89
-
halgatyó #89 Ez egy nagyon kiterjedt csapatmunka. Egy-egy ember csak nagyin kicsi szeletét tudja részleteiben is áttekinteni.
Diplomamunka szempontjából szerintem valamilyen, a témához kapcsolódó műszer fejlesztésében való részvételre van leginkább esély.
Azzal talán nem mondok újat, hogy az internet -- bármilyen hasznos -- nem pótolja a szakkönyveket és az egyetemi jegyzeteket (már ami megtalálható a témáról) -
halgatyó #88 Tudod ez pont olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá egy picit. attól hogy nem vagyunk világbajnokok még érdekelhet. Amellett lehet, hogy néhányan foglalkoztak is valamikor a témával. Rúgták a labdát a grundon, két fúzió között. 
-
Wampire1 #87 Fúziós reaktorból szigorlatozni?:D Király lenne:D Talán diplomamunkának tervezni egyet.:D
Egyedül.:D (az otthoni időgép mellé...:) -
greg971 #86 ehh ...elméleti síkon nagyon nyomultok ....de látjátok a gyakorlati kivitelezés számos problémát vonultat fel ... még nagyobb elméknek is mint ti ... talán még egy kicsit több egyetem kellene nektek :D -
halgatyó #85 Fúziós reaktorból fogsz szigorlatozni?
Milyen mélységig érdekel a téma? -
BiroAndras #84 Járunk mindenféle egyetemre, de szerintem főleg a google szolgáltatja az adatokat. -
Wampire1 #83 Röpke kérdés:Honnan vesztek ezeket az adatokat?Melyik egytemere jártok?Valamelyik fizikai szakra?
ÉN pl most fogok szigorlatozni fizikából, meg érdekel is a téma ,de ennyire benne lenni... -
halgatyó #82 Amennyire én tudom, kétféle alapelven nyugvó kisérletek kecsegtetnek sikerrel. Egyik a jelen cikkben taglalt mágneses összetartású híg plazmás eljárás. Másik pedig az inerciális összetartáson alapuló, térben és időben erősen koncentrált módszer ("mikrorobbantásos eljárás", "lézerfúzió")
Az utóbbi kb. egyidős a mágneses-hígplazmás eljárással. Nagy kár, hogy kevés publicitást kapott, és a lézerfejlesztéstől eltekintve, az erőforrásokat sem koncentrálták ebbe az irányba.
Nekem az a véleményem, hogy ezzel a módszerrel valamivel előbbre tartanánk, ha ugyanannyi figyelmet kap. De ha már így alakult, akkor az a fontos, hogy minél előbb elkészüljön az a fúziós erőmű. Bármilyen módszerrel. -
halgatyó #81 Nekem is az az érzésem (csak megérzés) hogy minél nagyobb méretű (nemcsak szigorúan méterekben értve), annál pozitívabb energiamérleg várható tőle. Ez persze csak akkor érvényes, ha a plazma optikailag vastag, vagyis az elektromágneses sugárzási veszteség önabszorpciót szenved el.
Megjegyzem, ez már akkor is így látszott, amikor még újdonság volt a Tokamak. Azóta sokat fejlődött a szupravezetés technológiája, ezen keresztül a mágneses tér ereje és gazdaságos fenntarthatósága. -
utility #80 Szerintem ő a gyosítókra gondolt. Ott bizony elkellne egy Európa méretű. -
utility #79 Az azért tetszett, hogy az ELM szétmarja a kamra falát. LOL
Talán inkább az a gond, hogy lehül a sugár, nem? A legnagyobb gyorsító energiája is kb egy gyufaszállnyi energiát ad egy elektronnak. -
#78
Csak tudnám mit dóbálózik itt mindenki a megújuló energiaforrásokkal... -
BiroAndras #77 "Félek tőle, hogy ez a fajta fúziós megoldás "zsákutca"."
Szerencsére azok, akik értenek is a témához nem értenek egyet veled.
"Ahhoz, hogy a csillagok is "lángra" lobbanjanak kell a bizonyos "mennyiség".
