Egyre népszerűbb az atomenergia
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#117
Abdrás! Welcome back!
Mindenképp igaza van, mert a villanykocsik mennek atomerõmûvi árammal is.
Mindenképp igaza van, mert a villanykocsik mennek atomerõmûvi árammal is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#116
http://www.mtv.hu/videotar/?id=18294
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#115
Szerintem meg kezd elavulni, mert a világelsõ franciák már hidrogénfuziós erõmüben gondolkodnak.
#114
De mehetnek H2-vel meg elektromosan:-)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#113
Van benne igazság.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#112
Mondjuk ebbe nincs beleszámolva a növényi légzés. De gondolom növekedés közben jóval többet épít magába a szénbõl, mint amennyit kiereget.
#111
Ez az egyensúly dolog akkor is áll, ha nem sûrûsödnek az esõerdõk. Csak annyi kellene, hogy a magunk által növesztett fát égessük el. És persze ne égessünk egyre többet, mint amennyit növesztünk. Csak az a bibi, hogy ma nem csak fa-tüzeléssel termeljük a CO2-t, hanem sok egyéb módon.
#110
"Ehhez több növényt kéne növeszteni, és a vele járó CO2-mizéria nem is kéne egy jól kiépített atom-infrastruktúrával."
Az a probléma, hogy a kocsik nem mennek atommal. Egyébként igazad van.
Az a probléma, hogy a kocsik nem mennek atommal. Egyébként igazad van.
#109
Aham, tehát sûrûsödnek az esõerdõk, kéretik így fogalmazni, attól hogy én nem tudok rendesen fogalmazni nem kell, hogy mások is kövesssenek:-)
Mondjuk ez is jópofa, mert ott is elbillen asszem kicsit ez a megköt-kilélegez mérleg a megköt irányába, márcsak meg kéne menteni az õserdõket:-).....
Mondjuk ez is jópofa, mert ott is elbillen asszem kicsit ez a megköt-kilélegez mérleg a megköt irányába, márcsak meg kéne menteni az õserdõket:-).....
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#108
Ehhez több növényt kéne növeszteni, és a vele járó CO2-mizéria nem is kéne egy jól kiépített atom-infrastruktúrával.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#107
"Ugyanaz a növény, hogy köti meg, mikor elégettük?"
Igen. Elõször megköti, aztán elégetjük. Aztán növesztünk újat, amit megint elégetünk.
"Ha elégeetjük CO2 kerül a légkörbe, amit viszont az erdõk nem csökkentenek"
Nem az erdõk csökkentik, hanem az a növény, amit mi saját kezûleg növesztettünk.
Igen. Elõször megköti, aztán elégetjük. Aztán növesztünk újat, amit megint elégetünk.
"Ha elégeetjük CO2 kerül a légkörbe, amit viszont az erdõk nem csökkentenek"
Nem az erdõk csökkentik, hanem az a növény, amit mi saját kezûleg növesztettünk.
#106
"Az esõerdõk növekedésérõl rég hallottam, nem egy elszigetelt jelenség? Mert állandóan csak csökkenésrõl szónokolnak"
Nem úgy nõ, hanem hogy az adott négyzetméteren levõ tömeg növekszik.
Nem úgy nõ, hanem hogy az adott négyzetméteren levõ tömeg növekszik.
#105
Ugyanaz a növény, hogy köti meg, mikor elégettük?:-)
Ha elégeetjük CO2 kerül a légkörbe, amit viszont az erdõk nem csökkentenek mivel gyakorlatilag (átlagban, nagy idõintervallumban) ugyanannyi CO2-t lélegeznek ki, mint amennyit fotoszintézissel megkötnek. Illetve mikor elbomlanak, akkor mindenféle más élõlény veszi fel a C-t, tehát bennmarad, az igazi légtisztítók meg a tengerek, a baj itt csak azzal van, hogy az erdõk CO2 termelése, elnyelése idõjárás, hely, típus...-függõ. Így lehet hogy egyszer többet kötnek meg, egyszer kevesebbet, egyik pozitív mérlegû, másik negatív.....
Ha elégeetjük CO2 kerül a légkörbe, amit viszont az erdõk nem csökkentenek mivel gyakorlatilag (átlagban, nagy idõintervallumban) ugyanannyi CO2-t lélegeznek ki, mint amennyit fotoszintézissel megkötnek. Illetve mikor elbomlanak, akkor mindenféle más élõlény veszi fel a C-t, tehát bennmarad, az igazi légtisztítók meg a tengerek, a baj itt csak azzal van, hogy az erdõk CO2 termelése, elnyelése idõjárás, hely, típus...-függõ. Így lehet hogy egyszer többet kötnek meg, egyszer kevesebbet, egyik pozitív mérlegû, másik negatív.....
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#104
Gebaszként Föld-Napba-potty esetén, én bármilyen gebaszra gondoltam, pl. napkitörés nekem már gebasznak számít, bármekkora, mondjuk amíg nem észleljük a jelenséget (Föld-Napba-potty), addig nem mondhatunk semmi konkrétat a hatásairól, mondjuk szerintem is max. napkitörések lennének vagy sötétebb foltok vagy világosabbak vagy ilyesmi, ami egyébként is megszkott a Nap esetében.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#103
Decemberi.
Az esõerdõk növekedésérõl rég hallottam, nem egy elszigetelt jelenség? Mert állandóan csak csökkenésrõl szónokolnak:-(
Az esõerdõk növekedésérõl rég hallottam, nem egy elszigetelt jelenség? Mert állandóan csak csökkenésrõl szónokolnak:-(
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#102
Mindig ezt csináljátok: mondok egy okosságot, és röhögtök rajta, mint a hülyegyerek.
Ahelyett, hogy elgondolkodnátok.
Mert: a szexet ugyan ma (mert ugye a barlangban azér' másként volt, akár a kiskorúak szeme láttára is ment a banzáj=szexuális felvilágosítás, no szemérmesség, no szexuális zavarok!) inkább ketten mûvelik, de ennek ellenére ez is egy társadalmi tevékenység. Ezt felejtik el sokan! Közösségi élet, közös tánc, sport, hülyéskedés jobban megdobja a potenciád, mint a Viagra vagy a Cialis. Emlékezz erre, mikor nagy leszel akkor is!
Amúgy a szivatás után mindig megjött a katona kedve a hancúrozáshoz.
Mondjuk háborúk után is menetrendszerûen jött a baby boom, de ehhez nem ragaszkodom.
Ahelyett, hogy elgondolkodnátok.
Mert: a szexet ugyan ma (mert ugye a barlangban azér' másként volt, akár a kiskorúak szeme láttára is ment a banzáj=szexuális felvilágosítás, no szemérmesség, no szexuális zavarok!) inkább ketten mûvelik, de ennek ellenére ez is egy társadalmi tevékenység. Ezt felejtik el sokan! Közösségi élet, közös tánc, sport, hülyéskedés jobban megdobja a potenciád, mint a Viagra vagy a Cialis. Emlékezz erre, mikor nagy leszel akkor is!
Amúgy a szivatás után mindig megjött a katona kedve a hancúrozáshoz.
Mondjuk háborúk után is menetrendszerûen jött a baby boom, de ehhez nem ragaszkodom.
Kara kánként folytatom tanításom.
#101
""Tehát amit a növény megkötött növekedése során, azt nyerjük vissza az égetéssel."
De mi köti meg újra?"
