Dojcsák Dániel
Időutazás 2057-be: Milliméterre bedrótozva
Az ugyan szinte biztos, hogy 50 év múlva még melegebb lesz a Földön, de Dr. Michio Kaku elméleti fizikus kicsit mélyebbre ás, és megpróbálja kideríteni, hogy pontosan milyen is lesz az élet 2057-ben. Milyenné válik az emberi test, milyenek lesznek a városok és hogyan működik majd a világ? Ki akar inkább akkor élni?
Michio Kaku eredetileg nem jövőkutató hanem elméleti fizikus, többek közt a húrelmélet és számos más teória egyik megalkotója, summa cum laude-val végzett a Harvardon 1968-ban. Később a Berkeley-n doktorált 1972-ben, majd egy évvel később ösztöndíjjal kezdett tanítani a Princeton Egyetemen. A rövid biográfiából is látszik, hogy Kaku nem egy jöttment kuruzsló, hanem korunk egyik kiemelkedő tudósa.
Kutatásai során a szuperhúr elmélet, a szupergravitáció és egyéb modern tudományos témák kötötték le, amik során elég közel került a közeljövőt meghatározó technológiák fejlesztéséhez, de emellett egy igen népszerű média figura is vált belőle. Számos független amerikai rádió közvetíti két tudományos műsorát, a Felfedezéseket és a Fantasztikus Tudományt, de 70 tudományos publikációja és könyvei mellett megjárta a legnépszerűbb TV show-kat is, most pedig a Discovery egyik sorozatának lett a házigazdája és szülőatyja is egyben.
A 2057 című show három epizódja igyekszik nem elszakadni a realitásoktól, de mégis a legfrissebb tudományos eredmények alapján prognosztizálja a fél évszázad múlva elérhető eredményeket. Dr. Kaku kommentárjaival kísérve egyszerű történetek mentén mutatja be az akkori hétköznapokat. Ezek a történetek ugyan gyenge lábakon állnak, de egy oktatófilmhez képest még vállalható színészi teljesítményt nyújtanak.
Az első rész témája az emberi test. Az alapkoncepció egy baleset, mikor is egy fiatalember a harmadik emeletről az ablakon keresztül esik ki és zuhan métereket. Manapság a történet itt véget is érne, hiszen órákkal később holtan találnák meg a szomszédok az úriembert, de nem itt. A jövőben a ruháink olyan apró chipekkel, érzékelőkkel és jeladókkal lesznek felszerelve, amik folyamatosan monitorozzák az életfunkcióinkat és amennyiben valamilyen komoly problémát, vérzést, vérnyomásesést vagy bármilyen egyéb életveszélyes esetet észlelnek, akkor értesítik a mentőket. Ezen túlmenően az egyébként 15 percen belül kiérkező mentő út közben már megkapja teljes kórtörténetünket, és előkészíthetik a megfelelő gyógyszereket, vért vagy bármit anélkül, hogy allergiás reakcióktól vagy bármilyen más speciális érzékenységtől kellene tartaniuk.
50 év múlva a mostani járművek helyett már újabb technológiákat használnak majd, de az emberiség régi nagy sci-fi álma még mindig nem valósul majd meg: nem lesz mindenkinek repülő autója. A technológia körülbelül akkor ér el arra a szintre, hogy már jól működő modelleket tudnak készíteni, de a tömeges elterjedés még várat magára.
A hatóságokat viszont helikopterek helyett ilyen járgányokkal szerelik majd fel. A kerekek mellett négy mini-hajtómű kap majd helyet, ami képessé teszi a járművet a helyben felszállásra, majd a hajtóművek elforgatásával nagy sebességű vízszintes mozgásra lesznek képesek, de leszállva a földre, normál járműként haladhatnak. Arról nem szól a fáma, hogy az égi KRESZ vajon milyen lesz, de a mentők, tűzoltók és rendőrök sosem kerülnek dugóba a jövőben, legalábbis addig, amíg az eget el nem takarják az ilyen autók.
