Napi Online
A legszegényebbeket sújtja legjobban a klímaváltozás
Az ENSZ égisze alatt készült szakértői jelentés drámai figyelmeztetést intéz a világ országaihoz a klímaváltozás megállítása érdekében.
Földünk lakóinak elemi érdeke, hogy a légkör hőmérséklete két foknál többel ne haladja meg az iparosodás előtt mért értéket, ellenkező esetben az állat- és növényfajok 30 százaléka kipusztul. A jelentést az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Konferenciája fogadta el heves viták után Brüsszelben. Az USA, Kína és Oroszország kormányainak képviselői kevéssé konkrét, inkább általánosan fogalmazó jelentést akartak, míg az európai jelenlévők ragaszkodtak a tudományosan igazolt részletek bemutatásához.
A nemzetközi szakértők jelentése - amely ezúttal nem modellek, hanem empirikus adatok alapján készült - megállapítja, hogy a klímaváltozás már ma is jelentős hatással van az emberre, az ökoszisztémára és az édesvízkészletekre. A kétfokos klímamelegedés még éppen a visszafordíthatatlan katasztrófa határán van, bár bizonyos negatív következmények már így is elkerülhetetlenek, mert már most 0,8 fokkal melegebb a légkör, mint az iparosodást megelőzően. A szakértők szerint megállítható a grönlandi jégtakarók rohamos olvadása, ha időben sikerül visszaszorítani az üvegházi gázok kibocsátását.
A felmelegedés következményei a föld legszegényebb régióit, elsősorban az egyenlítő vidékét és a harmadik világ országainak tengerparti sávon élő lakosságát érintik a legsúlyosabban, de veszélybe kerülhet India rizstermesztése is. A jelentés szerint már ma is egyre több áldozatot szednek a hőhullámok, gondot jelent az ivóvízszükséglet biztosítása, megnőtt az erdőtüzek veszélye. A klímaváltozás következtében több területet sújt majd az aszály, megnő az áradások valószínűsége, több állat- és növényfajt a kipusztulás fenyeget, a trópusokon éhínségek törhetnek ki. Ha a felmelegedés túllépi a kétfokos határt, akkor a tengerszint 4-6 méteres emelkedésével kell számolni. A következmények elkerülése, de legalábbis enyhítése érdekében mindent meg kell tenni az üvegházgázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében.
Az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja, Sztavrosz Dimasz nyilatkozatban reagált az ENSZ-jelentésre, megállapítva, hogy az egybevág az uniós célkitűzésekkel. Még idén úgynevezett zöld könyvvel rukkol ki, amelyben további intézkedéseket javasol a tagállamoknak a környezeti katasztrófa elkerülésére.
Földünk lakóinak elemi érdeke, hogy a légkör hőmérséklete két foknál többel ne haladja meg az iparosodás előtt mért értéket, ellenkező esetben az állat- és növényfajok 30 százaléka kipusztul. A jelentést az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Konferenciája fogadta el heves viták után Brüsszelben. Az USA, Kína és Oroszország kormányainak képviselői kevéssé konkrét, inkább általánosan fogalmazó jelentést akartak, míg az európai jelenlévők ragaszkodtak a tudományosan igazolt részletek bemutatásához.
A nemzetközi szakértők jelentése - amely ezúttal nem modellek, hanem empirikus adatok alapján készült - megállapítja, hogy a klímaváltozás már ma is jelentős hatással van az emberre, az ökoszisztémára és az édesvízkészletekre. A kétfokos klímamelegedés még éppen a visszafordíthatatlan katasztrófa határán van, bár bizonyos negatív következmények már így is elkerülhetetlenek, mert már most 0,8 fokkal melegebb a légkör, mint az iparosodást megelőzően. A szakértők szerint megállítható a grönlandi jégtakarók rohamos olvadása, ha időben sikerül visszaszorítani az üvegházi gázok kibocsátását.
A felmelegedés következményei a föld legszegényebb régióit, elsősorban az egyenlítő vidékét és a harmadik világ országainak tengerparti sávon élő lakosságát érintik a legsúlyosabban, de veszélybe kerülhet India rizstermesztése is. A jelentés szerint már ma is egyre több áldozatot szednek a hőhullámok, gondot jelent az ivóvízszükséglet biztosítása, megnőtt az erdőtüzek veszélye. A klímaváltozás következtében több területet sújt majd az aszály, megnő az áradások valószínűsége, több állat- és növényfajt a kipusztulás fenyeget, a trópusokon éhínségek törhetnek ki. Ha a felmelegedés túllépi a kétfokos határt, akkor a tengerszint 4-6 méteres emelkedésével kell számolni. A következmények elkerülése, de legalábbis enyhítése érdekében mindent meg kell tenni az üvegházgázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében.
Az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja, Sztavrosz Dimasz nyilatkozatban reagált az ENSZ-jelentésre, megállapítva, hogy az egybevág az uniós célkitűzésekkel. Még idén úgynevezett zöld könyvvel rukkol ki, amelyben további intézkedéseket javasol a tagállamoknak a környezeti katasztrófa elkerülésére.