Hunter

Hosszú út vezet egy fekete lyukig

Igen hosszú, eonokon át tartó spirális haláltáncot jár az az anyag, ami egy fekete lyuk fogságába esik, mire eléri végzetét, állapították meg tudósok, akik az NGC1097 jelű galaxis középpontja felé örvénylő kozmikus gáz útját követték nyomon.

Számításaik szerint az óránként 176 000 kilométeres sebességgel haladó anyagnak körülbelül 200 000 évbe telik, mire eljut a galaxis közepén rejtőző nagy tömegű fekete lyukhoz. A tanulmányt egy nemzetközi tudóscsoport készítette Kambiz Fathi, az New York-i Rochester Műszaki Intézet munkatársa vezetésével, aki brazil, olasz és chilei csillagászok közreműködésével megmérte a tőlünk 47 millió fényévnyire, a Fornax csillagképben található NGC1097 galaxis magját körülölelő gázok belső mozgásait.


A 47 millió fényévre fekvő NGC1097

A csapat a chilei Gemini South teleszkóp spektroszkópos technikáját vette igénybe a spirális karokból a galaxis szíve felé áramló anyag méréseihez. A megfigyelések minden eddiginél tovább követték nyomon a nagytömegű fekete lyuk felé közeledő anyagot, láthatóvá téve a galaktikus magtól 10 fényével belüli anyagfelhőket is, míg korábban legfeljebb 100 és 1000 fényév között észleltek gázfelhőket.

Fathi beszámolója szerint munkájuk olyan elméleteket erősített meg, melyeket megfigyelésekkel mindeddig még nem sikerült alátámasztani, valamint bebizonyították, hogy ilyen méreteken is mérhető az anyag áramlási sebessége. A galaxis színképnek modellezése felfedte a gázok közötti dinamikus eltolódást és bemutatta, hogyan húzzák el a spirális karok a galaktikus középponttól ezer fényévre található gázokat a nukleuszhoz 52 km/s sebességgel.

Klikk ide! Klikk ide!
Rajz az NGC1097 közel 4500 fényév átmérőjű belső gyűrűjének szerkezetéről és a központi fekete lyukat körülvevő 2000 CSE széles anyagkorongról

Korábban a Hubble és az ESO VLT már bemutatták a galaxis központi gyűrűjét, a Gemini adatai a gázok áramlási sebesség térképével egészítették ki az adathalmazt. A csapat az áramló mozgást kétdimenziós spektroszkópiával vizsgálta, a nukleusz körül több ezer pontról gyűjtve be a színkép adatokat, ami jól tükrözi a felbontás nagyságát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ge3lan #61
    Olyasmira emlékszem, hogy a fekete lyuk egy-egy nagyon intenzív anyagelnyelés után a felszabaduló sugárzással kisöpri az anyagot a környékéről és így időbe telik mire megint köré gyűilk.
    A keringő anyagnak mindig van energiavesztesége, idővel mindenképp a fekete lyukban köt ki.
  • Pharaoh #60
    Olvass figyelmesebben!
    "nem szívnak anyagot a környezetükből (pedig éppen lenne mit)"
  • BiroAndras #59
    "de szerintem inkább arról lehet szó mindössze, hogy elért egy olyan tömeget aminek a gravitációs ereje és a körülötte keringő anyag centrifugális energiája többé-kevésbé kiegyenlítik egymást"

    Ez nem tömegfüggő szerintem. Inkább az elnyelhető anyag fogy el.
  • Pharaoh #58
    Valahogy így hallottam én is.
  • Ackro #57
    egyszer láttam valamelyik csillagászati műsorban egy érdekes dolgot, amit nem igazán tudtam elfogadni: a galaxisok középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukakról szólt és azt mondták benne, hogy léteznek olyan fekete lyukak amelyek nem szívnak anyagot a környezetükből (pedig éppen lenne mit), mintha jól laktak volna de szerintem inkább arról lehet szó mindössze, hogy elért egy olyan tömeget aminek a gravitációs ereje és a körülötte keringő anyag centrifugális energiája többé-kevésbé kiegyenlítik egymást ezért a táplálkozás radikálisan lelassul, de a lassú evéssel is nő a tömeg, majd ha kellően megnő a tömege ismét beindul a zabálás sztem. nem?
  • valamit #56
    egy valamit asszem már most állíthatunk, arrafelé mindenki sötét ;)
  • Pharaoh #55
    fekete lyuk lakói, ez nem is hangzik olyan rosszul, egy sci-fi filmbe nem lenne rossz, pl SG1-be.
  • valamit #54
    attól függ mit nevezel gondnak :) ez a folyamat elég sok helyen megtörténik a világegyetemben. az biztos, hogy a fekete lyuk lakói számára a 'lyukon' (hm, lyukon élni:) ) megnőne a hidrogén és a hélium mennyisége (illetva ami abból lesz ottan addigra), de ha az addigiakat kibírták, akkor ez már aligha oszt-szoroz :)
  • Pharaoh #53
    Egy napot? Nap csak egy van, Ez a neve a mi naprendszerünkben lévő csillagnak.
    És ahogy Ackro is írja, er nem olyan, mintha egy meteor csapódna be egy égitestbe, hanem fokozatosan szívja el az abyagát, ami az akkréciós korongba megy először majd onnan a fekete lyukba.
  • Ackro #52
    egy fekete lyuk közelében az a csillag már csak gáz és por nem úgy kell elképzelni, hogy egyszerre teljes tömegével csapódik bele a fekete lyukba, hanem fokozatosan, de még ha teljes tömegével csapódna is be max a jet vastagodna meg kicsit a hirtelen nagy anyagbecsapódás miatt.