. (Festék szemcsék nagyon sûrûn egymás mellett.) Lehetetlen.
#16
Inkább sötét szürkének.

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

#15
Fáradt vagyok.
Nem.
Ha valami nagyon sûrû módon kék,zöld és pirosat ver vissza az fehérnek látszik.
(Vagy ezek között vált gyorsan)

Általános iskolába csináltunk egy pörgetyût kiszinezve, ha pörgetted fehérnek látszott.

Subsztraktív(kivinó) szinkeverés akkor van, ha az alap fehérszínbõl vonagatsz ki komponenseket.

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

#14
Jogos.
De hány voltnál lesz fehér ?
Nekem úgy tûnik, hogy alapból sötét kék.

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

#13
Amennyire tudom az e-paper egyik meghatározó tulajdonsága, hogy a papírhoz hasonlóan nem háttérvilágítással jelenít meg képet, hanem visszavert fénnyel.
Ennek megfelelõen kivonó szinkeverést használ, nem pedig összeadót. ->
Fehér színt nem lehet szubpixelekbõl összerakni.
Tehát vagy van a kristálynak egy teljesen átlátszó módja, és a háttér fehér, vagy egyátalán nem fog tudni fehér színt a kijelzõ.
Mindenesetre a fehér szinnél garantáltan nem fog szerepet játszani a pixelek mérete.
#12
0,3 pixel??? az iszonyat nagy...
am érdekes találmány

We\'ll get higher and higher, straight up we climb. We get higher and higher, leave it all behind !

#11
"0,3 milliméteres pixelek" - nagy.

Fehérrel lehet még is lesznek gondok.

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

#10
Vagy mintha elektromos elven mûködõ dolgokat az elektronikusnak neveznénk...
Ja mégsem... LOL.
#9
Ez a fotonikus kristály legalább olyan hülye elnevezés, mint az intelligens mosópor...
#8
az aku sokáig húzhatja mert csak az oldal megrajzolásakor használ energiát utánna a kép mindenféle energia nélkül elég sokáig megmarad. még sajnos elég drágák de remélem ez hamar megváltozik.
#7
reméllem így lesz.mikor teret hódítottak a PC-k akkoris azt mondták, hogy el lehet felejteni a papeeeeert.minden adatot lehet gépen tárolni.aztán gondolom valaki
véletlenül nyomott egy "format C:"-t és azóta mindent kinyomtatnak.2példányban<#szomoru1>

#6
Milyen gyors lehet ?

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

#5
mennyi mostanában egy e-paper, és meddig bírja az elem? hány oldalig lapozható? mekkora a memóriája.. stb
#4
Hát ez tényleg LOL. Nem baj, télen fûteni is lehet vele. 😄DD

De ez tényleg nem rossz: "Az újfajta képernyõt úgynevezett fotonikus kristályok alkotják és ezek lehetõvé teszik, hogy akár minden egyes képpont saját színt vegyen fel és jelenítsen meg."
Bár bizonyos kevert színekhez és a szürkékhez/fehérhez több pixel kell, de ez nem gond.

Remélem, olvasod ezt (meg több más hasonló megoldás is születõben van) BiroAndras...? Ugyebár amikor én jöttem ilyesmivel, azt mondtad, értelmetlen dolog.

#3
"A P-Ink elõnye, hogy amennyiben megnövelik a kristályok méretét, akkor az azok által kibocsátott színek akár az infravörös tartományban is érzékelhetõvé válnak."

Igen, ez tényleg hatalmas elõny. Úgyis olyan jól látunk infrában...

Viszont nagyon örülnék már végre egy elfogadható árú e-papert használó készüléknek, ami minden fontosabb dokumentum és e-book formátumot támogat...
#2
(lemaratt)Nem kell fákat irtani hogy legyen papir meg ceruza.<#eljen>
#1
ohhohó ez nagyon király<#hawaii>