Ugyanaz a növény. Növekedés közben szenet köt meg, égéskor meg visszaadja. De ha nem elégetjük, hanem hagyjuk elrohadni, akkor is kijön belõle a szén.
Ha viszont fosszilis szenet égetünk, akkor visszakerül a körforgásba az egyébként már teljesen kivont szén.
"Egyébként azt, hogy a szárazföldi növények nem kötnek plusz CO2-t (bruttó), azt az ELTE-rõl szedtem, egy elõadásról."
Nemrég fedezték fel, hogy az esõerdõk tömege növekszik. Nem tudom, hogy a te információd milyen idõs.
"Biztos vagy benne, hogy nem okozna mondjuk napkitöréseket, ha a Föld belepotty a Napba???"
Napkitörést okozna, de az nem egy veszélyes dolog. Van az Föld nélkül is.
De mi köti meg újra?"
Ugyanaz a növény. Növekedés közben szenet köt meg, égéskor meg visszaadja. De ha nem elégetjük, hanem hagyjuk elrohadni, akkor is kijön belõle a szén.
Ha viszont fosszilis szenet égetünk, akkor visszakerül a körforgásba az egyébként már teljesen kivont szén.
"Egyébként azt, hogy a szárazföldi növények nem kötnek plusz CO2-t (bruttó), azt az ELTE-rõl szedtem, egy elõadásról."
Nemrég fedezték fel, hogy az esõerdõk tömege növekszik. Nem tudom, hogy a te információd milyen idõs.
"Biztos vagy benne, hogy nem okozna mondjuk napkitöréseket, ha a Föld belepotty a Napba???"
Napkitörést okozna, de az nem egy veszélyes dolog. Van az Föld nélkül is.
#100
<#eplus2><#nevetes1><#eplus2><#nevetes1> Ez a potencia fergeteges volt! Khmmm....nem akarok ünneprontó lenni, bárcsak igazad lenne, de lehet hogy a népesedés még mástól is függ...<#hehe>
#99
Azok az 1000MW-os orosz blokkok egyenértékûek lettek volna a "nyugatiakkal". A gödröt is kezdték kiásni, de azután visszatemették az egészet. Ngy kár.
Egyébként Paks környékére a szakemberek szerint 5-6 ezer MW-ot lehet telepíteni, ennyit bír ki a Duna hõterhelésileg. Ugyanis az erõmû hulladékhõje meleg vízzel terheli a Dunát. Amikor az egészet tervezték, két szabály volt érvényes:
1.) A Duna vizének hõmérséklet emelkedése nem lehet nagyobb 5 C foknál, a legkisebb tervezési vízhozam esetén sem (ez 600m3/sec volt akkor, a Duna átlagos vízhozama kb. 2000 m3/sec)
2.) A felmelegített Duna hõmérséklete nem haladhatja meg a 30 C fokot (ha pl. éppen 28 fokos a víz, akkor már csak 2 fokot szabad plusszban emelni, bár szerintem ilyen még nem volt).
Egyébként Paks környékére a szakemberek szerint 5-6 ezer MW-ot lehet telepíteni, ennyit bír ki a Duna hõterhelésileg. Ugyanis az erõmû hulladékhõje meleg vízzel terheli a Dunát. Amikor az egészet tervezték, két szabály volt érvényes:
1.) A Duna vizének hõmérséklet emelkedése nem lehet nagyobb 5 C foknál, a legkisebb tervezési vízhozam esetén sem (ez 600m3/sec volt akkor, a Duna átlagos vízhozama kb. 2000 m3/sec)
2.) A felmelegített Duna hõmérséklete nem haladhatja meg a 30 C fokot (ha pl. éppen 28 fokos a víz, akkor már csak 2 fokot szabad plusszban emelni, bár szerintem ilyen még nem volt).
#98
Konkrétan, hogy érthetõ legyek: bármilyen mérésnek (vagy vezérlésnek) van egy FIZIKAI-MÉRÉSTECHNIKAI OLDALA, és van egy elektronikus csicsamicsa része, amely az elõbbi által szolgáltatott adatot kezeli.
Csak egy példa: egy sugárzási tér mérést meg lehet csinálni egy gyengén megkonstruált, olcsó GM detektorral ("nyugaton" is vannak olcsóbb változatok), és erre az egyszerû detektorra rá lehet rakni olyan számítógépes vezérlést, hogy rádión küldje be az adatokat egy központi vezémylõbe, menet közben színes garfikonokat rajzoljon róla, stb.stb.
Másfelõl meg lehet mérni ugyanazt a dózisteret egy szövetekvivalens falú proporcionális detektorral, ami mondjuk 20keV-tõl 6MeV-ig pontosan mér, és mondjuk 10nSv/h-tól 100Sv/h-ig... vagyis FIZIKAILAG kiváló minõségû dertektorral, de úgy, hogy egy kijelzõn megjelenõ adatokat kézzel kelljen papírra irkálni... szóval ez a két véglet.
Manapság divat egy bármilyen mûszert a ráépített elektronikus csicsamicsa alapján megitélni, és sokan hajlamosak nem tudomást venni arról, hogy az elektronika-számítástechnika által oly szépen megjelenített/kezelt/archivált adatok fizikailag néha eléggé gyenge lábon állnak
Csak egy példa: egy sugárzási tér mérést meg lehet csinálni egy gyengén megkonstruált, olcsó GM detektorral ("nyugaton" is vannak olcsóbb változatok), és erre az egyszerû detektorra rá lehet rakni olyan számítógépes vezérlést, hogy rádión küldje be az adatokat egy központi vezémylõbe, menet közben színes garfikonokat rajzoljon róla, stb.stb.
Másfelõl meg lehet mérni ugyanazt a dózisteret egy szövetekvivalens falú proporcionális detektorral, ami mondjuk 20keV-tõl 6MeV-ig pontosan mér, és mondjuk 10nSv/h-tól 100Sv/h-ig... vagyis FIZIKAILAG kiváló minõségû dertektorral, de úgy, hogy egy kijelzõn megjelenõ adatokat kézzel kelljen papírra irkálni... szóval ez a két véglet.
Manapság divat egy bármilyen mûszert a ráépített elektronikus csicsamicsa alapján megitélni, és sokan hajlamosak nem tudomást venni arról, hogy az elektronika-számítástechnika által oly szépen megjelenített/kezelt/archivált adatok fizikailag néha eléggé gyenge lábon állnak
#97
Mindenképpen szükség lenne rá. Néhány éve volt szó 4 db, egyenként 1000 MW-os blokk építésérõl. Szovjet gyártmányú blokkokkal, és "rendes" (gömbölyû, vagyis 5 bar nyomásra méretezett) containmenttel. (Aki tud erre magyar szót, kérem dobjon meg vele)
Lehet hogy vannak akik fanyalognak, pedig egyáltalán nem volt rossz az a szovjet reaktor, a köré rakott elektronika egyébként "nyugati" lett volna a tervek szerint. Bár nekem vannak bizonyos fenntartásaim a "nyugati" technológia egyes vonásainak túldicsérésével kapcsolatban, de az igaz hogy megbízhatóbban mûködik.
Lehet hogy vannak akik fanyalognak, pedig egyáltalán nem volt rossz az a szovjet reaktor, a köré rakott elektronika egyébként "nyugati" lett volna a tervek szerint. Bár nekem vannak bizonyos fenntartásaim a "nyugati" technológia egyes vonásainak túldicsérésével kapcsolatban, de az igaz hogy megbízhatóbban mûködik.
