Hunter
Előbbre lépett a hadi léghajó
Talán furcsán hat a léghajó ötlete a 21. század hadviselésében, mégis úgy tűnik az Egyesült Államok Fejlett Védelmi Kutatások Hivatala (DARPA) ebbe az irányba is puhatolózik, mivel a múlt hónapban két céggel is szerződést kötött egy fejlesztési program első fázisának kivitelezésére.
Bár a 19. század végén a fantasztikumokban többször is foglalkoztak a hadi léghajók ötletével, a Walrus névre keresztelt programból születő szerkezet egyáltalán nem fog emlékeztetni ükapáink irányítható légi járműveire. A DARPA állásfoglalása szerint "a Walrus egy a levegőnél nehezebb szerkezet lesz, ami az aerodinamika, tolóerő vektor szabályozás, valamint a gáz felhajtóerő keltésének és kezelésének kombinációjával emelkedik a magasba".
A program első szakaszában két kaliforniai cég, a Lockheed Martin és az Aeros Aeronautical Systems vesz részt. A Walrus program fő célja egy tiszta és kivitelezhető megoldás kialakítása, amivel áthidalhatóvá válnak a korábbi léghajókorszak korlátai. A program első szakasza elsősorban olyan fejlett technikákat fog kutatni, amik támogatják az innovatív emelkedési és felhajtóerő-koncepciókat, és nem a ballasztok kidobálására épülnek.
A Walrus hadműveleti jármű - ahogy a DARPA fogalmaz - elsődleges felhasználását a vegyes teher- és csapatszállításban látják, azaz katonák és felszerelésük célba juttatása úgy, hogy a csapat a jármű elhagyását követően hat órán belül harcképes legyen. A gép teherbírását 500 tonna fölé tervezik, illetve a kiírás szerint 12 000 tengeri mérföldet, azaz megközelítőleg 22 200 kilométert kevesebb mint hét nap alatt kell majd megtennie, mindezt versenyképes költségekkel.
A Walrus jelentősebb infrastruktúra nélkül fog üzemelni és kiépített leszállóhelyre sem lesz szüksége, sőt olyan nehéz terepen is leteheti a szállított egységet, amire más csapatszállító légijárművek képtelenek. Az ötlet, mint azt már a bevezetőben is írtuk, egyáltalán nem új. George Griffith a Forradalom angyalai című 1893-as klasszikusában írja le egy léghajókkal és harci ballonokkal vívott világháború történetét.
Bár a 19. század végén a fantasztikumokban többször is foglalkoztak a hadi léghajók ötletével, a Walrus névre keresztelt programból születő szerkezet egyáltalán nem fog emlékeztetni ükapáink irányítható légi járműveire. A DARPA állásfoglalása szerint "a Walrus egy a levegőnél nehezebb szerkezet lesz, ami az aerodinamika, tolóerő vektor szabályozás, valamint a gáz felhajtóerő keltésének és kezelésének kombinációjával emelkedik a magasba".
A program első szakaszában két kaliforniai cég, a Lockheed Martin és az Aeros Aeronautical Systems vesz részt. A Walrus program fő célja egy tiszta és kivitelezhető megoldás kialakítása, amivel áthidalhatóvá válnak a korábbi léghajókorszak korlátai. A program első szakasza elsősorban olyan fejlett technikákat fog kutatni, amik támogatják az innovatív emelkedési és felhajtóerő-koncepciókat, és nem a ballasztok kidobálására épülnek.
A Walrus hadműveleti jármű - ahogy a DARPA fogalmaz - elsődleges felhasználását a vegyes teher- és csapatszállításban látják, azaz katonák és felszerelésük célba juttatása úgy, hogy a csapat a jármű elhagyását követően hat órán belül harcképes legyen. A gép teherbírását 500 tonna fölé tervezik, illetve a kiírás szerint 12 000 tengeri mérföldet, azaz megközelítőleg 22 200 kilométert kevesebb mint hét nap alatt kell majd megtennie, mindezt versenyképes költségekkel.
A Walrus jelentősebb infrastruktúra nélkül fog üzemelni és kiépített leszállóhelyre sem lesz szüksége, sőt olyan nehéz terepen is leteheti a szállított egységet, amire más csapatszállító légijárművek képtelenek. Az ötlet, mint azt már a bevezetőben is írtuk, egyáltalán nem új. George Griffith a Forradalom angyalai című 1893-as klasszikusában írja le egy léghajókkal és harci ballonokkal vívott világháború történetét.