Figyelőnet
2040-re eltűnhet az arktiszi tengerek jege
Egy most megjelent tanulmány szerint a globális klímaváltozás következtében, olyan változások indultak meg az Északi-sark tengerein, amely hatására a viszonylag rövid nyári időszakban teljesen eltűnhet a tengeri jég nagy százaléka.
Nyaranta akár teljesen jégmentesek lehetnek 30-40 év múlva a Föld legészakibb vizei, hogyha ilyen sebességgel növekszik az átlaghőmérséklet az egyre fokozódó klímaváltozás hatására. Ezt állapította meg a Geophysical Research legújabb számában az amerikai klímakutató központ egyik tudóscsapata. Az új adatok szerint drámai változásokat hozhat a jelenlegi légköri és klimatikus folyamatok gyorsulása
. A kutatók állítása szerint a változás gyorsaságára egy kifejezetten klimatikus vizsgálatokra kifejlesztett szuperszámítógépes modell világított rá, amelyben az arktiszi tengeri jég kiterjedésének adatait vizsgálták. A kutatásokat finanszírozó NASA és Nemzeti Tudományos Alapítvány elé letett jelentésben a kutatók azt is körvonalazták, hogy a változások milyen lehetséges hatásokkal lehetnek az Északi-sark élővilágára is, valamint a Föld klimatikus rendszereinek működésére.
"A változás hatására kialakuló nyílt vízfelületek több napfényt nyelnek el, mint jégtakaró - ez a folyamat folyamatos és öngerjesztő, ráadásul hatását tekintve a tengeri keringési rendszereket is befolyásolják" - nyilatkozta a változásokkal kapcsolatban Marika Holland, a kutatás egyik vezetője. A kutatók tanulmányukban kiemelték, hogy a folyamat irányát közvetve befolyásoló üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátásának csökkentésével akár lassítható, vagy visszafordítható lenne a változás.
Nyaranta akár teljesen jégmentesek lehetnek 30-40 év múlva a Föld legészakibb vizei, hogyha ilyen sebességgel növekszik az átlaghőmérséklet az egyre fokozódó klímaváltozás hatására. Ezt állapította meg a Geophysical Research legújabb számában az amerikai klímakutató központ egyik tudóscsapata. Az új adatok szerint drámai változásokat hozhat a jelenlegi légköri és klimatikus folyamatok gyorsulása
. A kutatók állítása szerint a változás gyorsaságára egy kifejezetten klimatikus vizsgálatokra kifejlesztett szuperszámítógépes modell világított rá, amelyben az arktiszi tengeri jég kiterjedésének adatait vizsgálták. A kutatásokat finanszírozó NASA és Nemzeti Tudományos Alapítvány elé letett jelentésben a kutatók azt is körvonalazták, hogy a változások milyen lehetséges hatásokkal lehetnek az Északi-sark élővilágára is, valamint a Föld klimatikus rendszereinek működésére.
"A változás hatására kialakuló nyílt vízfelületek több napfényt nyelnek el, mint jégtakaró - ez a folyamat folyamatos és öngerjesztő, ráadásul hatását tekintve a tengeri keringési rendszereket is befolyásolják" - nyilatkozta a változásokkal kapcsolatban Marika Holland, a kutatás egyik vezetője. A kutatók tanulmányukban kiemelték, hogy a folyamat irányát közvetve befolyásoló üvegházhatást gerjesztő gázok kibocsátásának csökkentésével akár lassítható, vagy visszafordítható lenne a változás.