Hunter

Amikor jót tesz a háború

Egy brit tanulmány előzetes elemzése szerint a háború nem feltétlenül káros pszichológiai szempontból, annak ellenére, hogy sokáig olyan nyomasztó lélektani állapotokkal hozták összefüggésbe, mint például a harctéri idegsokk.

A kutatás - melyet a londoni King's College Katonai Orvosi Kutatóközpontjának csapata végzett el dr. Jamie Hacker Hughes vezetésével - több száz brit katona pszichológiai állapotát vizsgálta meg 2004. évi iraki szolgálatuk előtt és után. A 16. Légi Támadó Dandár 421 tagján elvégzett vizsgálatok nem kis meglepetésre jelentős mentális javulást mutattak ki.

A tanulmány szerzői szerint az iraki háborúról elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy súlyos lélektani hatásai lettek volna a harcokban résztvevőkre, illetve azt próbálják ezzel megmagyarázni, hogy egyáltalán nem kell a vietnámi kudarc megismétlődésétől tartani. A tanulmány kiemeli, hogy ahol gondosan összeválogatott, jó morállal rendelkező erők harcolnak pozitív kimenetelű, jól kidolgozott hadműveletekben - bármi legyen is ezek politikai háttere - ott a részvétel nem feltétlenül tesz rosszat a katonák pszichológiai állapotának, illetve nem olyan mértékben, mint azt eddig feltételezték.

Egy kapcsolódó tanulmány szerint a katonáknál a harctérinél jóval erősebb a szeretteiktől való távollét okozta stressz. A kutatók az iraki háborúból 2003 októberétől egészen az elmúlt hónapokig hazaküldött katonákat vizsgálták. 2009 főből 178 tért vissza lélektani okokból, azonban közülük csak 3%-nál állapítottak meg harctéri stressz visszahatást. Döntő többségük a család vagy a barátok hiánya miatt vált lehangolttá, vagy egyszerűen képtelen volt alkalmazkodni az iraki környezethez.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • DBM #75
    na csak annyit hozzászólok h hülyeséget írnak, mert szart sem érdekel a katona, persze h jól érzi magát ha gyQznek, csak akkor nézzük meg hogy érzi magát akinek szétlQtték a házát meg a feleségét. Az tényleg jót tesz a morálnak... Amíg te vagy a vadász, nem a nyúl addig nincs sok baj.
  • NEXUS6 #74
    Jaj de negtív vagy.
    Pedig ez mind igaz!;)

    Legalább anyira, mint szaddam tömegpusztító fegyverei.
  • jointeer #73
    ez is csak propaganda
  • Alfa Of NS #72
    Make war, not just love!
  • uniu #71
    Érdekes cikk, még a végén kiderül hogy a vizsgadrukk sokkal károsabb mindt az iraki harctér:)Biztos semmilyen lélektani hatása nincs. pl.: láttam egy pár videót amin iraki orvlövészek leszednek pár amcsit(rafináltan, mellény alá lőve stb). Ahhoz képest, hogy a képernyőn láttam, és hogy elég szar minőségű is volt, aznapra elég szar kedvem lett, hogy még ilyen is van a mai világban... Gondolom a bajtársai akik mellett kidőlt a csóka, azoknak kellemetlenebb volt az élmény. És még ez elég lightos példa volt sztem.
  • Tetsuo #70
    Boeinget akartam bocsi.. :)
    De írok a NWO topikba is és oda már pontosan! :)
  • [NST]Cifu #69
    Egy elméleti felállás, taktikai elemzés és a valódi harchelyzet ritkán találkozik. :)

    Tajvannak kb. ugyanannyi, modern vadászgépe van, mint Kínának (Tajvan: 146db F-16-osa, 57db Mirage-2000-ese és 128db saját gyártmányú Csing-Kuo vadászgép vs. Kína: ~180db Szu-27SzK, ~40db Szu-30MKK/MK2/MK3 - plusz persze van vagy 1000db elavult, 60-as évek színvonalát képviselő J-6, J-7 vadászgépe még), van saját légi telepítéső előrejelző radarrendszere (4db E-2C). Itt Kína fejlődése látszik erőteljesen, pl. Kína már előre közölte, ha megszüntetik az EU-s fegyverembargót ellene, akkor rögtön vásárol 210db francia Mirage 2000-9CS vadászgépet.

