Megállapítást nyert az urán DNS-re mért hatása
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#64
Na, ja.
A kenyeret és a krumplit,valamint a légicsapást mérik, a hatalmat, a hatást, a befolyást, a ...betûvetést gyakorolják. :-)
A kenyeret és a krumplit,valamint a légicsapást mérik, a hatalmat, a hatást, a befolyást, a ...betûvetést gyakorolják. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#63
Ezt már mondták páran, úgylátszik az elsõre(?) helyes fogalmazás nem erõssége az embereknek (nagy általánosságban).
Többek közt nekem se.<#nevetes1>
Többek közt nekem se.<#nevetes1>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#62
Talán, inkább:
Megállapítást nyert az urán DNS-re GYAKOROLT hatása
Megállapítást nyert az urán DNS-re GYAKOROLT hatása
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Leányelemek:
A teljes bomlási sorra ugyan lassan áll be a szekuláris egyensúly, de az elsõ kettõ (Th234:24 nap, Pa234:1,2 perc, béta) tekintetében néhány hónap, ekkor lesz a teljes aktivitás az említett kb. 15000-bõl 40000 Bq/g... és valóban, folyamatosa emelkedik néhány millió éven keresztül.
Natural uranium with daughter products ca. 50'000 Bq/g
Depleted uranium with daughter products ca. 40'000 Bq/g
www.labor-spiez.ch/e/bg_info/du/du_study_print.pdf
Szén:
„Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend....”
Ez nagyon sok lenne, a hamuban, pernyében kb. 8-10-szeresére dúsulnak fel az izotópok (mint írtad), egy nagyságrendbe kerülnének az uránnal.
„A kõszén a talajjal kb. azonos koncentrációban tartalmaz radioaktív izotópokat. A pernyében azonban az urán és az ólom lényegesen feldúsul,...Egy átlagos szénerõmû pernyéjének fajlagos aktivitása kb. 1500 Bq/kg”
http://ion.elte.hu/~magfiz/sug/sug.doc
Tehát 1,5 Bq/g , nem igazán magas érték.
Miért kell a hazánkban és a világon is ritka magas ajkai szén aktivitásához mérnünk a DU-t, legalábbis miért csak ahhoz, hiszen így alakulnak át fejünkben a ritka kivételek általános szabályokká?
Az USA-ban pl. a teljes aktivitás átlagban a kõszénre:
„ ...174 Bq/kg average total radioactivity in US coal.”
http://www.uic.com.au/nip59.htm
A százezres szorzó igen szolid, némi tartalékot is tartalmazó megállapítás volt, ha az átlagos értékekhez viszonyítunk.
Más összehasonlításban a DU aktivitása nyolcszorosan haladja meg a magyar szabvány szerinti közepes aktivitású hulladékhatárt (500 Bq/g - 5MBq/g).
„a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém,”
Nem találtam erre utalást. Hol ír róla?
„egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.”
Nos én azért még az itteni hozzászólásokban is találkoztam ilyen hangokkal... :-)
A veszélyessége, ha van neki, akkor pont a töménységébõl adódik... könnyeb lenyelni egy grammot, mint egy mázsát.
Félreértés ne essék, én nem szállok vitába senkivel arról, hogy a DU veszélyes-e vagy sem. Ez ugyanis megítélés kérdése. Az arzén, vagy a trotil sem veszélyes... csak bizonyos szituációban.
Viszont ha azt mondjuk, hogy a szén veszélyes, akkor a DU legyen százezerszer veszélyesebb, ha meg a DU veszélytelen, akkor a szén százezerszer veszélytelenebb!
Csernobil: kicsit kijózanítóbb e kutatások hivatalos eredménye, aholis ha jól tudom az elismert áldozatok száma ma is 30 fõ körül van.
A teljes bomlási sorra ugyan lassan áll be a szekuláris egyensúly, de az elsõ kettõ (Th234:24 nap, Pa234:1,2 perc, béta) tekintetében néhány hónap, ekkor lesz a teljes aktivitás az említett kb. 15000-bõl 40000 Bq/g... és valóban, folyamatosa emelkedik néhány millió éven keresztül.
Natural uranium with daughter products ca. 50'000 Bq/g
Depleted uranium with daughter products ca. 40'000 Bq/g
www.labor-spiez.ch/e/bg_info/du/du_study_print.pdf
Szén:
„Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend....”
Ez nagyon sok lenne, a hamuban, pernyében kb. 8-10-szeresére dúsulnak fel az izotópok (mint írtad), egy nagyságrendbe kerülnének az uránnal.
„A kõszén a talajjal kb. azonos koncentrációban tartalmaz radioaktív izotópokat. A pernyében azonban az urán és az ólom lényegesen feldúsul,...Egy átlagos szénerõmû pernyéjének fajlagos aktivitása kb. 1500 Bq/kg”
http://ion.elte.hu/~magfiz/sug/sug.doc
Tehát 1,5 Bq/g , nem igazán magas érték.
Miért kell a hazánkban és a világon is ritka magas ajkai szén aktivitásához mérnünk a DU-t, legalábbis miért csak ahhoz, hiszen így alakulnak át fejünkben a ritka kivételek általános szabályokká?
Az USA-ban pl. a teljes aktivitás átlagban a kõszénre:
„ ...174 Bq/kg average total radioactivity in US coal.”
http://www.uic.com.au/nip59.htm
A százezres szorzó igen szolid, némi tartalékot is tartalmazó megállapítás volt, ha az átlagos értékekhez viszonyítunk.
Más összehasonlításban a DU aktivitása nyolcszorosan haladja meg a magyar szabvány szerinti közepes aktivitású hulladékhatárt (500 Bq/g - 5MBq/g).
„a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém,”
Nem találtam erre utalást. Hol ír róla?
„egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.”
Nos én azért még az itteni hozzászólásokban is találkoztam ilyen hangokkal... :-)
A veszélyessége, ha van neki, akkor pont a töménységébõl adódik... könnyeb lenyelni egy grammot, mint egy mázsát.
Félreértés ne essék, én nem szállok vitába senkivel arról, hogy a DU veszélyes-e vagy sem. Ez ugyanis megítélés kérdése. Az arzén, vagy a trotil sem veszélyes... csak bizonyos szituációban.
Viszont ha azt mondjuk, hogy a szén veszélyes, akkor a DU legyen százezerszer veszélyesebb, ha meg a DU veszélytelen, akkor a szén százezerszer veszélytelenebb!
Csernobil: kicsit kijózanítóbb e kutatások hivatalos eredménye, aholis ha jól tudom az elismert áldozatok száma ma is 30 fõ körül van.
#60
Nem tudok mit mondani, az aktivitásadatok elég egyértelmûek, ezret is találsz a neten.
A szén általában a talajjal azonos aktivitású, és az uránércben is ugyanúgy elõfordulnak más izotópok... de biztosan nem szándékos megtévesztésrõl van szó... talán félreértés... talán egy szûk gamma spektrumban mértek, ahol a szén volt az erõsebb... nem tudom.
A szén általában a talajjal azonos aktivitású, és az uránércben is ugyanúgy elõfordulnak más izotópok... de biztosan nem szándékos megtévesztésrõl van szó... talán félreértés... talán egy szûk gamma spektrumban mértek, ahol a szén volt az erõsebb... nem tudom.
#59
Meg még 1: http://hvg.hu/vilag.kornyezetvedelem/20060426csernobil20.aspx
(Még talán olvasható, utána reg kell.)