A lezuhant páciens tehát időben ellátást kap és beszállítják a legközelebbi kórházba, de életmentő beavatkozásokra van szükség. A film szerint szívet kell cserélni, illetve komoly műtéteket kell végrehajtani rajta. A jövő doktorai nem érintkeznek majd közvetlenül a pácienssel, hanem holografikus interfészen keresztül vezérelnek apró robotkarokat úgy, hogy egy nagy kézmozdulat helyettesíthet egy milliméternyi vágást. Egy mozdulattal válthatnak az eszközök között, ráadásul a robotok a kéz természetes remegését teljesen kiküszöbölik. A műtéteket akár távolból is végre lehet hajtani, ami főként a katonaság számára lesz nagy előny. A harctéren megsebesült katonákat robotrepülők gyűjtik össze és már a szállítás közben szakorvosok stabilizálják majd az állapotukat.
A sebesültnek vagy betegnek az új szívre vagy bármilyen szervre sem kell majd végigvárni a donorlistát, hanem akár 24 órán belül mesterségesen elő tudnak majd állítani egyet a szövetei és DNS-e alapján. Ezek talán megnyugtató információk, de az már kevésbé, hogy a WC-nk elemezni fogja vizeletünk összetételét, vagy éppenséggel az egész civilizált világ be lesz kamerázva és bárhol megtalálhatnak minket. A második epizódban a városokról esik szó. Az alaptörténet szerint egy régi motoros hacker bácsi (mostanság lehet 20 éves, a filmben inkább 70) érdeklődő unokáját meglepi egy új cápa holopet-tel. Ja igen, a gyerekek manapság kártyákat és mindenféle apró mütyűröket visznek a suliba, a jövőben viszont 3D-s virtuális háziállatokat futtatnak majd. A film szerint a technológia alapjai megvannak már most is, bár azt még biztosan nem sejtik hogyan lesz ebből teljesen szabadon mozgó háziállat. Leila hercegnő és R2D2 akkor már viccnek is rossz lesz.
A bonyodalom ott kezdődik, hogy a rosszcsont fiú és a rosszcsont nagyapa nem is sejti, hogy egy komoly vírust sikerült rászabadítani a városra, ami az áramellátást is veszélyezteti, hiszen minden teljesen online vezérelt. Az utak, a lakások, az üzletek, az épületek, autópályák, egyszóval minden be van drótozva és fel van szerelve érzékelőkkel, jeltovábbító rendszerekkel.
A megoldás előnye, hogy a bűnözés visszaszorítható, a forgalmi dugó körülbelül olyan fogalom mint manapság a pestisjárvány, illetve az információ kezelés, a kommunikáció soha nem látott akadályokat hág majd át. A hátrány viszont, amire a sorozat készítői nem fókuszáltak annyira, a magánélet szinte teljes hiánya. A biztosítók valószínűleg rákényszerítenek majd, hogy mindenhova érzékelőket tegyünk és következő évben a fejünkhöz vágják majd, hogy hányszor fogyasztottunk alkoholt, mennyire ettünk zsíros ételeket vagy éppen fogyasztottunk-e valamilyen tiltott tudatmódosítót. Kösz nem, de mégis.
A filmben kialakult szituációt a rendőrség egy teljesen új ága oldja majd meg, akik ennek a fejlett elektronikus világnak az őrzői. A teljes rendszerre való rálátással pillanatok alatt visszakeresik a vírus forrását, lokalizálják és már indulnak is begyűjteni őket.
A városban ez idő alatt a vírus megbénítja a forgalmat, amit a kétségbeesett utasok sem tudnának megoldani, hiszen a járművek jó része automata módban működik - 50 év múlva a városi közlekedés során szinte kizárt, hogy szabadon lesznek engedve az emberek, gépek vezérlik majd a közlekedést, így sokkal jobb kihasználtságot adva a teljes úthálózatnak, jobb dinamikát a csúcsidőknek. A központilag vezérelt közlekedésben szinte elképzelhetetlen a dugó és a közúti baleset is. Halleluja, de ismét egy szabadsággal kevesebb.