#96
Szerintem még 10 (tíz) atomerõmû kellene Magyarországon, a legszigorúbb biztonsági óvintézedések mellett. A védelmükre kb. 100 db. vadászrepcsit (F-16, 18), rakétarendszereket, és rakétaelhárító rendszereket (Patriot, SS-20, van egy izraeli is de nem jut eszembe, bár lehet, hogy csak a Patriot fejlesztése) kellene rendszerbe állítani. A hadsereg jelenlegi kb. 50 ezres létszámát meg kellene duplázni.
Svájci mintára - ha már nincs kötelezõ katonai szolgálat - be kellene vezetni a nemzeti gárda rendszeres kiképzését. A fiatalok nem kábszereznének, mert le lennének kötve, a jó stressz, és mozgalmas közösségi élet miatt fellendülne a szexuális potencia, és megoldódna a népességfogyi problemje is.
Svájci mintára - ha már nincs kötelezõ katonai szolgálat - be kellene vezetni a nemzeti gárda rendszeres kiképzését. A fiatalok nem kábszereznének, mert le lennének kötve, a jó stressz, és mozgalmas közösségi élet miatt fellendülne a szexuális potencia, és megoldódna a népességfogyi problemje is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#95
Szerintetek jó lenne, ha magyarországon építenének egy ujabb atomerõmüvet?
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#94
A bablevesed is sok veszélyt rejt magában... Pl. félrenyeled és megfulladsz. Több ember halt már meg ilyen fulladás miatt, mint atomerõmûvek miatt.
Hát igen ilyen hülyék vagyunk. Létrára mászunk, nedves konyhakövön lépkedünk, vasalunk, mosunk, villanyt szerelünk, focizunk. Vagyis élünk.
Sõt: dohányzunk, kávézunk, van aki sziklára mászik, vizisíel, sõt búvárkodik, barlangászkodik. sárkányrepül, ejtõernyõzik.
Hát igen ilyen hülyék vagyunk. Létrára mászunk, nedves konyhakövön lépkedünk, vasalunk, mosunk, villanyt szerelünk, focizunk. Vagyis élünk.
Sõt: dohányzunk, kávézunk, van aki sziklára mászik, vizisíel, sõt búvárkodik, barlangászkodik. sárkányrepül, ejtõernyõzik.
#93
Tibike!
Tudni kellene, hogy a Nap tömegének hány %-a a Fõd.
Amikor a Shoemaker-Levy üstökös belezúgott a Jupiterbe, akkor sem történt semmi különös, pedig a Jupiter még kisebb is sokkal, mint a napocska.
Megjegyzem, az üstökös még mielõtt becsapódott volna, darabjaira hullt. A Föld sem lenne különb. Egyébként ez elég lehangoló, mert kicsiben mutatja, hogy a fekete lyukba belehulló test hogyan szakad elemi elemeire, így féreglyukként is nehezen funkcionálhat. Persze, ha a csillagkapu másik "végén" a levesbõl valaki rekonstruálja az eredetit, az más.
Tudni kellene, hogy a Nap tömegének hány %-a a Fõd.
Amikor a Shoemaker-Levy üstökös belezúgott a Jupiterbe, akkor sem történt semmi különös, pedig a Jupiter még kisebb is sokkal, mint a napocska.
Megjegyzem, az üstökös még mielõtt becsapódott volna, darabjaira hullt. A Föld sem lenne különb. Egyébként ez elég lehangoló, mert kicsiben mutatja, hogy a fekete lyukba belehulló test hogyan szakad elemi elemeire, így féreglyukként is nehezen funkcionálhat. Persze, ha a csillagkapu másik "végén" a levesbõl valaki rekonstruálja az eredetit, az más.
Kara kánként folytatom tanításom.
#92
:-)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#91
"Tehát amit a növény megkötött növekedése során, azt nyerjük vissza az égetéssel."
De mi köti meg újra?
Egyébként azt, hogy a szárazföldi növények nem kötnek plusz CO2-t (bruttó), azt az ELTE-rõl szedtem, egy elõadásról.
A tengeri növényzet köt meg csak többet:-(
Mi meg csak ontjuk:-(
Biztos vagy benne, hogy nem okozna mondjuk napkitöréseket, ha a Föld belepotty a Napba???
De mi köti meg újra?
Egyébként azt, hogy a szárazföldi növények nem kötnek plusz CO2-t (bruttó), azt az ELTE-rõl szedtem, egy elõadásról.
A tengeri növényzet köt meg csak többet:-(
Mi meg csak ontjuk:-(
Biztos vagy benne, hogy nem okozna mondjuk napkitöréseket, ha a Föld belepotty a Napba???
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#90
"Ha vmit rosszul mondtam, hát tessék konstruktív kritikát zúdítani rám!:-)"
Megvót. :-)
Megvót. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#89
"Napba/ tengerbe szemetelés nem okoz problémát: ez így nem igaz, pontosan nem tudjuk mekkorát okoznak"
A Napba szemetelésrõl tudjuk, hogy egyáltalán semmilyen problémát nem okozhat. A Napon nem él semmi, a mûködésének elrontásához meg az se lenne elég, ha az egész Földet beledobnánk. Pár tonna nukleáris hulladék annyi kárt se okoz a Napban, mint egy kávéskanál só az óceánokban.
"A szárazföldi növényzet hosszútávon pontosan ugyanannyi CO2-t nyel el, mint amennyit kilélegzik"
Nem feltétlenül. Ha a tömege növekszik, akkor megköti a CO2-t (jelenleg épp ez történik). A biomassza égetés pont azétr jó, mert az égetéssel együtt van egyensúlyban a CO2 mérleg. Tehát amit a növény megkötött növekedése során, azt nyerjük vissza az égetéssel.
A Napba szemetelésrõl tudjuk, hogy egyáltalán semmilyen problémát nem okozhat. A Napon nem él semmi, a mûködésének elrontásához meg az se lenne elég, ha az egész Földet beledobnánk. Pár tonna nukleáris hulladék annyi kárt se okoz a Napban, mint egy kávéskanál só az óceánokban.
"A szárazföldi növényzet hosszútávon pontosan ugyanannyi CO2-t nyel el, mint amennyit kilélegzik"
Nem feltétlenül. Ha a tömege növekszik, akkor megköti a CO2-t (jelenleg épp ez történik). A biomassza égetés pont azétr jó, mert az égetéssel együtt van egyensúlyban a CO2 mérleg. Tehát amit a növény megkötött növekedése során, azt nyerjük vissza az égetéssel.
#88
sok veszélyt rejt magában az atomenergia,nem kellene hagyni a terjedésését,de mit tehetünk,az ember hülye...
#87
A Napba dobásról meg vízbe anyagotszórásról és a biomassza-égetés nem káros/káros hatásairól:
1. Napba/ tengerbe szemetelés nem okoz problémát: ez így nem igaz, pontosan nem tudjuk mekkorát okoznak, de tuti okoznak, a baj mértéke sok mindentõl függ, pl. felléphet akár pillangó effektus is:-)
2. A szárazföldi növényzet hosszútávon pontosan ugyanannyi CO2-t nyel el, mint amennyit kilélegzik, a légkör megtisztítását a tengeri fauna végzi, mivel itt a CO2-bõl megkötött C szépen eljut elõbb utóbb egy olyan nyomású helyre, ahonnan már csak lefele vezet az út:-)
Ergo az energia-növények, biobrikett, biomassza égetése ugyanolyan baromság, mint mondjuk a fa égetése, aminél azért jobb még a szén is, de a szén attól még nem jó, max kevésbé rossz.
