Hunter
A föld mélyében kutatják a kozmikus titkokat
Európa vezető részecskefizika-kutató központja hatalmas előrelépést tett a világ legnagyobb "részecskezúzójának" felépítésére irányuló terveiben, melytől azt remélik, végre megvilágítja az univerzum eredetének titkait.
A hét végén avatták fel azt a palack alakú termet, ami otthont ad az Atlasnak, az életet, az univerzumot, az egyszóval mindent felépítő anyag mikroelemeinek hatalmas detektorának. Az Atlas magassága egy négyemeletes épületnek felel meg, szélessége ennek duplája, majdnem teljesen betöltve a svájci-francia határon elterülő füves síkság mélyén vágott barlangot.
A hatalmas gépezet a "hogyan kezdődött" program központi darabját fogja alkotni a több nemzet által lakott központban, a CERN-ben, az Európai Atomkutató Szervezetben. A kész részecskegyorsító, mely 2007-ben kezdené el működését, az ősrobbanás utáni első másodperc legelső milliomod részében kialakult állapotot célozza újra alkotni, ami nagyjából 15 milliárd évvel ezelőtt zajlott le és létrehozta az általunk ismert univerzumot.
A tudósok szerint ezáltal sokkal tisztábban láthatnák a galaxisok, bolygók kialakulását, nem is beszélve az életről, mely biztosan mindeddig csak bolygónkon létezik. Ennek kivitelezése érdekében a CERN meg fogja építeni a világ legnagyobb tudományos műszerét, a Nagy Hadronütköztetőt (LHC), melyet egy 27 kilométeres köralakú alagútban működtetnének 75 méterrel a Genfi-tó és a Jura hegyek alatt. Fő célja, hogy elcsípje az eddig elméleti "Higgs bozont" mely már több mint két évtizede kerülgeti a CERN, valamint annak amerikai megfelelője, a Fermilab tudósait.
Az LHC felváltja a korábbi évtizednyi hosszúságú kísérletet, a lebontott LEP-et, ami két éve kínzóan közel került a Higgs bozon megfogásához, melyről a tudósok azt feltételezik, hogy az anyag súlyát adja. A LEP-hez hasonlóan a sokszor erősebb LHC is anyag részecskéket fog kirepíteni irdatlan sebességekkel ellentétes irányokba az alagút körül, miközben a 7000 tonnás Atlas és egy másik detektor feljegyzi mi történik amikor összeütköznek.
34 ország 150 laboratóriumának 2000 tudósa érdekelt a 6 milliárd dolláros LHC projektben, amit anyagilag az Egyesült Államok is támogat, amely 10 évvel ezelőtt költségmegtakarítási okokból egy ennél is nagyobb létesítmény megépítését hagyta félbe. A CERN-t 50 éve alapították, 20 európai tagja van, akiktől a támogatás nagyobb részét kapja, azonban India, Izrael, Oroszország, az Egyesült Államok és Törökország megfigyelői státusszal rendelkeznek a testületben.
A hét végén avatták fel azt a palack alakú termet, ami otthont ad az Atlasnak, az életet, az univerzumot, az egyszóval mindent felépítő anyag mikroelemeinek hatalmas detektorának. Az Atlas magassága egy négyemeletes épületnek felel meg, szélessége ennek duplája, majdnem teljesen betöltve a svájci-francia határon elterülő füves síkság mélyén vágott barlangot.
A hatalmas gépezet a "hogyan kezdődött" program központi darabját fogja alkotni a több nemzet által lakott központban, a CERN-ben, az Európai Atomkutató Szervezetben. A kész részecskegyorsító, mely 2007-ben kezdené el működését, az ősrobbanás utáni első másodperc legelső milliomod részében kialakult állapotot célozza újra alkotni, ami nagyjából 15 milliárd évvel ezelőtt zajlott le és létrehozta az általunk ismert univerzumot.
A tudósok szerint ezáltal sokkal tisztábban láthatnák a galaxisok, bolygók kialakulását, nem is beszélve az életről, mely biztosan mindeddig csak bolygónkon létezik. Ennek kivitelezése érdekében a CERN meg fogja építeni a világ legnagyobb tudományos műszerét, a Nagy Hadronütköztetőt (LHC), melyet egy 27 kilométeres köralakú alagútban működtetnének 75 méterrel a Genfi-tó és a Jura hegyek alatt. Fő célja, hogy elcsípje az eddig elméleti "Higgs bozont" mely már több mint két évtizede kerülgeti a CERN, valamint annak amerikai megfelelője, a Fermilab tudósait.
Az LHC felváltja a korábbi évtizednyi hosszúságú kísérletet, a lebontott LEP-et, ami két éve kínzóan közel került a Higgs bozon megfogásához, melyről a tudósok azt feltételezik, hogy az anyag súlyát adja. A LEP-hez hasonlóan a sokszor erősebb LHC is anyag részecskéket fog kirepíteni irdatlan sebességekkel ellentétes irányokba az alagút körül, miközben a 7000 tonnás Atlas és egy másik detektor feljegyzi mi történik amikor összeütköznek.
34 ország 150 laboratóriumának 2000 tudósa érdekelt a 6 milliárd dolláros LHC projektben, amit anyagilag az Egyesült Államok is támogat, amely 10 évvel ezelőtt költségmegtakarítási okokból egy ennél is nagyobb létesítmény megépítését hagyta félbe. A CERN-t 50 éve alapították, 20 európai tagja van, akiktől a támogatás nagyobb részét kapja, azonban India, Izrael, Oroszország, az Egyesült Államok és Törökország megfigyelői státusszal rendelkeznek a testületben.