(Még talán olvasható, utána reg kell.)
#58
Apropó Csernobil: http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=186&cid=72007
#57
Veszélyesség: A különbözõ radionuklidok más-más fajta és eltérõ energiájú sugárzást bocsátanak ki. Ha különbözõ a rendszámuk, akkor a kémiai jellegük is igen eltérõ. Más a felszívódásuk, kiürülésük, az hogy melyik szervekben akkumulálódnak stb.
Izotóparányok: OK. Talán félreérthetõ volt, itt leányelmekelre gondoltam. Tényleg szinte semmi különbség a természetes és a szegényített urán között ezért is írtam csak uránt. (A lövedékekben egyébként a természetes uránt is szokták használni).
Leányelemek: Az aktivitás az 1 s alatt elbomló atommagokat jelenti, és nem az összes aktív (bomlásra képes) atommagok számát, amik az anyaelem elbomlásakor teremnek, és szépen halmozódnak, amíg az õ bomlási sebességük egyensúlyba nem hozza õket. Ezért ebbõl jóval több kell, mint az aktivitás ( N=A*T1/2/ln(2) ). Ahhoz, hogy az uránban számottevõ mennyiségben legyenek jelen kell vagy 100000 év, és még ez is messze van az egyensúlytól.
A szénrõl írt aktivitásadatunk is pontosításra szorul. Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend. És ott a Th-232 teljes bomlási sora is, más aktivitással, és a K-40 is. Már csak ezek is 20-30 méteresre faragják az 1000 m-es grafikont. A sugárzási jellemzõk és a metabolizmusok is legalább ilyen arányban csökkenthetnek külön-külön, így már mindjárt összemérhetõ a két oszlop, de a pontos értéket sok minden befolyásolja. Lehet, hogy több esetben tényleg az urán a veszélyesebb radiológiai szempontból, de mint a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém, és egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.
Csernobil: Na errõl aztán sokat tudnék mesélni, de csak az észrevételekre szorítkozva: Manapság épp fordított a helyzet. Az Ukránok leállították az erõmûvet anyagi támogatás fejében (amire most jól rá is faragtak a gázáremelés miatt), de a kapott pénz jó része elfolyt a korrupció bugyraiba, és ezt pótolni akarják, ill. újabb bevételi forrásokra számítanak. Csak a nyugat már ismeri a valós helyzetet, ami koránt sem olyan sötét, mint ahogy a bulvársajtó azt lefesti, ezért (jogosan) azt mondja, hogy mi már teljesítettük a ránk esõ részt, a többit oldjátok meg magatok. Erre az ukránok, idõnként kijelentik, hogy kritikus a szarkofág állapota, meg szivárog a radioaktivitás, ami az egész világot veszélyezteti és mi önerõbõl nem tudjuk megoldani… (még nem nõttek ki az SZU hagyományokból, ahol tényleg hazudnak politikusok és a szakemberek is)
Tehát az erõmûnek és a kormánynak most éppen a valódi helyzet eltúlzása a célja.
A tudományos közélet meg igen pontosan tudja mi van ott. Hisz évekig mérték fel az egész környéket nemzetközi kutatócsoportok (sõt a szomszédos városban mûködik is egy kutatóintézet, nagyrészt amerikai és NAÜ-s pénzen, ami csak evvel foglalkozik). Persze az is lehet, hogy Moszva lepénzelte a NAÜ-t a WHO-t, meg a nyomást gyakoroltak az USA-ra, hogy a kiadóik cenzúrázzák a szakfolyóiratok Csernobilról szóló cikkeit… (ez még az X-aktákban sem állna meg)
Az igazság az, hogy az érdekek itt is megfordultak. Az a kutató aki évekig méregetett Fehéroroszországban és Ukrajnában annak nehéz lesz további támogatást kapnia, ha csak annyi a konklúzió, hogy az USA Hanford környéki része sokkal szennyezettebb, mint a lezárt Csernobili zóna. Tehát õk is sem lefelé faragják az eredményeket.
A likvidátorok jelentõs részét pedig folyamatosan követik. A kórtörténetük is többnyire elérhetõ, és furcsa módon az a helyzet, hogy egészségesebbek, mint a többiek, a gyakoribb orvosi ellenõrzés és a jobb életkörülmények miatt.
Érdekességként: pont a minap olvastam, hogy Putyin ellátogatott Csernobilba és szétosztott 40-50 autót és egyéb ajándékokat az akkori munkák hõseinek.
Szóval nincsenek elfelejtve. Persze vesztek el adatok, de ez a szovjet munkafegyelem eredménye és nem a KGB-jé.
Izotóparányok: OK. Talán félreérthetõ volt, itt leányelmekelre gondoltam. Tényleg szinte semmi különbség a természetes és a szegényített urán között ezért is írtam csak uránt. (A lövedékekben egyébként a természetes uránt is szokták használni).
Leányelemek: Az aktivitás az 1 s alatt elbomló atommagokat jelenti, és nem az összes aktív (bomlásra képes) atommagok számát, amik az anyaelem elbomlásakor teremnek, és szépen halmozódnak, amíg az õ bomlási sebességük egyensúlyba nem hozza õket. Ezért ebbõl jóval több kell, mint az aktivitás ( N=A*T1/2/ln(2) ). Ahhoz, hogy az uránban számottevõ mennyiségben legyenek jelen kell vagy 100000 év, és még ez is messze van az egyensúlytól.
A szénrõl írt aktivitásadatunk is pontosításra szorul. Az a pár száz Bq/kg csak a Ra-226 aktivitását jelenti. Az összaktivitáshoz még hozzájön a bomlási sor többi tagja is, ami több mint egy nagyságrend. És ott a Th-232 teljes bomlási sora is, más aktivitással, és a K-40 is. Már csak ezek is 20-30 méteresre faragják az 1000 m-es grafikont. A sugárzási jellemzõk és a metabolizmusok is legalább ilyen arányban csökkenthetnek külön-külön, így már mindjárt összemérhetõ a két oszlop, de a pontos értéket sok minden befolyásolja. Lehet, hogy több esetben tényleg az urán a veszélyesebb radiológiai szempontból, de mint a cikk is kimutatta nagyobb kárt okoz mint nehézfém, és egy mázsa szénnel gyakrabban találkozik az ember, mint egy gramm uránnal, mégse mondja senki, hogy az veszélyes.
Csernobil: Na errõl aztán sokat tudnék mesélni, de csak az észrevételekre szorítkozva: Manapság épp fordított a helyzet. Az Ukránok leállították az erõmûvet anyagi támogatás fejében (amire most jól rá is faragtak a gázáremelés miatt), de a kapott pénz jó része elfolyt a korrupció bugyraiba, és ezt pótolni akarják, ill. újabb bevételi forrásokra számítanak. Csak a nyugat már ismeri a valós helyzetet, ami koránt sem olyan sötét, mint ahogy a bulvársajtó azt lefesti, ezért (jogosan) azt mondja, hogy mi már teljesítettük a ránk esõ részt, a többit oldjátok meg magatok. Erre az ukránok, idõnként kijelentik, hogy kritikus a szarkofág állapota, meg szivárog a radioaktivitás, ami az egész világot veszélyezteti és mi önerõbõl nem tudjuk megoldani… (még nem nõttek ki az SZU hagyományokból, ahol tényleg hazudnak politikusok és a szakemberek is)
Tehát az erõmûnek és a kormánynak most éppen a valódi helyzet eltúlzása a célja.