Azért kell, mert létre kell hozni a megfelelő nagy nyomást és hőmérsékletet. Ugyanezt mesterségesen sokféle módszerrel létre lehet hozni. Nem is csak a fűtés az egyetlen lehetőség, csak az számít, hogy a részecskéknek elég energiáj alegyen, az már mellékes, hogy milyen módon jutnak hozzá. Pl. egy alternatív kutatási irány lézereket használ. Sok precízen beállított óriáslézerrel meglőnek egy kis kapszulát, amiben a kialakuló lökéshullám indítja be a fúziót 1 pillanatra.
"Szerintem a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni és esetleg más területeket is vizsgálni. Ez valahogy járhatóbb. Biztos valamikor ezt is meg lehet majd csapolni de más uton, módon. -
BiroAndras #76 "Ha az derül ki, hogy a legkisebb építhető fúziós erőműnek akkorának kell lennie, ami egész Európát ellátja"
Ez hülyeség. Honnan veszed, hogy akkorának kell lennie? Tudtommal nem lesznek nagyobbak, mint a mostani erőművek (csak sokkal több energiát termelnek). -
#75
Az itt található link szerint, nem olyan ritka elem a litium. -
#74
Azt én is olvastam valahol, hogy nincsenek kidolgozva az olyan "apróságok", mint hogy:
- hogyan nyerjük ki gazdaságosan az energiát,
- mi legyen a nagy energiájú neutronokkal, no meg,
- hogy pótolják a valószínűleg erősen korrodeálódó (nem csak az ELM, hanem a neutron sugárzás miatt is)belső falat.
-
halgatyó #73 Félreértés ne essék: én nagyon örülök az ilyen cikkeknek. Az hogy valamit nem értek vagy bírálok, az NEM a szerzők rovására akar történni -
halgatyó #72 Továbbá: a D+T reakció energiájának nagyobb része pont a gyors neutronokkal megy el.
Ha egyszer ebből energiatermelő reaktor lesz (gigawattok), akkor viszont tényleg gondban lesz az a belső fal -
halgatyó #71 "A trícium szintén egy bõségesen rendelkezésre álló elem, a lítium besugárzásával állítható elõ."
Csak éppen a litiumból van kevés. Én azt tanultam az iskolában fiatal koromban hogy a Föld litium, berillium és bór készlete nem a szupernova robbanáskor keletkezik a nehezebb elemekkel együtt. Ugyanis a milliárd fokok környékén ezek az elemek a keletkezésükkor mindjárt szét is bomlanak.
Állítólag a Föld készlete ezekből az elemekből csak később, a kozmikus sugárzás hatására jött létre. Vagyis, ha a jövő energiaellátását a litiumkészletekre kell alapozni, akkor nagy bajban vagyunk... De javítsatok ki, ha hülyeségeket írok. -
halgatyó #70 "melléktermékként szintén héliumot hozva létre" hát, ez fura fogalmazás... a melléktermék számomra mást jelent. A hélium a reakció végterméke. -
halgatyó #69 Ezt a rezonáns mágneses teret így, csak a cikk alapján nem értem. Ugyanis a plazmába nem lehet csak úgy beletenni egy mágneses teret. A már korábbról bennelevő ugyanis "belefagy", az utólag létrehozott mágnese tér pedig "kikerüli" amennyire én tudom. -
halgatyó #68 Más. A reakciókamra belső falának a szétmaródásáról még nem hallottam. Eléggé valótlannak tűnik a dolog ha kicsit utánaszámolunk.
Az más, hogy a kamrafalról a plazmába bepárolgó leheletnyi anyag elszennyezi a plazmát, és ezzel sokszorosára növeli a sugárzási veszteséget (=lehűti a plazmát) -
halgatyó #67 Több dolog sem stimmel itt...
Pl. "A tokamak belsõ falán egy igen költséges fémréteg van, ami elnyeli a plazma által kibocsátott neutronokat" Ezek gyors neutronok, méghozzá E>10MeV
Vagy én vagyok lemaradva nagyon valamiről. Tud itt valaki olyan anyagot amelyik a nagyenergiájú neutronokat mondjuk 10 barn-nál nagyobb hatáskeresztmetszettel nyelné el? (ez a kérdés 2 részből áll: 1.) a hatáskm. 2.) az ELNYELÉS -
troc #66 http://www.iter.org/ -on is aszondják, hogy leghamarabb 50 év múlva lesz kereskedelmi fúziós energia, és annak is max 10%-os hozzájárulása lesz a villanyáram-termelésben, így hát nem kezelhetjúk a fúziós reaktorokat megváltásként, még akkor sem, ha a média ezt így gondolja.
paranoid vagy előrelátó vagyok? :) -
troc #65 néhány százezer hordót a nagy mezők 50-60 évig, okés. és az mire elég (mire elég :)?
