Hunter

Új űrdíjakat jelentett be a NASA

Az űrfelvonó kifejlesztése első lépéseinek elősegítését célozza meg két új, a NASA által finanszírozott pénzdíj. A futurisztikus elv lényege hogy hosszú kábeleken lehessen eljutni a világűrbe, melyhez a szükséges energiát fénysugarakkal közvetítenék.

A díjak a 10 millió dolláros X-díj mintájára megszületett Centennial Challenges sorozat első tagjai lesznek. Az első 50 000 dolláros díjakat az viheti el, aki megalkotja a legerősebb anyagszálat, illetve elsőként tudja megoldani egy vezeték nélküli robot a fény energiájával történő feljuttatását egy kábelen.

A NASA által finanszírozott díjakat a kaliforniai Mountain View központú Spaceward Alapítvány igazgatja és adományozza. A mostani kiírások egy űrfelvonó kifejlesztéséhez szükséges technikákra összpontosítanak, azonban a NASA hangsúlyozza, hogy a nevezők munkája számos, a Bush elnök által felvázolt Hold és Mars tervezethez kötődő űrkutatási projektben kamatozhat. "A versenysorozat újításai segítenek az űrrepülési anyagok és szerkezetek terén történő előrehaladásban, új szemléletmódot hozhatnak a bolygófelszínen végzendő robot és emberi műveletekbe, és olyan futurisztikus elképzeléseket válthatnak valóra, mint az űrfelvonó és a napenergia műholdak" - mondta Brant Sponberg, a Centennial Challenges program igazgatója.

Az 50 000 dolláros díjat az a magánfinanszírozású csapat viheti el, aki a legerősebb, megadott átmérőjű kábellel áll elő. A díj odaítéléséhez azonban a legnagyobb feszítést kibíró kötélnek mielőtt elszakadna 50%-kal nagyobb erőt kell elviselnie, mint a NASA által megalkotott "házi kötél". 2006-ban a NASA az első helyezettet már 100 000 dollárral jutalmazza, sőt a második és a harmadik sem tér haza üres kézzel, ők 40 000, illetve 10 000 dollárral lehetnek gazdagabbak.

A fénysugárral történő energiaellátás versenyében a cél vezeték nélkül energiát átvinni egy forrásból egy vevőhöz. 2005-ben a nevező csapatoknak meg kell építeniük egy energiavevőt, ami képes a sugárzást fotoelektromos cellákkal elektromossággá alakítani és ellátni egy robotot, aminek 50 méteres magasságba kell eljutnia, miközben legalább 25 kilogramm súlyt szállít. Minden csapat háromszor próbálkozhat, a győzelmet, és a vele járó 50 000 dollárt az szerzi meg, aki három perc alatt a legnagyobb súlyt tudja feljuttatni. 2006-ban a cél már egy erőforrás megépítése is lesz, a jutalmazás módja a kábelépítők második évi díjazását követi.

A NASA sajtóközleménye szerint az elkövetkező hetekben újabb kiírásokat tesznek közzé a Centennial Challenges keretében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Caro #71
    BiroAndras:
    Légy szíves olvasd el amit írok.
    Azt írtam, hogy az _űrliftet_ akarják _hosszú távon_ ilyen módszerrel megvalósítani. Szó sincs emberfeletti gyorsulásról, vagy űrhajókilövésről.
    Egy 35000 km-es pálya elég hosszú erre nem?
    A végcél az lenne, hogy 5 óra alatt feljut a lift a GEO pályára.
    Ez négyzetes úttörvénnyel számolva annyit tesz, hogy 0,42 m/s^2-el kell gyorsítani...
  • BiroAndras #70
    A mégneses gyorsításnak több hibája is van:
    - Ha ember számára elviselhető gyorsulást akarunk, akkor irgalmatlan hosszú pálya kellene. Értelmes pályahossz mellett a szükséges gyorsulás több ezer G is lehet, ami kissé kényelmetlen az utasoknak.
    - Sokszoros hangsebességgel kell áthaladni a légkörön, ami a súrlódás miatt óriási energiaveszteséget jelent.
    - Szintén a surlódás miatt drága anyagokból kell építeni az űrhajót.
    - A nagy sebesség veszélyes is.