A tudományos közélet meg igen pontosan tudja mi van ott. Hisz évekig mérték fel az egész környéket nemzetközi kutatócsoportok (sõt a szomszédos városban mûködik is egy kutatóintézet, nagyrészt amerikai és NAÜ-s pénzen, ami csak evvel foglalkozik). Persze az is lehet, hogy Moszva lepénzelte a NAÜ-t a WHO-t, meg a nyomást gyakoroltak az USA-ra, hogy a kiadóik cenzúrázzák a szakfolyóiratok Csernobilról szóló cikkeit… (ez még az X-aktákban sem állna meg)
Az igazság az, hogy az érdekek itt is megfordultak. Az a kutató aki évekig méregetett Fehéroroszországban és Ukrajnában annak nehéz lesz további támogatást kapnia, ha csak annyi a konklúzió, hogy az USA Hanford környéki része sokkal szennyezettebb, mint a lezárt Csernobili zóna. Tehát õk is sem lefelé faragják az eredményeket.
A likvidátorok jelentõs részét pedig folyamatosan követik. A kórtörténetük is többnyire elérhetõ, és furcsa módon az a helyzet, hogy egészségesebbek, mint a többiek, a gyakoribb orvosi ellenõrzés és a jobb életkörülmények miatt.
Érdekességként: pont a minap olvastam, hogy Putyin ellátogatott Csernobilba és szétosztott 40-50 autót és egyéb ajándékokat az akkori munkák hõseinek.
Szóval nincsenek elfelejtve. Persze vesztek el adatok, de ez a szovjet munkafegyelem eredménye és nem a KGB-jé.
#56
"Ugyan mitõl lenne szénnek nagyobb az aktivitása mint az uránércnek?
Mi az ami bomlik benne, ami nincs meg, vagy több van mint az uránércben?"
Az Urán izotópjainak elég hosszú a felezési ideje, ezért aktivitásuk nem túl nagy.
A szénben viszont mindenféle rövidebb felezési idejû anyagok (pl. Kálium-40) is vannak.
Az elõadáson a srác konkrétan mérte az aktivitást, és az uránércé kisebb volt, mint a széné. Hacsak nem csalt, ami nem valószínû.
Mi az ami bomlik benne, ami nincs meg, vagy több van mint az uránércben?"
Az Urán izotópjainak elég hosszú a felezési ideje, ezért aktivitásuk nem túl nagy.
A szénben viszont mindenféle rövidebb felezési idejû anyagok (pl. Kálium-40) is vannak.
Az elõadáson a srác konkrétan mérte az aktivitást, és az uránércé kisebb volt, mint a széné. Hacsak nem csalt, ami nem valószínû.
#55
„nem akartam mindenféle sugárzós meg biofizikai dologba belebonyolódni a veszélyességük kapcsán”
Ha arra gondoltál, hogy ezek az anyagok milyen biológiai veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre, akkor mint vélemény semmi kifogásom ellene, bár nem tudom elfogadni, nem látom be, miért lenne a szén, vagy a kálium, veszélyesebb mint a szegényített urán.
Az aktivitás azonban egy egyszerû mérõszám, nagysága nem megítélés kérdése, és sajnos úgy tûnik, hogy hasonló híradások alapján sokakban tényleg az a benyomás alakult ki, hogy a kõszénszén rádióaktivitása nagyobb mint az uráné, tehát érdemes érzékeltetnünk a különbséget, ami öt nagyságrend, 1/100 000.
Ha egy diagramon ábrázolnánk a kettõt, akkor a kõszéné 1 cm magas, a szegényített uráné 1000 m, a Kékestetõ magasságában lenne.
Az adataid helyesek, a magyarországi kõszén átlaga 0,2 Bq/g körüli ha jól tudom, de elõfordulhat 0,8 Bq/g is.
„A veszélyességük összevetéséhez meg röviden: az uránban szinte csak U-238 van”
Ez így félreérthetõ, a természetes uránban is szinte csak u238-as van.
A természetes urán 0,7%-ával szemben 0,2-0,4% kb. fele az u235 tartalma, emiatt a DU aktivitása is 15 000 Bq/g körülire adódik, a leányelemek nélkül.
Nincs tehát, nagyságrendbéli különbség a természetes urán (25 400 Bq/g) és a DU aktivitása között, tehát nem látom miért lenne a veszélyességükben.
„ a leányelemeit elválasztották tõle, és a mi életünkben nem is épülnek fel számottevõ mértékben”
Errõl ha konkrét forrást tudnál megjelölni, én sokkal rövidebb idõt gondolok, tudomásom szerint a leányelemek igen rövid felezési idejûek, ezek alapján néhány hónap alatt ki kellene alakulnia a szegényített uránban is a leányelemek sorának, tehát a 15000 Bq/g a valóságban már 40 000 Bq/g körül kell legyen, a bomlástermékekkel együtt, mire a lövedéket egyáltalán felhasználják.
Nem is beszélve arról, hogy ezek elfekvõ készletek 10-20 évesek is lehetnek, gyakorlatilag így semmisítik meg õket, a szétszerelés költségeit megspórolva. Ma már leálltak ezeknek a fegyvereknek a gyártásával, az USA-ban legalábbis, ha jók az információim.
Megemlítetted Csernobilt, bár nem tartozik szorosan a témához, de 20 éves évfordulója kapcsán annyi észrevételt tennék, hogy erõsen kétséges minden hivatalos megnyilatkozás pártatlansága, hiszen nem érdeke senkinek a valódi helyzet megismertetése.
Nem készültek nyilvántartások (vagy nem publikus) arról a 200 000 likvidátorról akik a reaktor mentesítésén dolgoztak és az 500 000 további odavezényeltrõl sem, akik a legnagyobb terheléseket elszenvedték tehát átfogó, tudományos igényû felmérés lehetõsége sincs meg.
Ha arra gondoltál, hogy ezek az anyagok milyen biológiai veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre, akkor mint vélemény semmi kifogásom ellene, bár nem tudom elfogadni, nem látom be, miért lenne a szén, vagy a kálium, veszélyesebb mint a szegényített urán.
Az aktivitás azonban egy egyszerû mérõszám, nagysága nem megítélés kérdése, és sajnos úgy tûnik, hogy hasonló híradások alapján sokakban tényleg az a benyomás alakult ki, hogy a kõszénszén rádióaktivitása nagyobb mint az uráné, tehát érdemes érzékeltetnünk a különbséget, ami öt nagyságrend, 1/100 000.
Ha egy diagramon ábrázolnánk a kettõt, akkor a kõszéné 1 cm magas, a szegényített uráné 1000 m, a Kékestetõ magasságában lenne.
Az adataid helyesek, a magyarországi kõszén átlaga 0,2 Bq/g körüli ha jól tudom, de elõfordulhat 0,8 Bq/g is.
„A veszélyességük összevetéséhez meg röviden: az uránban szinte csak U-238 van”
Ez így félreérthetõ, a természetes uránban is szinte csak u238-as van.
A természetes urán 0,7%-ával szemben 0,2-0,4% kb. fele az u235 tartalma, emiatt a DU aktivitása is 15 000 Bq/g körülire adódik, a leányelemek nélkül.
Nincs tehát, nagyságrendbéli különbség a természetes urán (25 400 Bq/g) és a DU aktivitása között, tehát nem látom miért lenne a veszélyességükben.