Az ezredforduló óta nem fedeztek fel jelentős új mezőt. Szaúd-Arábiátol az Exxonig mindehol megkérdőlyelezik a jelenlegi becsült tartalékokat, egyre nyilvánvalóbb hogy hasraütésszerű becsléseket tesznek, mennyi van még a mélyben.
ha a szenet elkezdik műbenzin gyártására használni (márpedig elkezdik előbb-utóbb), az a globális felmelegedésnek olyan lesz mint olaj a tűre, hogy az idétlen hasonlatoknál maradjak.
Olaj sokáig lesz, de egyre kevesebb, egyre drágábban.
Olajpalát meg olajhomokot is ki fognak termelni, amiből nagyon sok van, de ez is csak megerősíti majd a drága olaj helyzetét.
Lehet megtenni a téteket, mikor lesz 300 ft (vagy 80$ az oilhordó) a benzin. augusztus? vagy már előtte a nyaralási szezon kezdetekor? -
#64
Sajnos nem találtam olyat, csak ezt, de ez sajna nem elég látványos. -
#63
"Eső hatására elcsitul a hullámzás."
Anyám még sosem vettem észre. Bár nem egy hanem csak a Kis-Duna mellett élek. Nekem nem tűnt fel. Nincs erről esetleg egy video valahol?
(ilyen volt-ilyen lett) -
#62
Köszi a linket!
Akkor a következően finomítom az álláspontomat;)
A kaotikusan megjelenő ELM-eket, nagyenergiájú "kitöréseket" (ez egyfajta önszervezeődő jelenség, hogy erről is beszéljünk), kis energiájú jelekkel a kaotikus viselkedés más tartományába terelik, eloszlatják annak energiáját.
Erre is van jó példa: ahogy az eső hatására a hullámzás elcsitul.
(Mindenre van jó példa, mint ahogy intelligens ember mindíg talál egy jó okot az ivásra!;) -
#61
Modjuk ez merész kijelentés ,hogy 10 év múlva elfogy a kőolaj. Most is vanak olyan ISMERT mezők amki a jelenlegi növekedési ütem mellett is 50-60 évig még GAZDASÁSOSAN termelenk majd..
A vicc az, hogy a tecnika fejlődésével és az árak növekedésével egyre inkább megéri bárhonnan felhozni az olajat. A tanárom a BME-n 60-as évek közepén végzett és akkor megmondták az okosok, hogy még kb.40 éve van a kőolajnak. Fura, mert eltelt 40 év és még mindig van belőle jó sok. Részben a fenti okok miatt, meg htá fejlődik a kutatási és kitermelési technológia. -
#60
Na van egy jó meg egy rossz hírem. A rossz, hogy a kőolaj egyszer elfogy. A jó(?) meg az, hogy lehet ez nem sokat változtat majd a világon még legalább 100 éveig. Ugyanis szénből MINDENT meg lehet csinálni amit kőolajból! (Műbenzingyártásról itt még nem hallott senki?)
Namármost Kínának akkora széntartaléka van meg a világon még sokmindenkinek, hogy ehaj! Ők végre már rájöttek erre és kísérleti jelleggel építettek egy ilyen "szénbőlfinomítót". (Kínai léptékkel kísérleti. Értem ezalatt hogy Mo. egy elég nagy hányadát elláthatná benzinnel..) -
Zodd #59 Tipikus undorító válasz egy kérdésre. Nem azt kérdeztem hány hőerőmű van magyarországon, hanem, hogy azok közül melyik tüzel olajat. Semelyik, mert vagy nem éri meg vagy átlépnék vele a kibocsájtási határértékeket.
Ezek helyett mind (majdnem mind szenesek kivétel) földgázzal üzemel.
