Informatika és tudomány

Hunter

Megállapítást nyert az urán DNS-re mért hatása

Egy új kutatás szerint az uránium képes kötődni az emberi DNS-hez. A felfedezés messzemenő következményeket feltételez az úgynevezett szegényített uránból készült fegyverzetet használó katonák, az egykori harci övezetek jelenlegi lakói és az uránbányák, valamint feldolgozó létesítményeik közelében élők esetében.

Az uránnak, amikor radioaktív fémmé alakul mélyreható hatásai vannak az emberi DNS-re. Ezeket a radioaktív hatásokat már évtizedek óta ismerjük, azonban jó ideje kíséri tekintélyes vita a megőrölt, majd vegyszerekkel kezelt uránércből kapott porral (yellowcake), és a szegényített urániummal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat. Ezen a téren viszont nincs igazán egyetértés.

Most azonban az Egyesült Államokbeli Észak-Arizona Egyetem biokémikusa, Diane Stearns megállapította, hogy amikor a sejtek uránnak vannak kitéve, az urán hozzákapcsolódik a DNS-hez a sejtek pedig mutálódni kezdenek protein többszörözési hibák egész sorát váltva ki, melyek közül több rákos megbetegedést gerjeszthet.

A kutatás megerősíti azt a gyanút, mely szerint az uránium mint nehézfém károsítja a DNS-t, radioaktív tulajdonságaitól függetlenül. Az már korábban is ismert volt, hogy több nehézfém képes a DNS-hez kapcsolódni, az uránium esetében azonban csak most először sikerült ezt kimutatni.

A szegényített uránt - ami az urán erősen radioaktív izotópjainak eltávolítása után marad - széles körben alkalmazzák a haditechnikákban, mivel egy rendkívül nagy sűrűségű fémről van szó. Alkalmazásával nagyobb becsapódási energia, azaz nagyobb áthatoló képesség érhető el. A tankelhárító fegyverek, a tankok páncélzata és lőszerei csupán néhány a jól bevett alkalmazások közül. Furcsa módon az urán egészégre történő hatását az 1940-es évek eleje, konkrétan a Manhattan-projekt óta nem tanulmányozták.

Az utóbbi időben azonban egyre több kérdés merült fel a szegényített uránnal kapcsolatban, melynek aktivitása jóval kisebb a természetes uránénál. Stearns kutatása fényt deríthet az Öböl-háború szindróma és a szegényített urán közötti lehetséges kapcsolatra, vagy a Közel-Keleten és a Balkánon kialakult nagy fokú rákos és születési rendellenességekre. Ugyanakkor felmerülnek a 80-as években robbanásszerűen megnövekedett uránbányászat környezeti hatásai is, ami például az Egyesült Államokban leginkább az indián őslakosokat érinti. Stearn szerint Arizonában a navahóknál több mint 1100 elhagyott bánya található, melyek lezárásakor nem sok óvintézkedés történt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #64
    Na, ja.

    A kenyeret és a krumplit,valamint a légicsapást mérik, a hatalmat, a hatást, a befolyást, a ...betűvetést gyakorolják. :-)
  • Tiberius B #63
    Ezt már mondták páran, úgylátszik az elsőre(?) helyes fogalmazás nem erőssége az embereknek (nagy általánosságban).
    Többek közt nekem se.
    Válasz 'Epikurosz' üzenetére (#62)
    \"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\"
    \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
  • Epikurosz #62
    Talán, inkább:

    Megállapítást nyert az urán DNS-re GYAKOROLT hatása
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • laszilo #61
    Leányelemek:
    A teljes bomlási sorra ugyan lassan áll be a szekuláris egyensúly, de az első kettő (Th234:24 nap, Pa234:1,2 perc, béta) tekintetében néhány hónap, ekkor lesz a teljes aktivitás az említett kb. 15000-ből 40000 Bq/g... és valóban, folyamatosa emelkedik néhány millió éven keresztül.

    Natural uranium with daughter products ca. 50'000 Bq/g
    Depleted uranium with daughter products ca. 40'000 Bq/g
    www.labor-spiez.ch/e/bg_info/du/du_study_print.pdf

    Szén:
    „Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend....”
    Ez nagyon sok lenne, a hamuban, pernyében kb. 8-10-szeresére dúsulnak fel az izotópok (mint írtad), egy nagyságrendbe kerülnének az uránnal.
    „A kőszén a talajjal kb. azonos koncentrációban tartalmaz radioaktív izotópokat. A pernyében azonban az urán és az ólom lényegesen feldúsul,...Egy átlagos szénerőmű pernyéjének fajlagos aktivitása kb. 1500 Bq/kg”
    http://ion.elte.hu/~magfiz/sug/sug.doc
    Tehát 1,5 Bq/g , nem igazán magas érték.
    Miért kell a hazánkban és a világon is ritka magas ajkai szén aktivitásához mérnünk a DU-t, legalábbis miért csak ahhoz, hiszen így alakulnak át fejünkben a ritka kivételek általános szabályokká?
    Az USA-ban pl. a teljes aktivitás átlagban a kőszénre:
    „ ...174 Bq/kg average total radioactivity in US coal.”
    http://www.uic.com.au/nip59.htm
    A százezres szorzó igen szolid, némi tartalékot is tartalmazó megállapítás volt, ha az átlagos értékekhez viszonyítunk.
    Más összehasonlításban a DU aktivitása nyolcszorosan haladja meg a magyar szabvány szerinti közepes aktivitású hulladékhatárt (500 Bq/g - 5MBq/g).