„ a leányelemeit elválasztották tõle, és a mi életünkben nem is épülnek fel számottevõ mértékben”
Errõl ha konkrét forrást tudnál megjelölni, én sokkal rövidebb idõt gondolok, tudomásom szerint a leányelemek igen rövid felezési idejûek, ezek alapján néhány hónap alatt ki kellene alakulnia a szegényített uránban is a leányelemek sorának, tehát a 15000 Bq/g a valóságban már 40 000 Bq/g körül kell legyen, a bomlástermékekkel együtt, mire a lövedéket egyáltalán felhasználják.
Nem is beszélve arról, hogy ezek elfekvõ készletek 10-20 évesek is lehetnek, gyakorlatilag így semmisítik meg õket, a szétszerelés költségeit megspórolva. Ma már leálltak ezeknek a fegyvereknek a gyártásával, az USA-ban legalábbis, ha jók az információim.
Megemlítetted Csernobilt, bár nem tartozik szorosan a témához, de 20 éves évfordulója kapcsán annyi észrevételt tennék, hogy erõsen kétséges minden hivatalos megnyilatkozás pártatlansága, hiszen nem érdeke senkinek a valódi helyzet megismertetése.
Nem készültek nyilvántartások (vagy nem publikus) arról a 200 000 likvidátorról akik a reaktor mentesítésén dolgoztak és az 500 000 további odavezényeltrõl sem, akik a legnagyobb terheléseket elszenvedték tehát átfogó, tudományos igényû felmérés lehetõsége sincs meg.
#54
Ezek nem igazán tudományos igényû cikkek, de azért érdekesek. A hatást mér valószínûleg az angol impact kifejezés fordítása lehet. Amúgy vannak fenntartásaim a cikk mondandójával kapcsolatban is (persze ismeretterjesztõ anyagnak kiváló, különösen ha megnézzük a mekkora sületlenségegeket írnak pl. az origón vagy az indexen), mivel igen általános hatásmechanizmust ír le. Gyakorlatilag minden karcinogén anyagra rá lehet húzni ezt a DNS-hez kapcsolódást és mutációs sémát, de ami itt a lényeg, az nem is a pontos mechanizmus, hanem az, hogy nem az urán sugárzása hozza létre a mutációkat, hanem a kémiai tulajdonságai. Mert ott ugye sugárhatás esetén az uránnak nem kellene kötõdni sehova, még csak a sejtmagig sem kell eljutnia, hanem a kibocsátott alfa- és gamma-sugárzás által keltett aktív gyökök teszik ezt meg. (A pontosság kedvéért: lenne a közvetlen sugárhatásnak is némi, persze jóval kisebb hatása).
#53
Én meg csak azért regisztráltam itt magam, hogy a cikkíró(k)nak ajánljam a magyar kollokációk tanulmányozását, bár egyúttal szótárhasználati tanácsokat is adhatnék, de ne szaladjunk elõre :) Ez a fránya "hatás" pl., ez nagyon kifogott R.B. Úron, de sajnos általában is egyre kevesebben gondolják végig, hogy amit leírnak/kimondanak, annak van-e tkp. értelme, vagy csak hasonlít arra, amit mondani szeretnének. Mert mi az, hogy "hatást mér vmi vmire"? A hatást lehet tenni, gyakorolni, kifejteni, lehet hatással lenni vmire, de mérni ütést, csapást szoktak. Semmi baj, összekeveredett, ki bír ennyi szót fejben tartani? De az "urán egészségre történõ hatását" már nem tudom mivel magyarázni. Azaz tudom, de ez már nem nyelvészeti kérdés. Mindegy, Jane is megértette Tarzant, bár lehet, hogy az becsületbõl megtanulta volna legalább a létige ragozását, ha a dzsungelbõl egy hírmagazinba írt volna. A dzsungelben nyilván elég a csimpánzok szókincse és szintaxisa.
#52
Na, most nézem továbbra is libát libára halmozok. A szén aktivitása, termesztésen nem 500 kBq, csak 500 Bq. Remélem az uránét már nem számoltam el.
#51
Látom vannak hozzáértõk is a csapatban :)
Valóban igazad van, és tényleg kissé pontatlanul fogalmaztam; csak nem akartam mindenféle sugárzós meg biofizikai dologba belebonyolódni a veszélyességük kapcsán, ezért intéztem el ilyen pongyolán a dolgot.
Egy kg fém U-238 aktivitása 10 MBq. Az aktívabb magyar szeneké 500 kBq körül van. Ezt kérem helyesbítésként elfogadni. (Forrásokat nem írok, mert az uránt gyorsan itt számoltam ki az Excelben, a szenekre meg hirtelen nem jut eszembe semmi közismert irodalom)
A veszélyességük összevetéséhez meg röviden: az uránban szinte csak U-238 van, mivel a gyártás során a leányelemeit elválasztották tõle, és a mi életünkben nem is épülnek fel számottevõ mértékben (T1/2=4,5E+9). A szenekben, viszont megvan az U-238 teljes bomlási sora (rádium, polónium, bizmut…, vagy 10-15 különbözõ radionuklid), és ezek fizikai-kémiai jellemzõi dozimetriai szempontból jóval kedvezõtlenebbek mint a fém uráné.
Ennek a magyarázatát intéztem el helytelenül a kifogásolt radioaktivitás kifejezéssel, gondolván, hogy ezt itt úgysem tudjuk megvitatni. Sorry.
Valóban igazad van, és tényleg kissé pontatlanul fogalmaztam; csak nem akartam mindenféle sugárzós meg biofizikai dologba belebonyolódni a veszélyességük kapcsán, ezért intéztem el ilyen pongyolán a dolgot.
Egy kg fém U-238 aktivitása 10 MBq. Az aktívabb magyar szeneké 500 kBq körül van. Ezt kérem helyesbítésként elfogadni. (Forrásokat nem írok, mert az uránt gyorsan itt számoltam ki az Excelben, a szenekre meg hirtelen nem jut eszembe semmi közismert irodalom)
A veszélyességük összevetéséhez meg röviden: az uránban szinte csak U-238 van, mivel a gyártás során a leányelemeit elválasztották tõle, és a mi életünkben nem is épülnek fel számottevõ mértékben (T1/2=4,5E+9). A szenekben, viszont megvan az U-238 teljes bomlási sora (rádium, polónium, bizmut…, vagy 10-15 különbözõ radionuklid), és ezek fizikai-kémiai jellemzõi dozimetriai szempontból jóval kedvezõtlenebbek mint a fém uráné.
Ennek a magyarázatát intéztem el helytelenül a kifogásolt radioaktivitás kifejezéssel, gondolván, hogy ezt itt úgysem tudjuk megvitatni. Sorry.
#50
"a természetes urán kifejezés nem erre, hanem az izotóparányra vonatkozik, és a dúsított, tiszta uránt kell érteni alatta."
Elnézést én intelek pontosságra és rögtön el is írom:
A dúsítatlan, de tiszta (fém) uránt kell érteni alatta.
Elnézést én intelek pontosságra és rögtön el is írom:
A dúsítatlan, de tiszta (fém) uránt kell érteni alatta.
#49
„ A szegényített fém urán radioaktivitása, kisebb, mit mondjuk azonos tömegû magyar széné vagy kálium mûtrágyáé stb. Ez tény, tovább nem is érdemes vele foglalkozni”
Ez egy szörnyû nagy tévedés. Honnan vetted ezt? Kérlek konkrét adatokkal támaszd alá ezt az állításod!