Az sem okoz majd problémát a jövőben, hogy a nehezen elérhető vagy ritkán lakott területeket behálózzák, figyeljék vagy kommunikáljanak ott is. A harmadik epizódból kiderül, hogy már most tesztelik az első lézer alapú nagy sávszélességet biztosító gerinchálózatokat. Ez a megoldás műholdakon keresztül, célzott lézersugarakkal több ezer kilométert hidalhat majd át, illetve az addigra sok giga-terra-peta bitesre duzzadt adatéhséget is képesek lesznek kielégíteni. A Föld körül akkor már újabb sok ezer műhold kering majd. A köztes hálózati kommunikációért óriási Zeppelin-szerű léghajók felelnek majd, amik néhány tíz kilométer magasan keringve egymással és a földi adókkal is összekapcsolódva alkotják majd a jövő internetjének gócpontjait.
Az űrutazás akármilyen nagy álom, még ekkor is csak gyerekcipőben jár majd. A légkörön kívül egyre több kutatóbázis létesül majd, ahol a legfontosabb feladat az energiakrízis enyhítése lesz. 2057-re az utolsó néhány csepp olajon osztozkodik majd a világ, miközben a mostanság az energiatermelésből csak néhány ezreléket vagy százalékot adó technológiák törnek majd előre. Dr. Kaku nem teszi le a voksát sem a napelem, sem a biomassza mellett, hanem véleménye szerint az összes alternatív technológiának szerepe lesz.
A napelemek problémája jelenleg, hogy a szén alapú áramtermeléstől is alacsonyabb, vagy csak közel azonos hatásfokon képes a fényt elektromossággá alakítani, a többi pedig hő formájában feleslegesen távozik a rendszerből. Ez az alacsony hatékonyság megöli az ötletet, mert drága és mellesleg szintén környezetszennyező módon termel áramot. A később az űrben zajló kutatások viszont várhatóan rátalálnak egy olyan összetételre, amivel a jelenlegi 20-30% körüli hatékonyság helyett (ami abból adódik, hogy a fénynek csak bizonyos spektrumát tudják használni), 80% feletti hatékonyságot érnek el.
Az ilyen jellegű űrbéli kutatásokhoz természetesen nem ártalmas, ha virágzó kapcsolat van a fent és a lent között. Régóta álmodozik mindenki egy nagy űrlift létrejöttéről, ami a mester szerint a jelenleg ismert anyagok felhasználása mellett lehetetlen. Még a titán sem elég erős és könnyű ahhoz, hogy egy vezető szálat hozzanak létre az űrállomás és a földi bázis között. Tudósok viszont már most kísérleteznek egy olyan anyaggal, ami az acéltól kb. 100-szor erősebb, de huszad annyi súlyú. A mesterségesen is nehezen előállítható anyag a méhkaptár mintázatát idézi és amennyiben sikerül belőle erős, stabil szálakat is létrehozni, akkor elkezdődhet a projekt gyakorlati kivitelezése. Az utazó kabin nem lenne túl nagy és a földi bázisról indított lézersugár adná a meghajtást, így feleslegessé válna az üzemanyag cipelése is.
Ami viszont nem változik az emberiségben még a jó szándékú tudósok szerint sem, hogy önzőek, kapzsik és hatalommániások lesznek a népek akkor is. A filmben az USA mellett egyenlő erejű félként szerepeltetik Kínát, illetve az EU is feltűnik gyakran. Kína és az USA harca nyilván a legnagyobb kérdés a jövőt nézve, de érdemes lenne fogadásokat kötni, hogy milyen nyelven beszélnek majd 50 év múlva a világ nagy részén. Aki ismeri a Firefly sorozatot, az biztosan mosolyog, hiszen a pár évvel ezelőtt készült űrcowboy sci-fi-ben egy kevert angol-kínai nyelv dívik a galaxis nagyrészében. Az energiakrízis miatt biztosan lesznek háborúk és vesztesek is, lesznek új fegyverek, láthatatlan katonák és precíz robotok. Ha a technika úgy fejlődik tovább, mint eddig, akkor mindenből előbb lesz fegyver, mint házi készülék.