    Haditengerészet terén hasonló a helyzet, Tajvannak van ~40 modern felszini hadihajója, Kínának ~20db, de neki még mellette van vagy 200 elavultabb egysége is. Kína keményen gyárt és vásárol e téren is (pl. 8db orosz 877 (NATO: Kilo) diesel-elektromos tengó, vagy tucatnyi saját gyártású O-Song d/e tengó, stb.), de Tajvant meg az USA támogatja nem kisiparos szinten (az évtized vége előtt 10db vadonatúj d/e tengót adnak katonai segélyként Tajvannak).

    Kína problémája, hogy még mindig nincs megfelelő partraszálló és szállító kapacitása, ezen csak pár éve dolgoznak keményen, az USA eddig ezen okból nem aggódot igazán, miután eddig csak úgy érhette volna el a Tajvani partot egy többtíz- vagy százezres létszámú Kínai sereg, ha átússzák a Tajvani szorost, úgy 2008-2010 körülre ez már nem jelente problémát a Kínaiak számára (mármint a szállító kapacitás biztosítása, nem az átúszás :))...

    Szóval jelenleg még nincs komoly esélye a Kínaiak Tajvan elfoglalására. 5-10 év múlva viszont már akár katonai erővel képesek lehetnek erre...
  • Inquisitor #68
    Valamelyik ilyen hadiopicba bemást valaki egy linket, egy szakdolgozat volt a témában. Ott olyasmi állt, hogy Taiwan annyira lemearadt (költségcsökkentés), Kína meg annyira feltápolt, hogy 3-5 napig tudnák tartani magukat ... ha jól emléxem.
  • [NST]Cifu #67
    Ilyesmit nem mondtak (legalábbis a hivatalos Pentagon álláspont nem ez). Azt mondják, ha Kína ílyen ütemben fejlődik, akkor még néhány év, és már két repülőgép-hordozó flottacsoport sem tudja megakadályozni Tajvan megszállását (az eddigi doktrína szerint ugyanis ennyit tudnak szükség szerint odavezényelni).
    Azért persze Kína helyzete sem könnyű, mert ha Tajvan harcolni akar (márpedig önként és dalolva nem akar a nagy testvérbe olvadni), akkor a Kínai hadsereg elég komolyan megsínylené a partraszállást, még akkor is, ha az USA nem is avatkozna be...
  • NEXUS6 #66
    Ráadásul tök fölöslegesen van az amerikai haderő Irakban, és így nem is marad elég pówa más konfliktusra!

    Nem azért vannak robbantások, mert nem elég a katona hogy mindenkit elkapjanak (a katonákat különben sem rendvédelmi feladatokra képzik ki), hanem pont azért mert ottvannak.
    A katonák/kollaboránsok elleni támadásokat jelentősen lehetne csökkenteni, ha kivonulnának az országból.

    Akkor talán még néhányan azt is elhinnék, hogy a mostani vezetés nem egy bábkormány.

    Az ellenzéki fegyveres erőknek két célja van, az egyik hogy minnél több amerikait/szövetségest és együttműködő irakit felrobbantsanak, illetve hogy bekerüljenek a vezetésbe.

    Ha ezt elérik nem lesz több robbantás.

    Csak egyetlen bibi van, hogy majd tőlük kell az olajat megvenni. De hát ez a világ már csak ilyen, ha egyszer Irak nem Texas akkor bizony egy iraki (és valószínűleg muzulmán), ráadásul jelentős harci múlttal rendelkező emberrel kell majd üzletelni.

    Szal nagyon erősen úgy nézki tök fölösleges volt ezreket lemészárolni (a cikk szerint meglehetős jókedvvel), és másik ezreket lemészároltatni, csak hogy husszeintől megszabaduljanak.
    Husszeintől más úton meg csak valami forradalommal tudtak volna megszabadulni, de husszein eltávolítása is polgárháborúhoz vezetett.
    Úgy tűnik ezt nem igen lehet megspórolni.