    „a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém,”
    Nem találtam erre utalást. Hol ír róla?
    „egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.”
    Nos én azért még az itteni hozzászólásokban is találkoztam ilyen hangokkal... :-)
    A veszélyessége, ha van neki, akkor pont a töménységéből adódik... könnyeb lenyelni egy grammot, mint egy mázsát.
    Félreértés ne essék, én nem szállok vitába senkivel arról, hogy a DU veszélyes-e vagy sem. Ez ugyanis megítélés kérdése. Az arzén, vagy a trotil sem veszélyes... csak bizonyos szituációban.
    Viszont ha azt mondjuk, hogy a szén veszélyes, akkor a DU legyen százezerszer veszélyesebb, ha meg a DU veszélytelen, akkor a szén százezerszer veszélytelenebb!

    Csernobil: kicsit kijózanítóbb e kutatások hivatalos eredménye, aholis ha jól tudom az elismert áldozatok száma ma is 30 fő körül van.
  • laszilo #60
    Nem tudok mit mondani, az aktivitásadatok elég egyértelműek, ezret is találsz a neten.
    A szén általában a talajjal azonos aktivitású, és az uránércben is ugyanúgy előfordulnak más izotópok... de biztosan nem szándékos megtévesztésről van szó... talán félreértés... talán egy szűk gamma spektrumban mértek, ahol a szén volt az erősebb... nem tudom.
  • dez #59
    Meg még 1:
    (Még talán olvasható, utána reg kell.)
  • dez #58
    Apropó Csernobil:
  • Munkas #57
    Veszélyesség: A különböző radionuklidok más-más fajta és eltérő energiájú sugárzást bocsátanak ki. Ha különböző a rendszámuk, akkor a kémiai jellegük is igen eltérő. Más a felszívódásuk, kiürülésük, az hogy melyik szervekben akkumulálódnak stb.

    Izotóparányok: OK. Talán félreérthető volt, itt leányelmekelre gondoltam. Tényleg szinte semmi különbség a természetes és a szegényített urán között ezért is írtam csak uránt. (A lövedékekben egyébként a természetes uránt is szokták használni).

    Leányelemek: Az aktivitás az 1 s alatt elbomló atommagokat jelenti, és nem az összes aktív (bomlásra képes) atommagok számát, amik az anyaelem elbomlásakor teremnek, és szépen halmozódnak, amíg az ő bomlási sebességük egyensúlyba nem hozza őket. Ezért ebből jóval több kell, mint az aktivitás ( N=A*T1/2/ln(2) ). Ahhoz, hogy az uránban számottevő mennyiségben legyenek jelen kell vagy 100000 év, és még ez is messze van az egyensúlytól.
    A szénről írt aktivitásadatunk is pontosításra szorul. Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend. És ott a Th-232 teljes bomlási sora is, más aktivitással, és a K-40 is. Már csak ezek is 20-30 méteresre faragják az 1000 m-es grafikont. A sugárzási jellemzők és a metabolizmusok is legalább ilyen arányban csökkenthetnek külön-külön, így már mindjárt összemérhető a két oszlop, de a pontos értéket sok minden befolyásolja. Lehet, hogy több esetben tényleg az urán a veszélyesebb radiológiai szempontból, de mint a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém, és egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.

    Csernobil: Na erről aztán sokat tudnék mesélni, de csak az észrevételekre szorítkozva: Manapság épp fordított a helyzet. Az Ukránok leállították az erőművet anyagi támogatás fejében (amire most jól rá is faragtak a gázáremelés miatt), de a kapott pénz jó része elfolyt a korrupció bugyraiba, és ezt pótolni akarják, ill. újabb bevételi forrásokra számítanak. Csak a nyugat már ismeri a valós helyzetet, ami koránt sem olyan sötét, mint ahogy a bulvársajtó azt lefesti, ezért (jogosan) azt mondja, hogy mi már teljesítettük a ránk eső részt, a többit oldjátok meg magatok. Erre az ukránok, időnként kijelentik, hogy kritikus a szarkofág állapota, meg szivárog a radioaktivitás, ami az egész világot veszélyezteti és mi önerőből nem tudjuk megoldani… (még nem nőttek ki az SZU hagyományokból, ahol tényleg hazudnak politikusok és a szakemberek is)
    Tehát az erőműnek és a kormánynak most éppen a valódi helyzet eltúlzása a célja.
    A tudományos közélet meg igen pontosan tudja mi van ott. Hisz évekig mérték fel az egész környéket nemzetközi kutatócsoportok (sőt a szomszédos városban működik is egy kutatóintézet, nagyrészt amerikai és NAÜ-s pénzen, ami csak evvel foglalkozik). Persze az is lehet, hogy Moszva lepénzelte a NAÜ-t a WHO-t, meg a nyomást gyakoroltak az USA-ra, hogy a kiadóik cenzúrázzák a szakfolyóiratok Csernobilról szóló cikkeit… (ez még az X-aktákban sem állna meg)
    Az igazság az, hogy az érdekek itt is megfordultak. Az a kutató aki évekig méregetett Fehéroroszországban és Ukrajnában annak nehéz lesz további támogatást kapnia, ha csak annyi a konklúzió, hogy az USA Hanford környéki része sokkal szennyezettebb, mint a lezárt Csernobili zóna. Tehát ők is sem lefelé faragják az eredményeket.
    A likvidátorok jelentős részét pedig folyamatosan követik. A kórtörténetük is többnyire elérhető, és furcsa módon az a helyzet, hogy egészségesebbek, mint a többiek, a gyakoribb orvosi ellenőrzés és a jobb életkörülmények miatt.
    Érdekességként: pont a minap olvastam, hogy Putyin ellátogatott Csernobilba és szétosztott 40-50 autót és egyéb ajándékokat az akkori munkák hőseinek.
    Szóval nincsenek elfelejtve. Persze vesztek el adatok, de ez a szovjet munkafegyelem eredménye és nem a KGB-jé.