A sorozat ugyan igyekszik minden jelenlegi kutatást számításba venni a jövő fürkészéséhez, de mégis csak egy sokadik utópia. Dr. Kaku már valószínűleg nem éli meg amit jövendölt, de bizonyára hozzátesz még ezt-azt az elkövetkezendő generációk mindennapjaihoz. A filmet a tematikus adón folyamatosan vetítik majd, illetve elérhető DVD formátumban is.
Michio Kaku eredetileg nem jövőkutató hanem elméleti fizikus, többek közt a húrelmélet és számos más teória egyik megalkotója, summa cum laude-val végzett a Harvardon 1968-ban. Később a Berkeley-n doktorált 1972-ben, majd egy évvel később ösztöndíjjal kezdett tanítani a Princeton Egyetemen. A rövid biográfiából is látszik, hogy Kaku nem egy jöttment kuruzsló, hanem korunk egyik kiemelkedő tudósa.
Kutatásai során a szuperhúr elmélet, a szupergravitáció és egyéb modern tudományos témák kötötték le, amik során elég közel került a közeljövőt meghatározó technológiák fejlesztéséhez, de emellett egy igen népszerű média figura is vált belőle. Számos független amerikai rádió közvetíti két tudományos műsorát, a Felfedezéseket és a Fantasztikus Tudományt, de 70 tudományos publikációja és könyvei mellett megjárta a legnépszerűbb TV show-kat is, most pedig a Discovery egyik sorozatának lett a házigazdája és szülőatyja is egyben.
A 2057 című show három epizódja igyekszik nem elszakadni a realitásoktól, de mégis a legfrissebb tudományos eredmények alapján prognosztizálja a fél évszázad múlva elérhető eredményeket. Dr. Kaku kommentárjaival kísérve egyszerű történetek mentén mutatja be az akkori hétköznapokat. Ezek a történetek ugyan gyenge lábakon állnak, de egy oktatófilmhez képest még vállalható színészi teljesítményt nyújtanak.
Az első rész témája az emberi test. Az alapkoncepció egy baleset, mikor is egy fiatalember a harmadik emeletről az ablakon keresztül esik ki és zuhan métereket. Manapság a történet itt véget is érne, hiszen órákkal később holtan találnák meg a szomszédok az úriembert, de nem itt. A jövőben a ruháink olyan apró chipekkel, érzékelőkkel és jeladókkal lesznek felszerelve, amik folyamatosan monitorozzák az életfunkcióinkat és amennyiben valamilyen komoly problémát, vérzést, vérnyomásesést vagy bármilyen egyéb életveszélyes esetet észlelnek, akkor értesítik a mentőket. Ezen túlmenően az egyébként 15 percen belül kiérkező mentő út közben már megkapja teljes kórtörténetünket, és előkészíthetik a megfelelő gyógyszereket, vért vagy bármit anélkül, hogy allergiás reakcióktól vagy bármilyen más speciális érzékenységtől kellene tartaniuk.
50 év múlva a mostani járművek helyett már újabb technológiákat használnak majd, de az emberiség régi nagy sci-fi álma még mindig nem valósul majd meg: nem lesz mindenkinek repülő autója. A technológia körülbelül akkor ér el arra a szintre, hogy már jól működő modelleket tudnak készíteni, de a tömeges elterjedés még várat magára.
A hatóságokat viszont helikopterek helyett ilyen járgányokkal szerelik majd fel. A kerekek mellett négy mini-hajtómű kap majd helyet, ami képessé teszi a járművet a helyben felszállásra, majd a hajtóművek elforgatásával nagy sebességű vízszintes mozgásra lesznek képesek, de leszállva a földre, normál járműként haladhatnak. Arról nem szól a fáma, hogy az égi KRESZ vajon milyen lesz, de a mentők, tűzoltók és rendőrök sosem kerülnek dugóba a jövőben, legalábbis addig, amíg az eget el nem takarják az ilyen autók.