Ha ilyen kategorikus, külön is nyomatékosított kijelentéseket teszünk, azért illene nagyobb gondossággal megvizsgálni igaz-e amit állítunk.
Ez egy szörnyû nagy tévedés. Honnan vetted ezt? Kérlek konkrét adatokkal támaszd alá ezt az állításod!
Ha ilyen kategorikus, külön is nyomatékosított kijelentéseket teszünk, azért illene nagyobb gondossággal megvizsgálni igaz-e amit állítunk.
#48
Vigyáznunk kell a helyes szóhasználatra, mert az uránérc csak kb. 1 ezrelék uránt tartalmaz, a természetes urán kifejezés nem erre, hanem az izotóparányra vonatkozik, és a dúsított, tiszta uránt kell érteni alatta.
Emiatt félreérthetõ a „A természetes urán radioaktivitása is kisebb, mint a széné.” megfogalmazás.
Egyébként...
Gondolj bele! Ugyan mitõl lenne szénnek nagyobb az aktivitása mint az uránércnek?
Mi az ami bomlik benne, ami nincs meg, vagy több van mint az uránércben?
Sajnos sok „félreértelmezhetõ” információ forog közkézen.
Az átlagos uránérc aktivitása 10-100 szorosa a köszénének, de nekem se hidd el, nézz utána!
http://www.npp.hu/uran/1.htm
http://www.npp.hu/mukodes/aktivitas.htm
http://indykfi.phys.klte.hu/radioaktivitas2002/Posterkp.html
Emiatt félreérthetõ a „A természetes urán radioaktivitása is kisebb, mint a széné.” megfogalmazás.
Egyébként...
Gondolj bele! Ugyan mitõl lenne szénnek nagyobb az aktivitása mint az uránércnek?
Mi az ami bomlik benne, ami nincs meg, vagy több van mint az uránércben?
Sajnos sok „félreértelmezhetõ” információ forog közkézen.
Az átlagos uránérc aktivitása 10-100 szorosa a köszénének, de nekem se hidd el, nézz utána!
http://www.npp.hu/uran/1.htm
http://www.npp.hu/mukodes/aktivitas.htm
http://indykfi.phys.klte.hu/radioaktivitas2002/Posterkp.html
#47
A szenek többségével meg az a helyzet, hogy valóban „tele vannak” uránnal, rádiummal, polóniummal, tóriummal stb. A múlt század közepén az elsõ magyar rádiumot is az Ajka környékén bányászott szenekbõl állították elõ (Curie-éknek még Kongóból kellett hozatni a nyersanyagot :)
A szenek elégetésével ennek egy része szépen a légkörbe is kerül, a maradék meg erõsen feldúsul a radionuklidokban (mert kiég belõle a szén) aztán a meddõhányókról viszi a szél tovább. Ill. a ’80-as években nagy divat volt szigetelésként beépíteni a házakba.
Az igazság az, hogy igen sok anyag tartalmaz radioizotópokat és a különbözõ ipari eljárások ezeket szépen fel is dúsítják (nem szándékosan csak épp ilyen a kémiai jellegük). Az emberi szervezetnek meg mindegy, hogy egy radioizotóp atomerõmûben, atombombában, vagy mûtrágyagyárban, hegesztõüzemben, szénerõmûben keletkezik, csak a mennyiség a lényeg. Errõl persze a zöld szervezetek és sajnos a magyar törvényhozás is megfeledkezik. Pl. a Paksi Atomerõmûbõl nem lehetne a Dunába kiengedi egy üveg ásványvizet a radioaktivitása miatt, de ugyanezt a vizet bátran issza mindenki, mert egészséges. A különbség csak a jogrendszerünkben van: a mesterséges izotópok veszélyesek, a természetben is elõfordulók már nem.
A témánál maradva: gyakran nagyobb a radioaktivitása egy üveg ásványvíznek, mint egy uránium lövedéknek (és azt nem is fogyasztották el a katonák :)
A szenek elégetésével ennek egy része szépen a légkörbe is kerül, a maradék meg erõsen feldúsul a radionuklidokban (mert kiég belõle a szén) aztán a meddõhányókról viszi a szél tovább. Ill. a ’80-as években nagy divat volt szigetelésként beépíteni a házakba.
Az igazság az, hogy igen sok anyag tartalmaz radioizotópokat és a különbözõ ipari eljárások ezeket szépen fel is dúsítják (nem szándékosan csak épp ilyen a kémiai jellegük). Az emberi szervezetnek meg mindegy, hogy egy radioizotóp atomerõmûben, atombombában, vagy mûtrágyagyárban, hegesztõüzemben, szénerõmûben keletkezik, csak a mennyiség a lényeg. Errõl persze a zöld szervezetek és sajnos a magyar törvényhozás is megfeledkezik. Pl. a Paksi Atomerõmûbõl nem lehetne a Dunába kiengedi egy üveg ásványvizet a radioaktivitása miatt, de ugyanezt a vizet bátran issza mindenki, mert egészséges. A különbség csak a jogrendszerünkben van: a mesterséges izotópok veszélyesek, a természetben is elõfordulók már nem.
A témánál maradva: gyakran nagyobb a radioaktivitása egy üveg ásványvíznek, mint egy uránium lövedéknek (és azt nem is fogyasztották el a katonák :)
#46
Ahogy elnézem több kérdés is felmerült a cikk kapcsán.
Elõször is az emberek fejében az urán összekapcsolódott a radioaktivitás fogalmával, ami jelen esetben félrevezetõ. A szegényített fém urán radioaktivitása, kisebb, mit mondjuk azonos tömegû magyar széné vagy kálium mûtrágyáé stb. Ez tény, tovább nem is érdemes vele foglalkozni: mérgezõ hatását nem a sugárzása okozza, hanem kémiai jellege (mint nehézfém).
Ráadásul ahhoz, hogy károsító hatását kifejthesse szervezetbe kell jutnia. Az nem elég, ha pl. tapogatják, mivel fém állapotban igen stabil. Felhasználása ugye kétféleképpen szokott történni, lövedékként és páncélként, de ez szempontunkból végülis mindegy. Ui. az szokott történni, hogy mikor egy lövedék becsapódik, a mozgási energiája részben hõvé alakul ami a becsapódás környezetében elpárologtatja, ill. elégeti az anyagokat (ezt demonstrálják a háborús filmeken nagy robbanásokkal), így akár lövedék volt, akár páncél akár mindkettõ mindenképp aeroszolként és uránoxidként a levegõbe jut. Akik az eltalált tankban ültek azoknak ez gyakorlatilag lényegtelen, hiszen rájuk nézve a mechanikai és hõhatások sokkal nagyobb (többnyire végzetes) veszélyt jelentenek, mint némi nehézfém mérgezés.
A katonák inkább avval próbálták magyarázni a dolgot, hogy a kilõtt harckocsihoz kapcsolódó tevékenységek (mentés, átvizsgálás, eltávolítás stb.) során jut a tüdejükbe és a bõrükre az urán. Utólag azért kiderült, hogy ez a hatás sem volt olyan mértékû, mint amilyennek a média beállította, viszont sok embernek munkát adott (jogászok, köztistviselõk, orvosok, kutatók), így fújódott a lufi. És néhányan még mindig feldobják a témát, mert érdekes. Emiatt a cikkben is van néhány csúsztatás, pl. az urán egészségkárosító hatása az egyik legjobban tanulmányozott dolog, és szinte mindegyik nehézfémrõl elmondható, hogy hatásukra megindulhat valamilyen mutációs folyamat.
