SG.hu·
Magyarország felkészülése az éghajlatváltozásra
Erről rendeztek tudományos konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében Budapesten.
A változás-hatás-válaszadás kulcsszavak kezdőbetűiről elnevezett Vahava program azt célozza, hogy Magyarország felkészülhessen az éghajlatváltozás várható következményeire. Az előadók a szimpóziumon elsősorban a várható éghajlatváltozás agráriumra gyakorolt hatásáról beszéltek főként, mivel ezt a gazdasági ágat érinti feltehetőleg leginkább a tudósok által előre jelzett éghajlatváltozás Magyarországon.
Láng István akadémikus, a Vahava projekt vezetője a program célját a magyar társadalom és gazdaság felkészítésében jelölte meg az éghajlatváltozásra. Emellett jelezte azt is, hogy fontos követelmény mind a társadalmat, mind a gazdaságot felkészíteni a váratlan szélsőséges időjárási események káros hatásának megelőzésére, illetve az esetleges károk gyors és hatékony kezelésére. Ehhez széles körű társadalmi összefogásra és együttműködésre lesz szükség a professzor szerint. A Vahava program alapján elkészülő jelentés - amelyet jövő év májusában szeretnének végleges formájában letenni a kutatók az asztalra - várhatóan összefoglalja azokat a teendőket, amelyeket Magyarországon e tekintetben el kell végezni.
A program meghatározó jellemzője az úgynevezett interdiszciplináris és interszektorális - azaz a tudományágakon és -területeken átívelő - szemlélet. Ezért a programban részt vevő kutatók, szakemberek igen széles skálán végzik tevékenységüket a természetvédelemtől az agrárgazdálkodáson át a vízgazdálkodásig, az energetikától az ipari termelésen keresztül a szolgáltatásig és a közlekedésig minden helyet kap a programot lezáró végkövetkeztetések kimunkálásában. Láng akadémikus jelezte, hogy a jelentés elkészülte alapot adhat arra is, hogy az Országgyűlés nemzeti éghajlat-változási stratégiát fogadjon el.
Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára az összefogás fontosságát emelte ki az éghajlatváltozás hatásainak kezelésével kapcsolatban. Fontosnak tartotta, hogy a hagyományos értékeket e változásokat követően is őrizze meg Magyarország. A klímaváltozás elsősorban a mezőgazdaságot érinti majd - jelentette ki az államtitkár. Ezért is fontos szerinte, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatban pontos információkat kapjanak a gazdálkodók, mert csak így alkalmazkodhatnak a várhatóan megváltozó időjárási körülményekhez.
A megváltozó körülmények rendkívüli módon befolyásolják majd Magyarország élelmiszerellátását, de a megváltozott körülmények között is biztosítania kell a minőségi és a mennyiségi élelmiszerellátást. Ehhez megfelelő talajművelés, víztakarékos gazdálkodás és minőségi termelésszerkezet szükséges az államtitkár szerint. Láng István az MTI-nek elmondta: jelenleg még nem becsülhető fel a program forrásigénye, ám a változó klíma már így is mintegy 100 milliárd forintos kárt okoz évente Magyarországon. A professzor szerint ha ennek az összegnek csak a felét meg lehet spórolni, akkor már jelentős összegeket nyer az ország az elkövetkezendő időben.
A változás-hatás-válaszadás kulcsszavak kezdőbetűiről elnevezett Vahava program azt célozza, hogy Magyarország felkészülhessen az éghajlatváltozás várható következményeire. Az előadók a szimpóziumon elsősorban a várható éghajlatváltozás agráriumra gyakorolt hatásáról beszéltek főként, mivel ezt a gazdasági ágat érinti feltehetőleg leginkább a tudósok által előre jelzett éghajlatváltozás Magyarországon.
Láng István akadémikus, a Vahava projekt vezetője a program célját a magyar társadalom és gazdaság felkészítésében jelölte meg az éghajlatváltozásra. Emellett jelezte azt is, hogy fontos követelmény mind a társadalmat, mind a gazdaságot felkészíteni a váratlan szélsőséges időjárási események káros hatásának megelőzésére, illetve az esetleges károk gyors és hatékony kezelésére. Ehhez széles körű társadalmi összefogásra és együttműködésre lesz szükség a professzor szerint. A Vahava program alapján elkészülő jelentés - amelyet jövő év májusában szeretnének végleges formájában letenni a kutatók az asztalra - várhatóan összefoglalja azokat a teendőket, amelyeket Magyarországon e tekintetben el kell végezni.
A program meghatározó jellemzője az úgynevezett interdiszciplináris és interszektorális - azaz a tudományágakon és -területeken átívelő - szemlélet. Ezért a programban részt vevő kutatók, szakemberek igen széles skálán végzik tevékenységüket a természetvédelemtől az agrárgazdálkodáson át a vízgazdálkodásig, az energetikától az ipari termelésen keresztül a szolgáltatásig és a közlekedésig minden helyet kap a programot lezáró végkövetkeztetések kimunkálásában. Láng akadémikus jelezte, hogy a jelentés elkészülte alapot adhat arra is, hogy az Országgyűlés nemzeti éghajlat-változási stratégiát fogadjon el.
Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára az összefogás fontosságát emelte ki az éghajlatváltozás hatásainak kezelésével kapcsolatban. Fontosnak tartotta, hogy a hagyományos értékeket e változásokat követően is őrizze meg Magyarország. A klímaváltozás elsősorban a mezőgazdaságot érinti majd - jelentette ki az államtitkár. Ezért is fontos szerinte, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatban pontos információkat kapjanak a gazdálkodók, mert csak így alkalmazkodhatnak a várhatóan megváltozó időjárási körülményekhez.
A megváltozó körülmények rendkívüli módon befolyásolják majd Magyarország élelmiszerellátását, de a megváltozott körülmények között is biztosítania kell a minőségi és a mennyiségi élelmiszerellátást. Ehhez megfelelő talajművelés, víztakarékos gazdálkodás és minőségi termelésszerkezet szükséges az államtitkár szerint. Láng István az MTI-nek elmondta: jelenleg még nem becsülhető fel a program forrásigénye, ám a változó klíma már így is mintegy 100 milliárd forintos kárt okoz évente Magyarországon. A professzor szerint ha ennek az összegnek csak a felét meg lehet spórolni, akkor már jelentős összegeket nyer az ország az elkövetkezendő időben.