MTI
Oroszország 2016-ig 10 új atomreaktor építését tervezi
Az orosz nukleáris lobbi ambícióinak visszafogásáról írt a The Moscow Times az orosz kormány jóváhagyását váró program részleteit ismertetve.
A programra a kormány 25 milliárd dollárt adna az állami költségvetésből, amit az ipari, illetve az energiaszektoron kívüli befektetőktől összegyűjtött 30 milliárd dollár egészítene ki. Ebből az összegből - egészen pontosan 54,4 milliárd dollárból - tíz új atomreaktor épülne. A tíz új reaktor üzembe helyezésével az orosz atomerőművek a jelenlegi 23,2 gigawattról 35 gigawattra növelnék kapacitásukar, ami azt jelentené, hogy az atomenergia részesedése 18,6 százalékra nőne a jelenlegi 16 százalékról az orosz energiatermelésben.
Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi miniszter július elején arról beszélt, hogy Oroszország 2020-ig mintegy 24 százalékra akarja növelni az atomenergia részarányát az energiatermelésben.
Szergej Kirijenko, az orosz atomenergia-ügynökség (Roszatom) vezetője június elején arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy 2007-től kezdve évente két atomerőművi egység építését tervezik. Kirijenko kifejtette, hogy 2030-ig 40 atomreaktort kell építeni ahhoz, hogy teljesítsék az orosz elnök elvárását, aki az év elején azt a célt fogalmazta meg, hogy az atomenergia részesedése 25 százalékot érjen el az orosz energiatermelésben.
A Roszatom vezetője a program költségét mintegy 60 milliárd dollárra becsülte. Az ügynökség szóvivője hétfőn már úgy nyilatkozott, hogy a 40 új reaktor lenne az ideális szám, a valóság azonban módosíthat ezen. Kijelentette, hogy a külföldi megrendelések ugyan befolyásolhatják az orosz atomerőmű-építési kapacitásokat, de a tíz új reaktor építése 2015-ig megkezdődik.
A The Moscow Times szerint a programra szánt költségvetési források többé-kevésbé biztosnak tekinthetők, de a befektetőktől ugyancsak nehéz lesz összegyűjteni a tervezett 30 milliárd dollárt. A program szerint a befektetők nem részesedéshez jutnának a létesítményekben, hanem harminc évig kedvezményes áron kapnák az energiát a pénzükért.
A legnagyobb orosz alumíniumgyártók már közölték, hogy érdeklődnek az ügylet iránt, de egyelőre semmilyen részletről nem akarnak beszélni. Piaci elemzőket ez a magatartás óvatosságra inti, mondván, "a megtakarítás hagyományos módja szerint bankba viszi az ember a pénzét, nem pedig egy ipari termelőnek adja" - írta az angol nyelvű lap.
A 2010-ig szóló programot legkorábban augusztus elején fogadhatja el az orosz kormány, kedvező döntés esetén a 25 milliárdos állami forrás első része már szerepelni fog az ország jövő évi költségvetésében.
A programra a kormány 25 milliárd dollárt adna az állami költségvetésből, amit az ipari, illetve az energiaszektoron kívüli befektetőktől összegyűjtött 30 milliárd dollár egészítene ki. Ebből az összegből - egészen pontosan 54,4 milliárd dollárból - tíz új atomreaktor épülne. A tíz új reaktor üzembe helyezésével az orosz atomerőművek a jelenlegi 23,2 gigawattról 35 gigawattra növelnék kapacitásukar, ami azt jelentené, hogy az atomenergia részesedése 18,6 százalékra nőne a jelenlegi 16 százalékról az orosz energiatermelésben.
Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi miniszter július elején arról beszélt, hogy Oroszország 2020-ig mintegy 24 százalékra akarja növelni az atomenergia részarányát az energiatermelésben.
Szergej Kirijenko, az orosz atomenergia-ügynökség (Roszatom) vezetője június elején arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy 2007-től kezdve évente két atomerőművi egység építését tervezik. Kirijenko kifejtette, hogy 2030-ig 40 atomreaktort kell építeni ahhoz, hogy teljesítsék az orosz elnök elvárását, aki az év elején azt a célt fogalmazta meg, hogy az atomenergia részesedése 25 százalékot érjen el az orosz energiatermelésben.
A Roszatom vezetője a program költségét mintegy 60 milliárd dollárra becsülte. Az ügynökség szóvivője hétfőn már úgy nyilatkozott, hogy a 40 új reaktor lenne az ideális szám, a valóság azonban módosíthat ezen. Kijelentette, hogy a külföldi megrendelések ugyan befolyásolhatják az orosz atomerőmű-építési kapacitásokat, de a tíz új reaktor építése 2015-ig megkezdődik.
A The Moscow Times szerint a programra szánt költségvetési források többé-kevésbé biztosnak tekinthetők, de a befektetőktől ugyancsak nehéz lesz összegyűjteni a tervezett 30 milliárd dollárt. A program szerint a befektetők nem részesedéshez jutnának a létesítményekben, hanem harminc évig kedvezményes áron kapnák az energiát a pénzükért.
A legnagyobb orosz alumíniumgyártók már közölték, hogy érdeklődnek az ügylet iránt, de egyelőre semmilyen részletről nem akarnak beszélni. Piaci elemzőket ez a magatartás óvatosságra inti, mondván, "a megtakarítás hagyományos módja szerint bankba viszi az ember a pénzét, nem pedig egy ipari termelőnek adja" - írta az angol nyelvű lap.
A 2010-ig szóló programot legkorábban augusztus elején fogadhatja el az orosz kormány, kedvező döntés esetén a 25 milliárdos állami forrás első része már szerepelni fog az ország jövő évi költségvetésében.