A lezuhant páciens tehát időben ellátást kap és beszállítják a legközelebbi kórházba, de életmentő beavatkozásokra van szükség. A film szerint szívet kell cserélni, illetve komoly műtéteket kell végrehajtani rajta. A jövő doktorai nem érintkeznek majd közvetlenül a pácienssel, hanem holografikus interfészen keresztül vezérelnek apró robotkarokat úgy, hogy egy nagy kézmozdulat helyettesíthet egy milliméternyi vágást. Egy mozdulattal válthatnak az eszközök között, ráadásul a robotok a kéz természetes remegését teljesen kiküszöbölik. A műtéteket akár távolból is végre lehet hajtani, ami főként a katonaság számára lesz nagy előny. A harctéren megsebesült katonákat robotrepülők gyűjtik össze és már a szállítás közben szakorvosok stabilizálják majd az állapotukat.
A sebesültnek vagy betegnek az új szívre vagy bármilyen szervre sem kell majd végigvárni a donorlistát, hanem akár 24 órán belül mesterségesen elő tudnak majd állítani egyet a szövetei és DNS-e alapján. Ezek talán megnyugtató információk, de az már kevésbé, hogy a WC-nk elemezni fogja vizeletünk összetételét, vagy éppenséggel az egész civilizált világ be lesz kamerázva és bárhol megtalálhatnak minket. A második epizódban a városokról esik szó. Az alaptörténet szerint egy régi motoros hacker bácsi (mostanság lehet 20 éves, a filmben inkább 70) érdeklődő unokáját meglepi egy új cápa holopet-tel. Ja igen, a gyerekek manapság kártyákat és mindenféle apró mütyűröket visznek a suliba, a jövőben viszont 3D-s virtuális háziállatokat futtatnak majd. A film szerint a technológia alapjai megvannak már most is, bár azt még biztosan nem sejtik hogyan lesz ebből teljesen szabadon mozgó háziállat. Leila hercegnő és R2D2 akkor már viccnek is rossz lesz.
A bonyodalom ott kezdődik, hogy a rosszcsont fiú és a rosszcsont nagyapa nem is sejti, hogy egy komoly vírust sikerült rászabadítani a városra, ami az áramellátást is veszélyezteti, hiszen minden teljesen online vezérelt. Az utak, a lakások, az üzletek, az épületek, autópályák, egyszóval minden be van drótozva és fel van szerelve érzékelőkkel, jeltovábbító rendszerekkel.
A megoldás előnye, hogy a bűnözés visszaszorítható, a forgalmi dugó körülbelül olyan fogalom mint manapság a pestisjárvány, illetve az információ kezelés, a kommunikáció soha nem látott akadályokat hág majd át. A hátrány viszont, amire a sorozat készítői nem fókuszáltak annyira, a magánélet szinte teljes hiánya. A biztosítók valószínűleg rákényszerítenek majd, hogy mindenhova érzékelőket tegyünk és következő évben a fejünkhöz vágják majd, hogy hányszor fogyasztottunk alkoholt, mennyire ettünk zsíros ételeket vagy éppen fogyasztottunk-e valamilyen tiltott tudatmódosítót. Kösz nem, de mégis.
A filmben kialakult szituációt a rendőrség egy teljesen új ága oldja majd meg, akik ennek a fejlett elektronikus világnak az őrzői. A teljes rendszerre való rálátással pillanatok alatt visszakeresik a vírus forrását, lokalizálják és már indulnak is begyűjteni őket.
A városban ez idő alatt a vírus megbénítja a forgalmat, amit a kétségbeesett utasok sem tudnának megoldani, hiszen a járművek jó része automata módban működik - 50 év múlva a városi közlekedés során szinte kizárt, hogy szabadon lesznek engedve az emberek, gépek vezérlik majd a közlekedést, így sokkal jobb kihasználtságot adva a teljes úthálózatnak, jobb dinamikát a csúcsidőknek. A központilag vezérelt közlekedésben szinte elképzelhetetlen a dugó és a közúti baleset is. Halleluja, de ismét egy szabadsággal kevesebb.
Az sem okoz majd problémát a jövőben, hogy a nehezen elérhető vagy ritkán lakott területeket behálózzák, figyeljék vagy kommunikáljanak ott is. A harmadik epizódból kiderül, hogy már most tesztelik az első lézer alapú nagy sávszélességet biztosító gerinchálózatokat. Ez a megoldás műholdakon keresztül, célzott lézersugarakkal több ezer kilométert hidalhat majd át, illetve az addigra sok giga-terra-peta bitesre duzzadt adatéhséget is képesek lesznek kielégíteni. A Föld körül akkor már újabb sok ezer műhold kering majd. A köztes hálózati kommunikációért óriási Zeppelin-szerű léghajók felelnek majd, amik néhány tíz kilométer magasan keringve egymással és a földi adókkal is összekapcsolódva alkotják majd a jövő internetjének gócpontjait.