Ha vmit rosszul mondtam, hát tessék konstruktív kritikát zúdítani rám!:-)
1. Napba/ tengerbe szemetelés nem okoz problémát: ez így nem igaz, pontosan nem tudjuk mekkorát okoznak, de tuti okoznak, a baj mértéke sok mindentõl függ, pl. felléphet akár pillangó effektus is:-)
2. A szárazföldi növényzet hosszútávon pontosan ugyanannyi CO2-t nyel el, mint amennyit kilélegzik, a légkör megtisztítását a tengeri fauna végzi, mivel itt a CO2-bõl megkötött C szépen eljut elõbb utóbb egy olyan nyomású helyre, ahonnan már csak lefele vezet az út:-)
Ergo az energia-növények, biobrikett, biomassza égetése ugyanolyan baromság, mint mondjuk a fa égetése, aminél azért jobb még a szén is, de a szén attól még nem jó, max kevésbé rossz.
Ha vmit rosszul mondtam, hát tessék konstruktív kritikát zúdítani rám!:-)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#86
Köszönöm, köszönöm, köszönöm<#worship><#worship><#worship>
Végre vki elmondta ezeket.
Végre vki elmondta ezeket.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#85
Igen.
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#84
Te Pakson melózol?
#83
Neharagudj, de muszály pontosítani amiket írtál.
A víznek nincs fluiod állapota.
A víz hõmérséklete ilyen módon nem befolyásolja a láncreakciót, lehetne hidegebb vízzel is láncreakció. A magas hõmérséklet a jobb hatásfok miatt kell. Minél magasabb a hõmérséklet, annál jobb a hatásfok, de a felsõ korlát már technológiai korlát.
Tehát magas hõmésrséklet a jobb hatásfok miatt kell és nem a láncreakció elindításához, még csak köze sincs hozzá.
A reaktor felûtésére létezik egy olyan terv, hogy a szivattyúkkal keringetnék a vizet s a surlódási hõvel melegítenék MET értékig, amikor már a reaktori indítható. Ez csak un. rendkivüli szükség terv, s itthon még nem volt soha próbálva. A valós felfûtés a gõzfejlesztõn keresztül történik, s a gõzfejlesztõ ilyenkor a szomszéd blokk szekunder körének 7 bar-os megcsapolásáról veszi a fûtõ gõzt (fordított mûködés). Azaz ha van legalább 1 mûködõ blokk, akkor annak segítségével felfûthetõ bármely más blokk is. (Paks indításakor sem volt surlódási hõre szükség, hanem rendes olaj tüzelésû kazánokkal történt a felfûtés a gõzfejlesztõn keresztül szintén fordított mûködéssel.)
Mi is ez a MET és miért is kell akkor felfûteni? Szóval a reaktorban a jobb hatásfok eléréséhez magasabb hõmérséklet kell, mivel forrást nem engedhetünk meg, így rendkivül magas nyomás kell. A fémek, amelyk pl. a primerköri hõhordozót is körül veszik (csövek, reaktor, gõzfejlesztõ, stb...)úgy viselkedik, hogy magas hõmérsékleten jobban ekviselik a nagyobb nyomást, ha hideg állapotba vinnénk fel így anyomást, akkor un. hideg törés történne, ezért kell elõfûteni, azaz, hogy a szerkezeti anyagok üzemi hõfokra melegedjenek, s ha ez megtörtént, akkor jöhet a nyomás növelés, s ez az un. MET-re hozás. Ha elértük a kívánt nyomás értéket, akkor indulhat a reaktor, azaz megindul a bór kivonás és a szabályozó rudakat lassan kihúzák a zónából, s helyükre üzemanyag rudak kerülnek a homogénebb zóna elérés végett.
Tehát a láncreakcióhoz nem kell magas hõfok, csupán a szerkezeti anyagok igénylik a rendkivcûl magas nyomás miatt!
A víznek nincs fluiod állapota.
A víz hõmérséklete ilyen módon nem befolyásolja a láncreakciót, lehetne hidegebb vízzel is láncreakció. A magas hõmérséklet a jobb hatásfok miatt kell. Minél magasabb a hõmérséklet, annál jobb a hatásfok, de a felsõ korlát már technológiai korlát.
Tehát magas hõmésrséklet a jobb hatásfok miatt kell és nem a láncreakció elindításához, még csak köze sincs hozzá.
A reaktor felûtésére létezik egy olyan terv, hogy a szivattyúkkal keringetnék a vizet s a surlódási hõvel melegítenék MET értékig, amikor már a reaktori indítható. Ez csak un. rendkivüli szükség terv, s itthon még nem volt soha próbálva. A valós felfûtés a gõzfejlesztõn keresztül történik, s a gõzfejlesztõ ilyenkor a szomszéd blokk szekunder körének 7 bar-os megcsapolásáról veszi a fûtõ gõzt (fordított mûködés). Azaz ha van legalább 1 mûködõ blokk, akkor annak segítségével felfûthetõ bármely más blokk is. (Paks indításakor sem volt surlódási hõre szükség, hanem rendes olaj tüzelésû kazánokkal történt a felfûtés a gõzfejlesztõn keresztül szintén fordított mûködéssel.)
Mi is ez a MET és miért is kell akkor felfûteni? Szóval a reaktorban a jobb hatásfok eléréséhez magasabb hõmérséklet kell, mivel forrást nem engedhetünk meg, így rendkivül magas nyomás kell. A fémek, amelyk pl. a primerköri hõhordozót is körül veszik (csövek, reaktor, gõzfejlesztõ, stb...)úgy viselkedik, hogy magas hõmérsékleten jobban ekviselik a nagyobb nyomást, ha hideg állapotba vinnénk fel így anyomást, akkor un. hideg törés történne, ezért kell elõfûteni, azaz, hogy a szerkezeti anyagok üzemi hõfokra melegedjenek, s ha ez megtörtént, akkor jöhet a nyomás növelés, s ez az un. MET-re hozás. Ha elértük a kívánt nyomás értéket, akkor indulhat a reaktor, azaz megindul a bór kivonás és a szabályozó rudakat lassan kihúzák a zónából, s helyükre üzemanyag rudak kerülnek a homogénebb zóna elérés végett.
Tehát a láncreakcióhoz nem kell magas hõfok, csupán a szerkezeti anyagok igénylik a rendkivcûl magas nyomás miatt!
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#82
A sûrûséggel kapcsolatban egy hosszú bopncolgatásba mehetnék bele, amelyben entrópia és entalpia nevû dolgokat írnék, mivel azok már a többség számára tényleg túl elvontak, így megpróbálom leírni konyha nyelven. Remélem megbocsátotok nekem.
Szóval a sûrûség a forralás alatt, ha eléri a forráspontját a fojadék, akkor nevezzük telített víznek, ekkor a sûrûség1 123 bar mellett ~650kg/m3, ha elindul a forrás folyamata, akkor a folyamat végére telített gõz lesz, ekkor a sûrûség 75 kg/m3.
A reaktorban azonban mégegyszer írom, hogy nem akarjuk soha elérni a telítési értéket, ezért van beépítve számos védelem. A telítési érték környékén már nem csak a sûrûség, hanem a hõátadási és hõátviteli tényezõk is jelentõsen változnak, amely a mûködés szempontjából nem kívánatos jelenség. Tehát a nyomás 123 bar, s a reaktorból kilépõ víz hõmérséklete (legmagasabb hõfok) 297 °C, amely a 123 bar-hoz tartozó telítési hõmérséklethez képest (~325°C) 27°C-val kevesebb. Ez a biztonsági tartalék.