    Viszont az is igaz, hogy tulajdonképpen csak pénz kérdése a megépítése.
  • Slartibartfast #69
    Értem, amit mondasz, de sajnos nem ilyen rózsás a helyzet. A tornyokat úgy tervezik, hogy a felső emeleteket oldalirányban kitérítő erőket is fel tudják venni, és ne hajolgassanak jobbra-balra. A lift struktúrálisan viszont megegyezik egy spulni cérnával. Csak akkor nem hajlik össze a cérna, ha húzod a végén.
    A feszültséget azért számoltam ki, mert az az oldal, ahol én néztem meg a nanocső szilárdsági tulajdonságait azt írta, h a max szakítószilárdság cca. 30 GPa. Remélem, nem nekik van igazuk... ^^
    A mágneses gyorsítás-elv über, az azzal nincs semmi baj, ha meg tudják oldani.
  • Caro #68
    Igazából nem annyira fontos, hogy mennyit bír ki, ha ilyen magasak az értékek. Ez olyan, mintha egy 99% hatásfokú generátor hatásfokát 99,5%-ra akarnánk emelni.
    Az a lényeg, hogy bírja el.
    Én az egészet úgy képzeltem el, mikor először olvastam róla, hogy lentről fogják megépíteni, nem nagyon gondoltam arra, hogy ennek milyen akadályai lehetnek.
    De szerintem az alacsony lift megtartaná a salyát súlyát lentől is. Egy torony se dől össze, ha nem húzzuk meg a geostacionárius pályán túlról. :)
    Persze nem tudom, hogy ez erre is érvényes-e. Mivel nanocsövet élőben még nem láttam, nem tudom megmondani, hogy mennyire hajlékony.
    A mágneses gyorsítás alatt azt értem, hogy egy olyasfajta sínt képzeltek el, amin mágneses levitáció segítségével tud felmenni a szállítóeszköz. A sima másnesvasút nyilván nem jó, mert ott a gravitáció hozza egyensúlyba az egészet. Úgy kell megoldani a vezérlést, hogy a fülke, vagy nem tudom mi, ne tudjon nagyon eltávolodni a lifttől, de nagyon közel sem kerülhet hozzá.
    Ezt egyszerű mágneses erőterekkel nem lehet megoldani, állandóan változtatni kell őket.
  • Slartibartfast #67
    Kiszámoltam, ha a drót sűrűsége 1.6E3 (mint a fulleréné), akkor 77,6 GPa a legnagyobb feszültség a kötélben... Van még mit bütykölni a dolgon...
  • Slartibartfast #66
    Aha, látom. Feltehetöleg még nem olyan kifinomult a technológia, h szabványosítani lehetne a nanocsövek szakítóvizsgálatát, lehet, h ebböl adódik a nagyságrendi eltérés a forrásokban feltüntetett értékek között.
    Neked volt igazad, tényleg lehet vezetö a csö, lehet, h én vmi mást olvastam elöbb, és azt könyveltem el hitelesnek. De te mit értesz a mágneses gyorsítás alatt? A kábel valamiféle sínként szolgálna egy mágneses vasútnak, vagy mire gondolsz?
    Ugyanakkor a 120 km-es liftedet mi tartaná fent? Mert vágod, h a gravitáció és a lerögzítés húzza le, de mi hozza egyensúlyba? Mért nem fújja el az elsö szél? Ja! Vagy a geostac pályáról építkeznél le-föl egyszerre?
    Szerintem a napelemes dolgot meg úgy akarják megoldani, hogy abban igazad van, hogy napfénnyel történö megvilágítás esetén nagyon nagyfelületü napelemeket kéne alkalmazni, de ha lézerrel világítod meg a napelemet, ott olyan teljesítménysürüség oldható meg, amit nem szégyellnek. Volt ilyen verseny is, h múzeumok aulájában repültek kis motoros repülökkel, háryaszárny, balsafa, stb., és lézerrel világították meg a rászerelt napelemet, és ki repül legtovább etc. (hetek) A lézerfejet meg valami elsöfajú tajvani szabályzással irányon lehet tartani.