És földgáz még legalább 40 évre van, mostani feltárások alapján. Ha az olaj közben elfogy akkor ez persze lecsökkenhet. -
troc #58 igen kevés az esélye, hogy sikeres legyen a fűziós erőművek elterjedése, még akkor is, ha technológiailag lehetséges. nem 50 év múlva fog elfogyni az olaj ( agy megfizethetetlenné válni, ami ugyan az) hanem 10 év múlva. nem a tenoristák és az iraki helyzet miatt 70+ dollár jelenleg az oil hordója, hanem ert a világ felhasználása meghaladta a 85 millió hordó/napot és minden lehetséges helyen maximumon jár a kitermelés. Az előrejelzések szrint évente legalább 2,5 millió hordóval fög nőni az igény, a teljesítőképesség egyre inkább el fog maradni tőle, még akkor is ha irakban, iránban, dél-amerikában megnyugodnak, és nem jön újjabb tornádó a mexikói öbölbe (de fog).
a világgazdaság robog a szakadék felé, ezek meg egy fél évszázazod kísérletbe kezdenek bele - alig van esély a végigviteléhez. -
troc #57 gugli a barátod, beírod hogy hőerőmű. ott sorakoznak. -
#56
A megújuló energiaforrások ma még a vicc szintjén alig vannak túl.(kivétel vizíerőművek) Már számtalanszor leírtam, hogy az összakapacitás max. 10-12%-a lehet ilyen különben insatbillá teszi az egész rendszert.(meg a megéoített kapacitás felét/harmadát hagyományos erőműben is meg kell építeni) Emlékeztek az olaszországi nagy ármaszünetre? Ugyanaz lenne a dolog vége. -
Zodd #55 Szerintem csak félig van igazad, mert az igaz hogy az ELM maga egy kaotikus folymat, de ez egy "szabályosan" áramló plasma széléről tör elő, valószínűleg valami hasonlósággal a napkitörésekhez. (<-de ez már csak tipp).
És ezt úgy próbálják most megakadályozni, hogy kaotikussá teszik a plasma szélét: http://www.aps.org/meet/DPP03/baps/press/EvansPress.pdf
Itt a tanulmány róla. -
vax #54 Félek tőle, hogy ez a fajta fúziós megoldás "zsákutca". Egy előttem szóló már tett rá célzást: bizonyos "méret" kell hozzá és plazma mennyiség. Ahhoz, hogy a csillagok is "lángra" lobbanjanak kell a bizonyos "mennyiség". Szerintem a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni és esetleg más területeket is vizsgálni. Ez valahogy járhatóbb. Biztos valamikor ezt is meg lehet majd csapolni de más uton, módon. -
roliika #53 Nem teljesen értem. Elékszik a jelre? Vagy nem kell neki jel, de megtanulja? Vagy hülye vagyok ?:D -
#52
Nem, marhára nem értünk egyet, csak úgy tűnik!;)
De ettől szép az élet.
Szal bizonyos kaotikus rendszereket meglepően egyszerű matematikai modellek írnak le. Csak éppen ezek az egyszerű matematikai összefüggések egyrészt eszméletlenül összetett (KOMPLEX, csak a te kedvedért;) viselkedést jeleznek előre. Ráadásul a modellek rendkívül érzékenyek a kezdeti értékekre (amelyeket soha nem leszünk képesek megfelelő pontossággal kimérni) mivel ezek a rendszerek nonlineáris módon viselkednek, de erről már volt szó.
Nos az ember agya az örvényt egy viszonylag egyszerű testnek, egy tölcsérnek lát, egyszerűsít. Csak éppen ha az örvénybe egy virágszirom hullik nem fogod tudni megmondani, hogy a forgás kidobja, vagy beszippantja.
Ha egy jellel a rendszert mindíg ugyan abba az állapotba hozod, akkor a "rezetelés" után egy meghatározható kis idővel általában hasonló állapotben lesz, és nem teljesen másban.
Te ezt a jelet zavarjelnek hívod, én meg monnyuk rendteremtő jelnek.
Amúgy teljesen egyetértünk.;))) -
morgo #51 Orulok hogy egyetertunk ;)
Attol ugyanis, hogy az orvenyek kaotikus mozgas miatt alakulnak ki, elegge szabalyszeruek, hiszen rendszeresen elofordulnak.
Remelem most mar a cikket is elolvastad, es rajottel, hogy tenyleg zavarkeltessel akadalyozzak meg a kitoreseket.
Ha esetleg meg mindig nem vilagos, akkor kepzeld el ugy, hogy amikor a lefolyoban orveny alakul ki leereszteskor, meg tudod akadalyozni azt, ha a vizet a kezeddel felzavarod. ;) -
#50
;)
no comment