Szóval a sûrûség a forralás alatt, ha eléri a forráspontját a fojadék, akkor nevezzük telített víznek, ekkor a sûrûség1 123 bar mellett ~650kg/m3, ha elindul a forrás folyamata, akkor a folyamat végére telített gõz lesz, ekkor a sûrûség 75 kg/m3.
A reaktorban azonban mégegyszer írom, hogy nem akarjuk soha elérni a telítési értéket, ezért van beépítve számos védelem. A telítési érték környékén már nem csak a sûrûség, hanem a hõátadási és hõátviteli tényezõk is jelentõsen változnak, amely a mûködés szempontjából nem kívánatos jelenség. Tehát a nyomás 123 bar, s a reaktorból kilépõ víz hõmérséklete (legmagasabb hõfok) 297 °C, amely a 123 bar-hoz tartozó telítési hõmérséklethez képest (~325°C) 27°C-val kevesebb. Ez a biztonsági tartalék.
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#81
Ennyi erõvel az ûrben is össze lehet hordani egy szemétkupacot.
Lesz még egy holdunk 😄
Lesz még egy holdunk 😄
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#80
Ekkora nyomáson nem inkább fluid állapotba kerül?
Bár nem tudom fejbõl a víz kritikus nyomását.
De ez a folyamat egyáltalán nem lassú.
Az USA-ban voltak is ilyen kísérletek, hogy minireaktorokat építettek, amiket aztán szándékosan megszalasztottak, és nézték az eredményt.
Az eredmény az volt, hogy bekövetkezett ugyan egy teljesítményugrás, de utána a reaktor stabil szintre állt be.
És azok nem nyomottvizes, hanem közönséges forralóvizes reaktorok voltak!
Úgy tudom, hogy a nyomottvizes reaktorokban szükség is van a 100 bar feletti nyomásra, mert különben nem indítható a reaktor, és szükség van a bemenõ víz magas hõmérsékletére is(fejbõl nem tudom mennyi).
Ha lecsökken a nyomás vagy a hõmérséklet, akkor leáll a láncreakció.
A vizet egyébként indításkor úgy fûtik fel, hogy bekapcsolják a fõkeringetõszivattyúkat.
Azoknak akkora a teljesítményük, hogy viszonylag rövid idõ alatt a végzett munkájukkal felfûtik a vizet kellõ hõmérsékletre.
Bár nem tudom fejbõl a víz kritikus nyomását.
De ez a folyamat egyáltalán nem lassú.
Az USA-ban voltak is ilyen kísérletek, hogy minireaktorokat építettek, amiket aztán szándékosan megszalasztottak, és nézték az eredményt.
Az eredmény az volt, hogy bekövetkezett ugyan egy teljesítményugrás, de utána a reaktor stabil szintre állt be.
És azok nem nyomottvizes, hanem közönséges forralóvizes reaktorok voltak!
Úgy tudom, hogy a nyomottvizes reaktorokban szükség is van a 100 bar feletti nyomásra, mert különben nem indítható a reaktor, és szükség van a bemenõ víz magas hõmérsékletére is(fejbõl nem tudom mennyi).
Ha lecsökken a nyomás vagy a hõmérséklet, akkor leáll a láncreakció.
A vizet egyébként indításkor úgy fûtik fel, hogy bekapcsolják a fõkeringetõszivattyúkat.
Azoknak akkora a teljesítményük, hogy viszonylag rövid idõ alatt a végzett munkájukkal felfûtik a vizet kellõ hõmérsékletre.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#79
Az hogy az esetleges következményekkel nem számoló környezetszennyezéssel bajod van oké, de ennek az égvilágon semmi köze a Napnak hulladéklerakó helyként való használatához, engem pedig csak ez a része érdekelt a történetnek, az ökonindzsás jajongás viszont nem érdekel.
#78
Mit értesz "telítési érték" alatt? Nekem valahogy a gõzállapot ugrik be errõl...
A 123 barhoz tartozó 326 fokot tudtommal forráspontnak hívják. Vagy rosszul tudom?
A 300 C fokos víz sûrûsége tudomásom szerint kb. 700 kg/m3. A gõzé valóban sokkal kisebb. (Szóval kb 300 kg/m3 vagy 75kg/m3, ezt nem értettem egészen tisztán de nem is ez a lényeg.)
Tehát, ha jól értem, akkor az automatikus reaktivitás-szabályozás a víz felforrásával valósulna meg? Ez eléggé lassú szabályozási effektus szvsz., azonkívûl egyéb mechanikus instabilitási problémákhoz is vezethet (ha túl gyors ez a felforrás), bár azt elfogadom, hogy a primer köri elemeket erre is méretezték
A számadatok sohasem túl szárazak, hanem pontosak, szépek, tetszetõsek, stb. <#wink>
A 123 barhoz tartozó 326 fokot tudtommal forráspontnak hívják. Vagy rosszul tudom?
A 300 C fokos víz sûrûsége tudomásom szerint kb. 700 kg/m3. A gõzé valóban sokkal kisebb. (Szóval kb 300 kg/m3 vagy 75kg/m3, ezt nem értettem egészen tisztán de nem is ez a lényeg.)
Tehát, ha jól értem, akkor az automatikus reaktivitás-szabályozás a víz felforrásával valósulna meg? Ez eléggé lassú szabályozási effektus szvsz., azonkívûl egyéb mechanikus instabilitási problémákhoz is vezethet (ha túl gyors ez a felforrás), bár azt elfogadom, hogy a primer köri elemeket erre is méretezték
A számadatok sohasem túl szárazak, hanem pontosak, szépek, tetszetõsek, stb. <#wink>
#77
"ha az egész Földet beledobnánk a Napba gyakorlatilag az se ártana neki akkor milyen károsodás érheti a Napot pár tonna sugárzó hulladéktól?"
Továbbra sem érted. Nem a megoldás lehetõségével van gondom, hanem a probléma elkerülésére irányuló magatartással (az "esetleges következmények nem érdekelnek"-hozzáállás).
Lásd Csernobil (csak kísérleteztünk...).
"Tökmindegy mennyire szennyezett a tenger abból a szempontból hogy nyerhetõ-e belõle oxigén."
Tökmindegy. Ugyan, mit számít egy kis sugárzó vegyület? Egy kis DDT? Egy kis kén-dioxid? Egy kis freon? Egy kis kõolajszármazék?
Kivonjuk belõle a zokszigént oszt kész. A többi le van...
Hm, eszembe jutott a Wonderful days címû anime - hasonló témát boncolgat.
Továbbra sem érted. Nem a megoldás lehetõségével van gondom, hanem a probléma elkerülésére irányuló magatartással (az "esetleges következmények nem érdekelnek"-hozzáállás).
Lásd Csernobil (csak kísérleteztünk...).
"Tökmindegy mennyire szennyezett a tenger abból a szempontból hogy nyerhetõ-e belõle oxigén."
Tökmindegy. Ugyan, mit számít egy kis sugárzó vegyület? Egy kis DDT? Egy kis kén-dioxid? Egy kis freon? Egy kis kõolajszármazék?
Kivonjuk belõle a zokszigént oszt kész. A többi le van...
Hm, eszembe jutott a Wonderful days címû anime - hasonló témát boncolgat.