Az igazság az, hogy az urán nem mérgezõbb és nem is rákkeltõbb, mint mondjuk a volfrám, amit már mi is használunk az orosz tankok ellen a II. vh-ban.
Arra is kíváncsi lennék, hogy honnét származik az az erõsen megkérdõjelezhetõ infó, hogy több tízezer katona feküdt emiatt kórházban. Az igazság inkább a több tíz körül lehet.
Az meg, hogy régen miért volt kevesebb rákos eset az azért van, mert az orvostudomány és kapcsolódó dolgok fejlõdésével mindig mások a leggyakoribb halálhoz vezetõ betegségek. A középkorban a járványok vitték a prímet (amit a csatornázás és az általános higiénia szorított vissza), aztán a múlt század elején már a fertõzésektõl halak meg legtöbben (a sterilizálás és antibiotikumokig), ezek visszaszorulásával kerültek elõbbre a rákos elváltozások, aztán mostanra már ezeket is überelik a keringési rendellenességek. Persze közben az átlagéletkor egyre nõt. Nyilván korábban is volt aki rákban halt meg, de a többségnek nem volt ideje rákot kapni, mert elõbb meghalt másban. Most az a helyzet, hogy minden negyedik ember valamilyen rákban hal meg, így könnyen elfordulhat hogy a százezer iraki megszállóból néhányan rákos betegségbe estek. Nem az urán miatt, hanem mert ez az élet rendje (valamitõl meg kell hani).
Aztán van még egy fontos jelenség amirõl a média nem hajlandó tudomást venni. Ez pedig az, hogy ha elkezdenek vizsgálni egy új jelenséget az mindig pozitív eredményt fog hozni egyszerûen azért mert korábban a vizsgálat hiányában a pozitív eseteket sem ismerték fel. Pl. ilyen volt Csernobil után is a pajzsmirigyrák. ’86-ban találtak vagy 3000 új esetet Ukrajnában, és hiába mondták a szakemberek, hogy egy ilyen rák kialakulásához hosszú évek kellenek, nem foglalkozott vele senki, csak avval, hogy ezrek „betegedtek meg” a sugárzástól (ami persze nem volt igaz. Persze évek múlva szépen kimutatható volt, ahogy erre a sokezres mintára lassan rárakódott még 5-600 szinte minden esetben kezelhetõ pajzsmirigy elváltozás, de ez akkor már senkit sem érdeket. És még sok példát lehetne sorolni, amivel ilyen módon megtévesztik a hozzá nem értõ embereket.
Elõször is az emberek fejében az urán összekapcsolódott a radioaktivitás fogalmával, ami jelen esetben félrevezetõ. A szegényített fém urán radioaktivitása, kisebb, mit mondjuk azonos tömegû magyar széné vagy kálium mûtrágyáé stb. Ez tény, tovább nem is érdemes vele foglalkozni: mérgezõ hatását nem a sugárzása okozza, hanem kémiai jellege (mint nehézfém).
Ráadásul ahhoz, hogy károsító hatását kifejthesse szervezetbe kell jutnia. Az nem elég, ha pl. tapogatják, mivel fém állapotban igen stabil. Felhasználása ugye kétféleképpen szokott történni, lövedékként és páncélként, de ez szempontunkból végülis mindegy. Ui. az szokott történni, hogy mikor egy lövedék becsapódik, a mozgási energiája részben hõvé alakul ami a becsapódás környezetében elpárologtatja, ill. elégeti az anyagokat (ezt demonstrálják a háborús filmeken nagy robbanásokkal), így akár lövedék volt, akár páncél akár mindkettõ mindenképp aeroszolként és uránoxidként a levegõbe jut. Akik az eltalált tankban ültek azoknak ez gyakorlatilag lényegtelen, hiszen rájuk nézve a mechanikai és hõhatások sokkal nagyobb (többnyire végzetes) veszélyt jelentenek, mint némi nehézfém mérgezés.
A katonák inkább avval próbálták magyarázni a dolgot, hogy a kilõtt harckocsihoz kapcsolódó tevékenységek (mentés, átvizsgálás, eltávolítás stb.) során jut a tüdejükbe és a bõrükre az urán. Utólag azért kiderült, hogy ez a hatás sem volt olyan mértékû, mint amilyennek a média beállította, viszont sok embernek munkát adott (jogászok, köztistviselõk, orvosok, kutatók), így fújódott a lufi. És néhányan még mindig feldobják a témát, mert érdekes. Emiatt a cikkben is van néhány csúsztatás, pl. az urán egészségkárosító hatása az egyik legjobban tanulmányozott dolog, és szinte mindegyik nehézfémrõl elmondható, hogy hatásukra megindulhat valamilyen mutációs folyamat.
Az igazság az, hogy az urán nem mérgezõbb és nem is rákkeltõbb, mint mondjuk a volfrám, amit már mi is használunk az orosz tankok ellen a II. vh-ban.
Arra is kíváncsi lennék, hogy honnét származik az az erõsen megkérdõjelezhetõ infó, hogy több tízezer katona feküdt emiatt kórházban. Az igazság inkább a több tíz körül lehet.
Az meg, hogy régen miért volt kevesebb rákos eset az azért van, mert az orvostudomány és kapcsolódó dolgok fejlõdésével mindig mások a leggyakoribb halálhoz vezetõ betegségek. A középkorban a járványok vitték a prímet (amit a csatornázás és az általános higiénia szorított vissza), aztán a múlt század elején már a fertõzésektõl halak meg legtöbben (a sterilizálás és antibiotikumokig), ezek visszaszorulásával kerültek elõbbre a rákos elváltozások, aztán mostanra már ezeket is überelik a keringési rendellenességek. Persze közben az átlagéletkor egyre nõt. Nyilván korábban is volt aki rákban halt meg, de a többségnek nem volt ideje rákot kapni, mert elõbb meghalt másban. Most az a helyzet, hogy minden negyedik ember valamilyen rákban hal meg, így könnyen elfordulhat hogy a százezer iraki megszállóból néhányan rákos betegségbe estek. Nem az urán miatt, hanem mert ez az élet rendje (valamitõl meg kell hani).
Aztán van még egy fontos jelenség amirõl a média nem hajlandó tudomást venni. Ez pedig az, hogy ha elkezdenek vizsgálni egy új jelenséget az mindig pozitív eredményt fog hozni egyszerûen azért mert korábban a vizsgálat hiányában a pozitív eseteket sem ismerték fel. Pl. ilyen volt Csernobil után is a pajzsmirigyrák. ’86-ban találtak vagy 3000 új esetet Ukrajnában, és hiába mondták a szakemberek, hogy egy ilyen rák kialakulásához hosszú évek kellenek, nem foglalkozott vele senki, csak avval, hogy ezrek „betegedtek meg” a sugárzástól (ami persze nem volt igaz. Persze évek múlva szépen kimutatható volt, ahogy erre a sokezres mintára lassan rárakódott még 5-600 szinte minden esetben kezelhetõ pajzsmirigy elváltozás, de ez akkor már senkit sem érdeket. És még sok példát lehetne sorolni, amivel ilyen módon megtévesztik a hozzá nem értõ embereket.
#45
Amire BiroAndras a #43 hozzászólásában megemlít az egyikben volt a kettõ közül.
Sugárözönben élünk
Kell-e félnünk a nukleáris energiától?
Sugárözönben élünk
Kell-e félnünk a nukleáris energiától?
