Napi Online
Atomerőmű épül Litvániában
Egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz a Lengyelország részvételével tervezett, Litvániában építendő közös baltikumi atomerőmű, amelynek célja - mint Valdas Adamkus litván államfő megfogalmazta -, hogy biztosítsák Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország energiaellátásának függetlenségét.
A munkára máris jelentkezett a General Electric, amelynek vezérigazgatója, John Krenicki a hét végén tárgyalt Vilniusban Gediminas Kirkilas kormányfővel. A tendert jövőre írják ki - közölte a miniszterelnök. Az elképzelések szerint 2015-ben már áramot termelő erőmű létrehozásának költségei elérhetik a 4-6 milliárd eurót, teljesítménye valószínűleg 1600 megawatt lesz, de lehetséges, hogy 3200 megawattra emelik. Vilniusnak 34 százalékos részesedése lesz az erőműben, míg a másik három ország mindegyike 22 százalékot kap az eddigi kormánymegállapodások értelmében.
Juhan Parts észt gazdasági miniszter azonban pénteken úgy nyilatkozott, hogy a projektben közvetlenül részt vevő nemzeti energiavállalatokra kellene bízni a döntést. Vilnius megpróbálja rávenni Brüsszelt, hogy adjon halasztást az ország villamosenergia-ellátásának több mint 70 százalékát biztosító ignaliai erőmű leállítására, amely a csernobilihoz hasonló technológiával működik. Vilnius 2009-re vállalta a leállítást, de ez azt jelentené, hogy az új erőmű belépéséig teljesen ki lennének szolgáltatva az orosz szállításoknak. Bulgária hasonló kérését már elutasította az EU.
Az orosz szállításokkal kapcsolatos félelmek nem alaptalanok, miután Moszkva a csővezeték műszaki hibájára hivatkozva egy évvel ezelőtt leállította az olajszállítást a litván Mazeikiu Nafta finomítónak. A valódi ok azonban valószínűleg az, hogy Vilnius annak részvénytöbbségét nem az ugyancsak vételi ajánlatot tevő orosz cégeknek, hanem a lengyel PKN Orlennek adta el 1,49 milliárd dollárért. Az olajfinomító részben az orosz blokádnak köszönhetően az idei első negyedévet 39,09 millió dollár nettó veszteséggel zárta.
Az orosz Transznyefty eddig kitartott amellett, hogy csak akkor javítják meg a Barátság olajvezetéket, ha ez gazdaságosnak bizonyul, de Viktor Hrisztyenko energiaügyi miniszter pénteken közölte: Moszkvának műszaki és gazdasági okokból kifolyólag nem áll szándékában újraindítani a szállításokat. A Transznyefty mindenesetre Litvániát és Belaruszt elkerülő csővezeték építését tervezi, a PKN Orlen pedig vezetékkel kötné össze a Mazeikiut a litván Klaipedos Naftával, hogy a jelenleg tengeren érkező olajszállítmányok ne egy kikötőbe összpontosuljanak.
A munkára máris jelentkezett a General Electric, amelynek vezérigazgatója, John Krenicki a hét végén tárgyalt Vilniusban Gediminas Kirkilas kormányfővel. A tendert jövőre írják ki - közölte a miniszterelnök. Az elképzelések szerint 2015-ben már áramot termelő erőmű létrehozásának költségei elérhetik a 4-6 milliárd eurót, teljesítménye valószínűleg 1600 megawatt lesz, de lehetséges, hogy 3200 megawattra emelik. Vilniusnak 34 százalékos részesedése lesz az erőműben, míg a másik három ország mindegyike 22 százalékot kap az eddigi kormánymegállapodások értelmében.
Juhan Parts észt gazdasági miniszter azonban pénteken úgy nyilatkozott, hogy a projektben közvetlenül részt vevő nemzeti energiavállalatokra kellene bízni a döntést. Vilnius megpróbálja rávenni Brüsszelt, hogy adjon halasztást az ország villamosenergia-ellátásának több mint 70 százalékát biztosító ignaliai erőmű leállítására, amely a csernobilihoz hasonló technológiával működik. Vilnius 2009-re vállalta a leállítást, de ez azt jelentené, hogy az új erőmű belépéséig teljesen ki lennének szolgáltatva az orosz szállításoknak. Bulgária hasonló kérését már elutasította az EU.
Az orosz szállításokkal kapcsolatos félelmek nem alaptalanok, miután Moszkva a csővezeték műszaki hibájára hivatkozva egy évvel ezelőtt leállította az olajszállítást a litván Mazeikiu Nafta finomítónak. A valódi ok azonban valószínűleg az, hogy Vilnius annak részvénytöbbségét nem az ugyancsak vételi ajánlatot tevő orosz cégeknek, hanem a lengyel PKN Orlennek adta el 1,49 milliárd dollárért. Az olajfinomító részben az orosz blokádnak köszönhetően az idei első negyedévet 39,09 millió dollár nettó veszteséggel zárta.
Az orosz Transznyefty eddig kitartott amellett, hogy csak akkor javítják meg a Barátság olajvezetéket, ha ez gazdaságosnak bizonyul, de Viktor Hrisztyenko energiaügyi miniszter pénteken közölte: Moszkvának műszaki és gazdasági okokból kifolyólag nem áll szándékában újraindítani a szállításokat. A Transznyefty mindenesetre Litvániát és Belaruszt elkerülő csővezeték építését tervezi, a PKN Orlen pedig vezetékkel kötné össze a Mazeikiut a litván Klaipedos Naftával, hogy a jelenleg tengeren érkező olajszállítmányok ne egy kikötőbe összpontosuljanak.