#76
Az atomhulladék kérdést sem kell túlmisztifikálni. Több mint 90%-a 20-30 év alatt teljesen lebomlik. Addig még speciális intézkedések nélkül sem okozna kárt. Persze lehetne boncolgatni, hogy mi (nem) jut ki egy cementált, bitumenbe ágyazott vagy üveggé olvasztott hulladéktömbbõl, de egyszerûbb pár évtizedet visszamenni.
Az atomkor hajnalán még senki nem foglalkozott ilyesmivel (még nem gondolták, hogy veszélyes lehet), ezért az USA-ban és a SZU-ban is minden hulladék primervíz, fûtõanyag ment ki a környezetbe (folyókba, tavakba, levegõbe stb.), sokkal-sokkal több, mint Csernobilból Aztán jöttek a légköri atomrobbantások, ahol mai szemmel szintén óriási mennyiségû radioaktív anyagot „dolgoztak szét” a légkörbe. Ezeket még ma is igen jól lehet mérni. DE, ezen a sugárzó anyagok dozimetriai hatásai csak töredékei annak amit a környezetbõl (természetes radionuklidok, kozmikus sugárzás stb.) amúgy is kapunk.
Az atomkor hajnalán még senki nem foglalkozott ilyesmivel (még nem gondolták, hogy veszélyes lehet), ezért az USA-ban és a SZU-ban is minden hulladék primervíz, fûtõanyag ment ki a környezetbe (folyókba, tavakba, levegõbe stb.), sokkal-sokkal több, mint Csernobilból Aztán jöttek a légköri atomrobbantások, ahol mai szemmel szintén óriási mennyiségû radioaktív anyagot „dolgoztak szét” a légkörbe. Ezeket még ma is igen jól lehet mérni. DE, ezen a sugárzó anyagok dozimetriai hatásai csak töredékei annak amit a környezetbõl (természetes radionuklidok, kozmikus sugárzás stb.) amúgy is kapunk.
#75
Nagyon jó amit írtál, de csak egy csepet kell pontosítanom 😉.
Szóval honnan is van a termikus neutron? A maghasadás következtében zömmel gyors neutronok keletkeznek, s csak kis százalékban termikus neutronok, ez a mennyiség nem elégséges a láncreakció fenntartására, ezért termikus tartományba kell lassítani a neutronokat, ezt a lassítást végzi a moderátor, vagyis a vizben levõ hidrogén atommagok. Na most pont ezen neutron magok fajlagos sûrûsége arányos az egységi térfogatban lassítható neutronok számával, tehát igen is a termikus lassítást döntõen a moderátor végzi (ez is a célja), azaz plasztikusan a valamely szomszád üzemanyag pálca/rúd gyorsneutronja lassul le a moderátor által, s okoz nagyobb valószínûséggel egy újabb hasadást, amelybõl újra felszabadul némi gyors neutron, s persze hõenergia is (s a cél ugye pont ez a hõenergia kinyerése), s ez ismétlõdik nagy sebességben.
A sûrûségre vonatkozó kérdésed:
A reaktorban a nyomás ~123 bar, ehhez 326 °C-os telítési hõmérséklet tartozik (itt forrna el a közeg), a hõhordozó maximális hõmérséklete 297/298°C, tehát nem éri el az adott nyomáshoz tartozó telítési értéket. Mivel nem telítési értéken van, ezért a sûrûség ~300/320 kg/m3 (fejbõl írt adat), de az ehhez a nyomáshoz tartotó telítési hõmérsékletnél levõ sûrûség (ami ugye 326°C) csupán 75 kb/m3, ami drasztikus fajtérfogat emelkedést, azaz sûrûség csökkenést eredményez (csökkenik azegységnyi térfogatban levõ hidrogén atomok), hát emiatt ilyen jelentõs a moderátor hõmérsékletének az un. negatív visszacsatolás szerepe.
Elnézést mindenkitõl, akinek ez már túlontúl száraz (meg is értem õket), de ha már megszólítottak,... 😉
Tehát jól leírtad, hogy mit is értünk termikus neutoron, de a termikus tartományba való lassításért alapvetõen a moderátor felel, s az pedig ebben a tartományban relatíve kis hõváltozás hatására már hatalmas sûrûség változással reagál.
Szóval honnan is van a termikus neutron? A maghasadás következtében zömmel gyors neutronok keletkeznek, s csak kis százalékban termikus neutronok, ez a mennyiség nem elégséges a láncreakció fenntartására, ezért termikus tartományba kell lassítani a neutronokat, ezt a lassítást végzi a moderátor, vagyis a vizben levõ hidrogén atommagok. Na most pont ezen neutron magok fajlagos sûrûsége arányos az egységi térfogatban lassítható neutronok számával, tehát igen is a termikus lassítást döntõen a moderátor végzi (ez is a célja), azaz plasztikusan a valamely szomszád üzemanyag pálca/rúd gyorsneutronja lassul le a moderátor által, s okoz nagyobb valószínûséggel egy újabb hasadást, amelybõl újra felszabadul némi gyors neutron, s persze hõenergia is (s a cél ugye pont ez a hõenergia kinyerése), s ez ismétlõdik nagy sebességben.
A sûrûségre vonatkozó kérdésed:
A reaktorban a nyomás ~123 bar, ehhez 326 °C-os telítési hõmérséklet tartozik (itt forrna el a közeg), a hõhordozó maximális hõmérséklete 297/298°C, tehát nem éri el az adott nyomáshoz tartozó telítési értéket. Mivel nem telítési értéken van, ezért a sûrûség ~300/320 kg/m3 (fejbõl írt adat), de az ehhez a nyomáshoz tartotó telítési hõmérsékletnél levõ sûrûség (ami ugye 326°C) csupán 75 kb/m3, ami drasztikus fajtérfogat emelkedést, azaz sûrûség csökkenést eredményez (csökkenik azegységnyi térfogatban levõ hidrogén atomok), hát emiatt ilyen jelentõs a moderátor hõmérsékletének az un. negatív visszacsatolás szerepe.
Elnézést mindenkitõl, akinek ez már túlontúl száraz (meg is értem õket), de ha már megszólítottak,... 😉
Tehát jól leírtad, hogy mit is értünk termikus neutoron, de a termikus tartományba való lassításért alapvetõen a moderátor felel, s az pedig ebben a tartományban relatíve kis hõváltozás hatására már hatalmas sûrûség változással reagál.
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#74
Erõsen elkanyarodott a téma az eredeti vonaltól
Tökmindegy mennyire szennyezett a tenger abból a szempontból hogy nyerhetõ-e belõle oxigén.
A fajkihalásos téma ezerszer ki lett már tárgyalva.
Most veszélyes lenne és most drága is lenne ezért írtam hogy "Ha lenne rá technikánk akkor ez egy kimondottan racionális és praktikus módszer lehetne."
Ez az illegális szemétlerakós dolog meg értelmetlen mivel ha az egész Földet beledobnánk a Napba gyakorlatilag az se ártana neki akkor milyen károsodás érheti a Napot pár tonna sugárzó hulladéktól?
Semilyen.
Tökmindegy mennyire szennyezett a tenger abból a szempontból hogy nyerhetõ-e belõle oxigén.
A fajkihalásos téma ezerszer ki lett már tárgyalva.
Most veszélyes lenne és most drága is lenne ezért írtam hogy "Ha lenne rá technikánk akkor ez egy kimondottan racionális és praktikus módszer lehetne."
Ez az illegális szemétlerakós dolog meg értelmetlen mivel ha az egész Földet beledobnánk a Napba gyakorlatilag az se ártana neki akkor milyen károsodás érheti a Napot pár tonna sugárzó hulladéktól?