  • BiroAndras #56
    "Ugyan mitől lenne szénnek nagyobb az aktivitása mint az uránércnek?
    Mi az ami bomlik benne, ami nincs meg, vagy több van mint az uránércben?"

    Az Urán izotópjainak elég hosszú a felezési ideje, ezért aktivitásuk nem túl nagy.
    A szénben viszont mindenféle rövidebb felezési idejű anyagok (pl. Kálium-40) is vannak.
    Az előadáson a srác konkrétan mérte az aktivitást, és az uránércé kisebb volt, mint a széné. Hacsak nem csalt, ami nem valószínű.
  • laszilo #55
    „nem akartam mindenféle sugárzós meg biofizikai dologba belebonyolódni a veszélyességük kapcsán”
    Ha arra gondoltál, hogy ezek az anyagok milyen biológiai veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre, akkor mint vélemény semmi kifogásom ellene, bár nem tudom elfogadni, nem látom be, miért lenne a szén, vagy a kálium, veszélyesebb mint a szegényített urán.
    Az aktivitás azonban egy egyszerű mérőszám, nagysága nem megítélés kérdése, és sajnos úgy tűnik, hogy hasonló híradások alapján sokakban tényleg az a benyomás alakult ki, hogy a kőszénszén rádióaktivitása nagyobb mint az uráné, tehát érdemes érzékeltetnünk a különbséget, ami öt nagyságrend, 1/100 000.

    Ha egy diagramon ábrázolnánk a kettőt, akkor a kőszéné 1 cm magas, a szegényített uráné 1000 m, a Kékestető magasságában lenne.

    Az adataid helyesek, a magyarországi kőszén átlaga 0,2 Bq/g körüli ha jól tudom, de előfordulhat 0,8 Bq/g is.

    „A veszélyességük összevetéséhez meg röviden: az uránban szinte csak U-238 van”

    Ez így félreérthető, a természetes uránban is szinte csak u238-as van.
    A természetes urán 0,7%-ával szemben 0,2-0,4% kb. fele az u235 tartalma, emiatt a DU aktivitása is 15 000 Bq/g körülire adódik, a leányelemek nélkül.
    Nincs tehát, nagyságrendbéli különbség a természetes urán (25 400 Bq/g) és a DU aktivitása között, tehát nem látom miért lenne a veszélyességükben.

    „ a leányelemeit elválasztották tőle, és a mi életünkben nem is épülnek fel számottevő mértékben”

    Erről ha konkrét forrást tudnál megjelölni, én sokkal rövidebb időt gondolok, tudomásom szerint a leányelemek igen rövid felezési idejűek, ezek alapján néhány hónap alatt ki kellene alakulnia a szegényített uránban is a leányelemek sorának, tehát a 15000 Bq/g a valóságban már 40 000 Bq/g körül kell legyen, a bomlástermékekkel együtt, mire a lövedéket egyáltalán felhasználják.
    Nem is beszélve arról, hogy ezek elfekvő készletek 10-20 évesek is lehetnek, gyakorlatilag így semmisítik meg őket, a szétszerelés költségeit megspórolva. Ma már leálltak ezeknek a fegyvereknek a gyártásával, az USA-ban legalábbis, ha jók az információim.

    Megemlítetted Csernobilt, bár nem tartozik szorosan a témához, de 20 éves évfordulója kapcsán annyi észrevételt tennék, hogy erősen kétséges minden hivatalos megnyilatkozás pártatlansága, hiszen nem érdeke senkinek a valódi helyzet megismertetése.
    Nem készültek nyilvántartások (vagy nem publikus) arról a 200 000 likvidátorról akik a reaktor mentesítésén dolgoztak és az 500 000 további odavezényeltről sem, akik a legnagyobb terheléseket elszenvedték tehát átfogó, tudományos igényű felmérés lehetősége sincs meg.
További bejegyzések a fórumban...