#43
Normál uránérc, és szén. Linket nem találtam, de régebben a mindentudás egyetemén is volt errõl szó, azt az elõadást elõ lehet keresni, ha van egy kis idõd.
#42
„A természetes urán radioaktivitása is kisebb, mint a széné.”
Milyen urán? Milyen szén?
Tudnál számszerû adatokat mondani, vagy forrást megjelölni?
Milyen urán? Milyen szén?
Tudnál számszerû adatokat mondani, vagy forrást megjelölni?
#41
Azok is igencsak egészségtelenek. Már kisebb mennyiségben károsítja az immunrendszert, némileg több már csökkenti az IQ-t, még több meg komoly mérgezési hatásokat fejt ki. Ezért tiltották be az ólom vízvezetékeket, csökkentik az ólom felhasználását minden téren, stb. A nagyvárosok levegõjében lévõ ólom is szép hatásokat fejt ki. Nemrég meg attól került kórházba komoly ólommérgezéssel pár munkás, hogy ólomtartalmú festékkel (vagy mivel) dolgoztak, maszk nélkül. A kadmium sem jobb, pl. már csak a legolcsóbb elemekben van. A higanymérgezés sem kellemes. (Ezért már rég nem ajánlják a higanyos hõmérõket, fõleg kisgyerekek esetén, akik könnyen összetörhetik.)
Csak az urán még mérgezõbb.
Csak az urán még mérgezõbb.
#40
Ha nehézfémként veszélyes, akkor mi van a többi igencsak mérgezõ nehézfémmel?
ólom, kadmium, higany, cézium, cirkónium
Hogy csak néhány elemi fémet említsek.
Ennyi erõvel, a horgászás is veszélyes, mert ólom is kell abba a fránya szerelékbe.
Az uránpor azért tud szálldosni is. Csak megfelelõ szemcseméret kérdése.
ólom, kadmium, higany, cézium, cirkónium
Hogy csak néhány elemi fémet említsek.
Ennyi erõvel, a horgászás is veszélyes, mert ólom is kell abba a fránya szerelékbe.
Az uránpor azért tud szálldosni is. Csak megfelelõ szemcseméret kérdése.
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#39
A természetes urán radioaktivitása is kisebb, mint a széné. Ha még ennek is a fele az aktivitás, akkor az azt jelenti, hogy szénbánya környékén lakni sokkal veszélyesebb. Ráadásul az urán jó nehéz, így nem szálldos sokat a levegõben.
Szóval inkább nehézfémként veszélyes.
Szóval inkább nehézfémként veszélyes.
#38
Sziasztok!
A szegényített urán u235 tartalma kb. fele a természetes uránénak, így aktivitásban sincs közöttük lényeges különbség.
Ahogy a harctereken szétszóródik azonban, ilyen koncentrációban, (gyakorlatilag tiszta formában) a természetben nem fordul elõ, emiatt szerintem kémiai mérgezõ hatása mellett nem számolnak eléggé az általa kibocsátott sugárzás élettani hatásaival sem.
Az alfasugárzás kis áthatolóképessége elõny amíg az urán kívül van, hátrány ha bekerül a szervezetbe.
Belélegezve, vagy a táplálékláncon bejutva a néhány mikronos szemcsék nem elosztva, hanem pontszerûen fejtik ki hatásukat. A környezõ sejtek nyelik el a teljes bomlási energiát, ami számukra sok ezerszeres dózist jelenthet a teljes testtömegre, vagy szervre számolt dózisegyenértékhez képest.
A szegényített urán u235 tartalma kb. fele a természetes uránénak, így aktivitásban sincs közöttük lényeges különbség.
Ahogy a harctereken szétszóródik azonban, ilyen koncentrációban, (gyakorlatilag tiszta formában) a természetben nem fordul elõ, emiatt szerintem kémiai mérgezõ hatása mellett nem számolnak eléggé az általa kibocsátott sugárzás élettani hatásaival sem.
Az alfasugárzás kis áthatolóképessége elõny amíg az urán kívül van, hátrány ha bekerül a szervezetbe.
Belélegezve, vagy a táplálékláncon bejutva a néhány mikronos szemcsék nem elosztva, hanem pontszerûen fejtik ki hatásukat. A környezõ sejtek nyelik el a teljes bomlási energiát, ami számukra sok ezerszeres dózist jelenthet a teljes testtömegre, vagy szervre számolt dózisegyenértékhez képest.
#37
"Tagadás csak azzal kapcsolatban volt, hogy ténylegesen történtek megbetegedések."
Ja, annak ellenére, hogy többtízezer katona feküdt ezzel az új tünetcsoporttal a kórházakban... Ja, hogy nem akartak tömeges kártalanítást fizetni. Sõt, még a gyógykezelésüket sem fizették!
"Egyébként most megy egy többrészes film a témáról valamelyik adón, ott egyértelmûen a vegyifegyverekkel hozzák kapcsolatba a betegséget."
Ez valami régebben készített lehetett. Valamelyik nagyobb adón volt egy frissebb dokumentumfilm a beteg katonákról, és az összes körülmény számbavétele alapján egyértelmû a dolog (aki ismerte ezeket a tényeket, már jóval korábban tudhatta, pl. a velük foglalkozó orvosok is, mégis beálltak a nyilvánosan tagadók sorába).
Ja, annak ellenére, hogy többtízezer katona feküdt ezzel az új tünetcsoporttal a kórházakban... Ja, hogy nem akartak tömeges kártalanítást fizetni. Sõt, még a gyógykezelésüket sem fizették!
"Egyébként most megy egy többrészes film a témáról valamelyik adón, ott egyértelmûen a vegyifegyverekkel hozzák kapcsolatba a betegséget."
Ez valami régebben készített lehetett. Valamelyik nagyobb adón volt egy frissebb dokumentumfilm a beteg katonákról, és az összes körülmény számbavétele alapján egyértelmû a dolog (aki ismerte ezeket a tényeket, már jóval korábban tudhatta, pl. a velük foglalkozó orvosok is, mégis beálltak a nyilvánosan tagadók sorába).
#36
Ezen kívül továbbra is fennáll a kérdés, hogy mi van az ólommal. Az is nehézfém, és tudjuk, hogy erõsen mérgezõ.
Mi a kérdés ha tudjuk,hogy mérgezõ?
A hülye ötletek valósulnak meg a leggyorsabban...
#35
"Cikkhez: korábban meg hogy tagadták, hogy ilyen egyátalán lehetséges..."
Sokáig az volt a vád, hogy a radioaktív sugárzás okoz betegséget. Ezt természetesen cáfolták, mivel elhanyagolható a szegényített urán aktivitása. Aztán jött a plutoniumszennyezéses dolog. De kiderült, hogy az se komoly. Azt viszont tudtommal a kezdetektõl elismerték, hogy az uránium (mint nehézfém) mérgezõ (emlékszem, az akkori vitákban ez többször is elhangzott). Tagadás csak azzal kapcsolatban volt, hogy ténylegesen történtek megbetegedések.
Egyébként most megy egy többrészes film a témáról valamelyik adón, ott egyértelmûen a vegyifegyverekkel hozzák kapcsolatba a betegséget. Ez is hihetõ, mivel az elsõ öbölháborúban Iraknak még valóban volt jelentõs mennyiségû vegyi és biológiai fegyvere (amit részben az amcsiktól kapott...).