Semilyen.
#73
Szvsz. a „zöldmajom” kérdés fõ okozója a szakmailag szintén „agyonképzett” média:
Általában kimegy egy atomerõmû elé 5-10 (nem több!) méregzöld kölyök, sárga ruhában meg gázmaszkban, és erre meghívnak egy csomó riportert is, ami (ha épp nincsenek nagyobb politikai események, háborúk stb.) vonzza is õket. Ill. gyakran inkább az erõmûvek által szervezett sajtótájékoztatókhoz idõzítik akciójukat, így a szervezéssel nem is kell bajlódniuk. Ha mégsem foglalkoznak velük, elég csak összekapni a biztonságiakkal, vagy lefeküdni a vonat elé, felmászni a kerítésre stb.
Az újságíró (különösen a megélhetési fajta) meg ugye tudja mit kíván a nép:
A sok milliárdos biztonsági rendszerek nem igazán látványosak (végül is szinte tényleg nem látszik belõlük semmi). Bezzeg, mikor öt védõruhás gázálarcos hülyegyerek körtáncot jár, egy atomerõmû kapujában az mégiscsak jobban felkelti a nézõk/olvasók figyelmét, mint egy marha nagy „villanygyár” képei.
Aztán azt mond/ír a képek mellé ami megmaradt benne: atomenergia->sugárzás->halál->Kell ez nekünk? Számon meg úgysem kérhetik rajta a népbutítást, hiszen sajtószabadság van.
A politikusok többsége meg szintén csak a populizmusra hajt, ezért ha netán nekik szegeznek ilyen jellegû kérdést, és a tegnapi hírekben láttak/olvasták az eszmefuttatást, akkor nem hezitálnak sokat a válaszon: ha a hírekben ez volt, akkor sokan ezt akarják, ezért szerintem zárjuk be.
Általában kimegy egy atomerõmû elé 5-10 (nem több!) méregzöld kölyök, sárga ruhában meg gázmaszkban, és erre meghívnak egy csomó riportert is, ami (ha épp nincsenek nagyobb politikai események, háborúk stb.) vonzza is õket. Ill. gyakran inkább az erõmûvek által szervezett sajtótájékoztatókhoz idõzítik akciójukat, így a szervezéssel nem is kell bajlódniuk. Ha mégsem foglalkoznak velük, elég csak összekapni a biztonságiakkal, vagy lefeküdni a vonat elé, felmászni a kerítésre stb.
Az újságíró (különösen a megélhetési fajta) meg ugye tudja mit kíván a nép:
A sok milliárdos biztonsági rendszerek nem igazán látványosak (végül is szinte tényleg nem látszik belõlük semmi). Bezzeg, mikor öt védõruhás gázálarcos hülyegyerek körtáncot jár, egy atomerõmû kapujában az mégiscsak jobban felkelti a nézõk/olvasók figyelmét, mint egy marha nagy „villanygyár” képei.
Aztán azt mond/ír a képek mellé ami megmaradt benne: atomenergia->sugárzás->halál->Kell ez nekünk? Számon meg úgysem kérhetik rajta a népbutítást, hiszen sajtószabadság van.
A politikusok többsége meg szintén csak a populizmusra hajt, ezért ha netán nekik szegeznek ilyen jellegû kérdést, és a tegnapi hírekben láttak/olvasták az eszmefuttatást, akkor nem hezitálnak sokat a válaszon: ha a hírekben ez volt, akkor sokan ezt akarják, ezért szerintem zárjuk be.
#72
"1,340.7 millió km3 víz elég sok és az óceánokban kb ennyi van, akármit öntünk bele nagyjából ennyi is marad."
Ismered a mondást: ha egy kanál szennyvizet hozzáöntesz egy hordó borhoz, kapsz egy hordó szennyvizet. Te sem szeretnéd, ha a tengerben fürödve mindenféle veszélyes vegyületektõl kéne rettegned. Meg már így is kipusztítottunk néhány fajt a tengerekben - hajrá irtsunk ki többet - mi vagyunk az egyeduralkodó faj!
"mert kvázi semmilyen hatással sem lenne ez a Napra, szal hol itt a problémakerülés?"
Ott, hogy ahelyett, hogy értelmesen felhasználnánk (reprocesszálás), kilõjük a Napba. Ez egyrészt veszélyes ránk nézve (ûrhajó meghibásodik, lezuhan/felrobban - sugárzó anyag légkörbe kerülhet), másrészt drága, harmadrészt kísértetiesen hasonlít az illegális szemétlerakóhelyek létrehozóinak mentalitására (ugyan már kit érdekel, hogy milyen hatással lesz ez).
Ismered a mondást: ha egy kanál szennyvizet hozzáöntesz egy hordó borhoz, kapsz egy hordó szennyvizet. Te sem szeretnéd, ha a tengerben fürödve mindenféle veszélyes vegyületektõl kéne rettegned. Meg már így is kipusztítottunk néhány fajt a tengerekben - hajrá irtsunk ki többet - mi vagyunk az egyeduralkodó faj!
"mert kvázi semmilyen hatással sem lenne ez a Napra, szal hol itt a problémakerülés?"
Ott, hogy ahelyett, hogy értelmesen felhasználnánk (reprocesszálás), kilõjük a Napba. Ez egyrészt veszélyes ránk nézve (ûrhajó meghibásodik, lezuhan/felrobban - sugárzó anyag légkörbe kerülhet), másrészt drága, harmadrészt kísértetiesen hasonlít az illegális szemétlerakóhelyek létrehozóinak mentalitására (ugyan már kit érdekel, hogy milyen hatással lesz ez).
#71
Köszönjük a részletes leírást, valakinek fel kellett áldoznia magát <#smile>
Egy apró pontosítást azért érdemes tenni: a reaktivitás automatikus visszaszabályozódását a hõmérséklet növekedés hatására szerintem nem a víz hõtágulása okozza. De javíts ki, ha rosszul gondolom.
Képzelj el egy, már lelassított neutront, amely egyik fûtõelep-pálcában elhasít egy uránmagot. Honnan származik ez a neutron? A szomszéd pálcából? Nagy valószínûséggel nem, ugyanis a neutron lelassításához ennél jóval nagyobb távolság szükséges. (A pálcák egy kazettán belül kb. bõ 1 cm-re vannak egymástól.)
A víz hõtágulását 300 C fok körül nem ismerem, szobahõmérséklet környékén a térfogati hõtágulás kb. 0,1 ezrelék C fokonként (lineárisban ez kb harmada)
Ha a víz kitágul, akkor a lelassított neutronok egy kicsivel távolabbi pálcában fognak hasadást okozni, bár lehet, hogy ez a plussz távolság növekmény nem éri el két szomszédos pálca közötti távolságot sem.
Az automatikus reaktivitás szabályozás oka szerintem a maghasadás hatáskeresztmetszetének energiafüggésébõl ered. Ugyanis -- mint tudjuk -- a maghasadást az erõmûben a termikus neutronok okozzák. Node mik is ezek a termikus neutronok?
A termikus neutronok -- innen származik az elnevezés is -- pontosabban a termikus NEUTRON-GÁZ részecskéi termikus egyensúlyban vannak azzal a közeggel, amellyel el van keveredve (moderátor). Ha az a közeg 300 C fokos, akkor a neutrongáz is 300 C fokos (a már lelassított összetevõje). Ha a moderátor hõmérséklete emelkedik, akkor a neutrongáz hõmérséklete is emelkedik, tehát az egyes neutronok energiája is átlagosan nõni fog.
