Az EU vezetőinek nagy többsége felvizezett formájában is támogatja a szolgáltatási irányelvet és lerakták az alapját a közös energetikapolitikának, jóllehet egyelőre az nem lesz integrált része a belső piacnak.

Az EU csúcstalálkozóján vereséget szenvedtek a szolgáltatási piac nagyobb fokú liberalizálását sürgetők, a tagállamok ugyanis az Európai Parlament (EP) felvizezett változatát támogatják, amely többek között nem fogadja el a származási elvet. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatót korlátozhatják egy másik tagállamban végzett munkája során, azaz tiszteletben kell tartania a helyi egészségügyi, szociális és munkajogi szabályozást.

Az eredeti, liberálisabb - Bolkestein-direktíváért - küzdő Hollandia és Magyarország magára maradt a vitában, a korábban azt támogató brit, dán és svéd kormányfő kihátrált vagy néma maradt, a cseh és lengyel álláspont pedig elhalványult, így végül a csúcs úgy ítélte meg, hogy az EP kompromisszumánál nagyobb nyitásnak nincs esélye. Az Európai Bizottság (EB) április 4-re ígért új javaslata az EP változatán alapul majd, és az irányelvet akár már idén elfogadhatják.

Az uniós csúcs adós maradt a közös energetikai politika ambiciózus szándékának valóra váltásával is. Bár alapjait kétségkívül lerakták, ez egyelőre teljesen nemzeti hatáskörben marad, legfeljebb egyfajta koordinálásról lesz szó, de belső piaci integrációja - amely a vétójog feladását jelentené - a távoli jövőben valósulhat csak meg.

A kompromisszum értelmében 2015-ig az energiafogyasztás 15 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni, 8 százalékát pedig bioüzemanyagból, de elvetették az EB javaslatát egy európai felügyelő hatóság létrehozásáról. Az éppen az energiapiacon tapasztalt - gazdasági patriotizmus - ügyében várt francia-olasz összecsapásra mindeközben nem került sor.