A többi háborúban viszont a vegyifegyverek hatása kizárható, viszont szegényített uránt használtak mindenhol. Szóval azt is meg kéne nézni, hogy a betegség csak az elsõ öbölháborúra korlátozódik, vagy az összes közelmúltbeli háborúban elõfordult.
Ezen kívül továbbra is fennáll a kérdés, hogy mi van az ólommal. Az is nehézfém, és tudjuk, hogy erõsen mérgezõ.
Sokáig az volt a vád, hogy a radioaktív sugárzás okoz betegséget. Ezt természetesen cáfolták, mivel elhanyagolható a szegényített urán aktivitása. Aztán jött a plutoniumszennyezéses dolog. De kiderült, hogy az se komoly. Azt viszont tudtommal a kezdetektõl elismerték, hogy az uránium (mint nehézfém) mérgezõ (emlékszem, az akkori vitákban ez többször is elhangzott). Tagadás csak azzal kapcsolatban volt, hogy ténylegesen történtek megbetegedések.
Egyébként most megy egy többrészes film a témáról valamelyik adón, ott egyértelmûen a vegyifegyverekkel hozzák kapcsolatba a betegséget. Ez is hihetõ, mivel az elsõ öbölháborúban Iraknak még valóban volt jelentõs mennyiségû vegyi és biológiai fegyvere (amit részben az amcsiktól kapott...).
A többi háborúban viszont a vegyifegyverek hatása kizárható, viszont szegényített uránt használtak mindenhol. Szóval azt is meg kéne nézni, hogy a betegség csak az elsõ öbölháborúra korlátozódik, vagy az összes közelmúltbeli háborúban elõfordult.
Ezen kívül továbbra is fennáll a kérdés, hogy mi van az ólommal. Az is nehézfém, és tudjuk, hogy erõsen mérgezõ.
#34
A rohatt varázslók mindent a maguk javára értelmeznek.<#idiota>
Szemétdomb köz 13, Pszudeopolisz, Sto-síkság, A Korongvilág, A Nagy A\'Tuin hátán, A Világegyedem, ür. nr. Még több ür
#32
Cikkhez: korábban meg hogy tagadták, hogy ilyen egyátalán lehetséges... Nem számított a többtízezer beteg katona sem. Hivatalosan azt közölték (orvosok is!), hogy a betegségeknek semmi közük egymáshoz, az a katonák kimerültsége miatt van (nem baj, hogy korábban ilyen nem volt), stb. Ha nincs pár ember, akik szembe mentek az árral (a fenyegetések ellenére), ma is el lenne hallgatva a dolog.
#31
Nem tudni, régen mennyien kaptak rákot, de amióta ismerik és mérik, egyre többen vannak...
#30
Azért LÁTSZIK 100-szor többnek, mert régen azt sem tudták mi az. Meg ha 5-ször többen vagyunk akkor legalább 5-ször több eset.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Nem az arány a fontos... hanem a szám, hogy mondjuk 100* több a rákos megbetegedés. És ez nem csak azért van, mert többen vagyunk, hanem mert effektív több ember képes rákkeltõ anyagokkal kapcsolatba kerülni. Ha belegondolsz, nem hiszem, hogy ha a 19. században lettek volna 6,5 milliárdan - olyan technikai színvonal mellett, nem hiszem, hogy sokkal több lett volna a rákos tünet. Másfelõl a rák csak kevéssé gyógyítható. Itt is inkább csak a páciens élettartamának meghosszabbításáról beszélhetünk. Sajna nagytöbbségben max 2-3 éven belül meghalnak...
#27
ezt érdemes elolvasni!
#25
ez a 20asra ment volna
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#24
Ez mondjuk igaz. Régen azt sem tudták mi az a rák, ergo fogalmunk sincs róla hogy mennyien halhattak bele, meg mégrégebben meg az 50 éves ember már aggastyánnak számitott a legtöbb 30 max 40 éves korára meghalt vmi "hagyományosabb" módon (lelõtték, levágták a fejét,éhenhalt stb... )<#violent>
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#23
Régen még többen haltak meg rákban arányaiban mint most, csak akkor nem tudták, hogy abban haltak meg. Tudod akkor gyógyíthatalan volt, tehát gyakorlatolag 100% belehalt. Akkor most hogyan halahatnak meg többen?(arányaiban ne mszámszerûleg)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#22
A hagyományos lõszerekben levõ ólom is nehézfém, és az is elég csúnya dolgokat mûvel a szervezettel. Az urán ehhez képest jobb vagy rosszabb?
#21
Miért? Szerinted a vasatom hogyan kapcsolódik a hemoglobinhoz? Márpedig méretbeli különbségek ott is vannak jócskán.
Meg aztán az urániumnál, mivel fém, nem igazán beszélnék molekuláról...
Meg aztán az urániumnál, mivel fém, nem igazán beszélnék molekuláról...
#20
Mondjuk eddig is meghaltak emberek rákban, csak éppen nem tudták, hogy mi az. Ma meg már van neve...
#19
Fenn is all, ahogy nagyon sok nehezfemnel. Itt most nem a fegyver jelleget kell nezni, hanem a kornyezeti hatasokat, amik a harcok utan a civiekre, meg az elovilagra jutnak. Nem veletlen, hogy '91 utan kb 4-5-szorosere nott a szuletesi rendellenesegek szama Del-Irakban az azelotti idokhoz kepest...
#18
Most a harckocsizókra jelemzõ az ilyen megbetegedés?
A hülye ötletek valósulnak meg a leggyorsabban...
#17
Béláim az úrban. Valaki csináljon egy statisztikát legyenszives hogy 20évvel ezelõtt mennyi rákos megbetegedés jutott 1000 fõre és ma mennyi. És ez a nagy különbség mitõl van?
Lehet hogy a sok mûanyag szemét amit megetetnek velünk? Vagy a sok kísérleti atomrobbantással a levegõbe került xar miatt?
vagy csak pánikot keltek és tévedek? :)
Lehet hogy a sok mûanyag szemét amit megetetnek velünk? Vagy a sok kísérleti atomrobbantással a levegõbe került xar miatt?
vagy csak pánikot keltek és tévedek? :)
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
#16
Senki nem beszél a sugárzásról, az urán nehézfém mivoltából származó rákkeltõ hatásáról már annál inkább.
Ha egy ilyen lövedék eltalál valakit az simán meghal lévén nem kézifegyver lõszerrõl van szó hanem masszív páncéltörõrõl pl A-10-es tankvadász repcsi is ilyenekkel lövöldöz ha jól tudom szal ez lényegtelen, az igazi gond az hogy a környezetet szennyezi a szétporladt urán még jóval a harcok után is és nem a katonák szopnak hanem szokás szerint a civil lakosság.
Ha egy ilyen lövedék eltalál valakit az simán meghal lévén nem kézifegyver lõszerrõl van szó hanem masszív páncéltörõrõl pl A-10-es tankvadász repcsi is ilyenekkel lövöldöz ha jól tudom szal ez lényegtelen, az igazi gond az hogy a környezetet szennyezi a szétporladt urán még jóval a harcok után is és nem a katonák szopnak hanem szokás szerint a civil lakosság.
#15
A páncélos ugyan véd amíg le van zárva de a személyzete nem Ohio-ban száll be a tankba és nem is marad bennt a háború végéig, a töltõkezelõ nem a lõszer taperolásával fogja összeszedni az uránt hanem akkor amikor a lövöldözés után kiszáll és belélegzi lásd #11
Oldal 1 / 2Következő →