Az űrutazás akármilyen nagy álom, még ekkor is csak gyerekcipőben jár majd. A légkörön kívül egyre több kutatóbázis létesül majd, ahol a legfontosabb feladat az energiakrízis enyhítése lesz. 2057-re az utolsó néhány csepp olajon osztozkodik majd a világ, miközben a mostanság az energiatermelésből csak néhány ezreléket vagy százalékot adó technológiák törnek majd előre. Dr. Kaku nem teszi le a voksát sem a napelem, sem a biomassza mellett, hanem véleménye szerint az összes alternatív technológiának szerepe lesz.
A napelemek problémája jelenleg, hogy a szén alapú áramtermeléstől is alacsonyabb, vagy csak közel azonos hatásfokon képes a fényt elektromossággá alakítani, a többi pedig hő formájában feleslegesen távozik a rendszerből. Ez az alacsony hatékonyság megöli az ötletet, mert drága és mellesleg szintén környezetszennyező módon termel áramot. A később az űrben zajló kutatások viszont várhatóan rátalálnak egy olyan összetételre, amivel a jelenlegi 20-30% körüli hatékonyság helyett (ami abból adódik, hogy a fénynek csak bizonyos spektrumát tudják használni), 80% feletti hatékonyságot érnek el.
Az ilyen jellegű űrbéli kutatásokhoz természetesen nem ártalmas, ha virágzó kapcsolat van a fent és a lent között. Régóta álmodozik mindenki egy nagy űrlift létrejöttéről, ami a mester szerint a jelenleg ismert anyagok felhasználása mellett lehetetlen. Még a titán sem elég erős és könnyű ahhoz, hogy egy vezető szálat hozzanak létre az űrállomás és a földi bázis között. Tudósok viszont már most kísérleteznek egy olyan anyaggal, ami az acéltól kb. 100-szor erősebb, de huszad annyi súlyú. A mesterségesen is nehezen előállítható anyag a méhkaptár mintázatát idézi és amennyiben sikerül belőle erős, stabil szálakat is létrehozni, akkor elkezdődhet a projekt gyakorlati kivitelezése. Az utazó kabin nem lenne túl nagy és a földi bázisról indított lézersugár adná a meghajtást, így feleslegessé válna az üzemanyag cipelése is.
Ami viszont nem változik az emberiségben még a jó szándékú tudósok szerint sem, hogy önzőek, kapzsik és hatalommániások lesznek a népek akkor is. A filmben az USA mellett egyenlő erejű félként szerepeltetik Kínát, illetve az EU is feltűnik gyakran. Kína és az USA harca nyilván a legnagyobb kérdés a jövőt nézve, de érdemes lenne fogadásokat kötni, hogy milyen nyelven beszélnek majd 50 év múlva a világ nagy részén. Aki ismeri a Firefly sorozatot, az biztosan mosolyog, hiszen a pár évvel ezelőtt készült űrcowboy sci-fi-ben egy kevert angol-kínai nyelv dívik a galaxis nagyrészében. Az energiakrízis miatt biztosan lesznek háborúk és vesztesek is, lesznek új fegyverek, láthatatlan katonák és precíz robotok. Ha a technika úgy fejlődik tovább, mint eddig, akkor mindenből előbb lesz fegyver, mint házi készülék.
A sorozat ugyan igyekszik minden jelenlegi kutatást számításba venni a jövő fürkészéséhez, de mégis csak egy sokadik utópia. Dr. Kaku már valószínűleg nem éli meg amit jövendölt, de bizonyára hozzátesz még ezt-azt az elkövetkezendő generációk mindennapjaihoz. A filmet a tematikus adón folyamatosan vetítik majd, illetve elérhető DVD formátumban is.