A lassú neutronok energiatartományában a hasítás hatáskeresztmetszete kb. a neutron sebességével fordítva arányos (a kölcsönhatás azzal az idõvel aránuos, amíg a neutron a mag bizonyos közelségében tartózkodik). Ezt 1/v tartományank hívják.
Emiatt ha a moderátorközeg hõmérséklete emelkedik, akkor a hasídások száma automatikusan csökkenni fog. Ez elképesztõen GYORS szabályozó effektus, (nemcsak a késõ neutronokra, hanem valamennyi neutronra mûködik).
Csak azért célszerû átgondolni ezeket, nehogy valaki egy Grimbuszosokkal folytatott vitában kínos perceket éljen át... Mert az, hogy a reaktor biztonságos, az tény. De ezt egy vitában bebizonyítani, az néha nem könnyû.
Egy apró pontosítást azért érdemes tenni: a reaktivitás automatikus visszaszabályozódását a hõmérséklet növekedés hatására szerintem nem a víz hõtágulása okozza. De javíts ki, ha rosszul gondolom.
Képzelj el egy, már lelassított neutront, amely egyik fûtõelep-pálcában elhasít egy uránmagot. Honnan származik ez a neutron? A szomszéd pálcából? Nagy valószínûséggel nem, ugyanis a neutron lelassításához ennél jóval nagyobb távolság szükséges. (A pálcák egy kazettán belül kb. bõ 1 cm-re vannak egymástól.)
A víz hõtágulását 300 C fok körül nem ismerem, szobahõmérséklet környékén a térfogati hõtágulás kb. 0,1 ezrelék C fokonként (lineárisban ez kb harmada)
Ha a víz kitágul, akkor a lelassított neutronok egy kicsivel távolabbi pálcában fognak hasadást okozni, bár lehet, hogy ez a plussz távolság növekmény nem éri el két szomszédos pálca közötti távolságot sem.
Az automatikus reaktivitás szabályozás oka szerintem a maghasadás hatáskeresztmetszetének energiafüggésébõl ered. Ugyanis -- mint tudjuk -- a maghasadást az erõmûben a termikus neutronok okozzák. Node mik is ezek a termikus neutronok?
A termikus neutronok -- innen származik az elnevezés is -- pontosabban a termikus NEUTRON-GÁZ részecskéi termikus egyensúlyban vannak azzal a közeggel, amellyel el van keveredve (moderátor). Ha az a közeg 300 C fokos, akkor a neutrongáz is 300 C fokos (a már lelassított összetevõje). Ha a moderátor hõmérséklete emelkedik, akkor a neutrongáz hõmérséklete is emelkedik, tehát az egyes neutronok energiája is átlagosan nõni fog.
A lassú neutronok energiatartományában a hasítás hatáskeresztmetszete kb. a neutron sebességével fordítva arányos (a kölcsönhatás azzal az idõvel aránuos, amíg a neutron a mag bizonyos közelségében tartózkodik). Ezt 1/v tartományank hívják.
Emiatt ha a moderátorközeg hõmérséklete emelkedik, akkor a hasídások száma automatikusan csökkenni fog. Ez elképesztõen GYORS szabályozó effektus, (nemcsak a késõ neutronokra, hanem valamennyi neutronra mûködik).
Csak azért célszerû átgondolni ezeket, nehogy valaki egy Grimbuszosokkal folytatott vitában kínos perceket éljen át... Mert az, hogy a reaktor biztonságos, az tény. De ezt egy vitában bebizonyítani, az néha nem könnyû.
#70
Nagyon is egyszerû 😊 csak el kell indítani azt a lassú forgást, magától forog az egész ameddig kell, nincs semmi ellenállás ami lassítaná.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#69
A Csernobili atomerõmûbõl kikerült radioaktív izotópok egy része valóban légnemû halmazállapotban került ki (nemesgázok), de a problémákat nem ez okozta. A jód izotópok azon a hómérsékleten légnemûek, ám a kihullás helyszínén már nem. Aeroszolokra tapadva és esõvízbe keveredve a kihullás már nem kerül vissza újra a levegõbe (nagyon kismértékû visszaporzástól eltekintve.)
A radiokatív izotópok jelentõs és legproblémásabb része a cézium, stroncium, transzurán bizony szilárd formában került a légkörbe, és a hatalmas méretû tûz nyomta fel több kilométer magasra, finom eloszlású aeroszol (por) formában.
Magyarországon is hullottak ilyen "forró részecskék", ha nem is sok. Az ország területének kis részén, ahol volt sugárvédelmi ellenõrzés, ilyeneket találtak is, pl. a Paksi Atomerõmû udvarán. A dozimetrikus behatárolt egy nagyobb aktivitású helyet majd ásóval pár kilónyi füves földet rakott egy nejlonzsákba, amiben benne volt a nagyobb aktivitás forrása. Ezt azután felezgették és mindig mérték hogy melyik felébe került a részecske. Végül szabad szemmel nem látható valamit kaptak, amit gamma-spektrométerrel megmérve egy csomó transzuránt is találtak benne.
Ezek meglehetõs magas olvadáspontú anyagok, és elárulnak valamit arról, hogy milyen körülmények lehettek abban a reaktorban.
A radiokatív izotópok jelentõs és legproblémásabb része a cézium, stroncium, transzurán bizony szilárd formában került a légkörbe, és a hatalmas méretû tûz nyomta fel több kilométer magasra, finom eloszlású aeroszol (por) formában.
Magyarországon is hullottak ilyen "forró részecskék", ha nem is sok. Az ország területének kis részén, ahol volt sugárvédelmi ellenõrzés, ilyeneket találtak is, pl. a Paksi Atomerõmû udvarán. A dozimetrikus behatárolt egy nagyobb aktivitású helyet majd ásóval pár kilónyi füves földet rakott egy nejlonzsákba, amiben benne volt a nagyobb aktivitás forrása. Ezt azután felezgették és mindig mérték hogy melyik felébe került a részecske. Végül szabad szemmel nem látható valamit kaptak, amit gamma-spektrométerrel megmérve egy csomó transzuránt is találtak benne.
Ezek meglehetõs magas olvadáspontú anyagok, és elárulnak valamit arról, hogy milyen körülmények lehettek abban a reaktorban.
#68
Gondolkozz. Szerinted az a szénerõmû honnan vonja ki az oxigént: a víbõl, vagy a levegõbõl?
Ha még emlékszel a vízgáz gyártásról tanultakra, akkor arra is emlékzhetsz, hogy nem lehet midig csak vízgõzt vezetni át az izzó szénen, mert olyankor hûl az anyag. Felváltva vezetnek át rajta levegõt és vízgözt.
A szén nem ég víz alatt. És nemcsak azért, mert a víz hõt von el. Most nincs a közelemben fizikai táblázat, de a szén oxidációja vízben eléggé endoterm.
Ha még emlékszel a vízgáz gyártásról tanultakra, akkor arra is emlékzhetsz, hogy nem lehet midig csak vízgõzt vezetni át az izzó szénen, mert olyankor hûl az anyag. Felváltva vezetnek át rajta levegõt és vízgözt.
A szén nem ég víz alatt. És nemcsak azért, mert a víz hõt von el. Most nincs a közelemben fizikai táblázat, de a szén oxidációja vízben eléggé endoterm.
Oldal 1 / 3Következő →