    Azonban kíváncsi vagyok, h a nanocsöves kábelt milyen formában akarják megvalósítani? Sima roving? Vagy valami körszövött szál? Biztos te is láttad a képeket azon a linken, még nem valami magabiztos a technológia...
  • HUmanEmber41st #65
    A lineáris motort be lehet építeni egy közel 45 fokos emelkedésű, megfelelő hosszúságú hegyoldalba.
    Megfelelő tirisztoros vezérléssel simán felgyorsul a tárgy a szökési sebesség közelébe.
    Persze ez a módszer nem alkalmas személyszállításra az erős gyorsulás miatt.
    (arra ott van Scaled Composit űrsiklója)
    Ezt akár már holnap is elkezdhetnék építeni, hiszen már van 500 km/h utazósebességgel mágnesvonat. A technika adott, semmit sem kell kifejleszteni.
    Az jó, ha van nagy szakítószilárdságú kábel, de szerintem nem kellene ide erőltetni..
  • Caro #64
    Bocsi, egy link lemaradt
    http://www.cnanotech.com/pages/buckytube_properties_uses/buckytube_properties/5-1-4_mechanical_properties.html
  • Caro #63
    Én a Nasa-nál olvastam le egy grafikonról, tehát lehet, hogy egészen nem voltam pontos, amúgy is logaritmikus beosztású skála volt, de megnéztem a CNI-nél (ők gyártják ezeket a nanocsöveket) és ők is azt írják, hogy több mint 100 GPa a szakítószilárdság.
    Biztos hogy ugyanarról a nanocsőről beszélünk? Én úgy tudom, vezeti az áramot. A NASA-nál azt írták, ez azért is jó, mert ha ebből csinálnak űrhajót, akkor a váz sérüléseit nyomon lehet követni. A vezetés abból következik, hogy a cső belsejében a delokalizált elektronok tudnak mozogni.
    Bár azt nem tudom, hogy mennyire, szerintem inkább csak tartóváza lehetne egy nagyfeszültségű kábelnek, én így gondoltam.
    A mágnesvasutas gyorsítás csak _távoli_ cél, egyenlőre annak is örülnek, ha egyáltalán meg tudnak csinálni valamilyen liftet.
    A stabilitát úgy értettem, hogy mivel a lift GEO pálya alatti része késik a pályasebességhez, ezért nem súlytalan, és valószínű, hogy elgörbülne. Ha viszont van egy ellensúly a GEO pálya felett, az pedig siet a pályasebességhez képest, ezért ezt visszahúzná.
    A 120 km-es lift pedig nem esne le, a szerkezet képes megtartani a salyát súlyát, alulról is.
    A villanymotort azt hiszem csak kezdetben lehetne használi, úgy is csak egy "sebességváltóval" mert különben lehetne várni, amíg felér.
    A pályázatot nem tudom, hogy képzelték el, 50m 3 perc alatt, 25 kg teherrel, az szerintem sok. Ez azt jelenti, hogy 68W tiszta emelési teljesítményre van szükség. Mondjuk a motorunk hatásfoka 100%. A legjobb napelemek hatásfoka, amit a műholdaknál is használnak 28%. Így 243W fényteljesítményre van szükség. A mai legjobb energiatakarékos izzók hatásfoka 15% körül van, így 1620W, tehát kb. 100 ilyen lámpa fényerejét kell koncentráli. Nem megoldhatatlan, de 38000km-re...
    A lézer jobb lenne, de annak még kisebb a hatásfoka.
    A lift meg nem fog leszakadni, mert ha elkészül, és megvan az ellensúly, akkor 2 ponton is rögzítve lesz. A villámcsapás nem hiszem, hogy kárt tudna tenni a jelenleg ismert legstabilabb anyagban, ahogyan a földrengés sem. Még nagy amplitúdónál sem. Az a nagyobb veszély, ha a földrengés rezonanciát hoz létre a kábelen, így egy szél valamikor már összedöntött egy hidat. De ha megfelelő helyeken csillapító pontokat helyeznek el, amik ellentétes amplitúdóval rezegtetik a kábelt, akkor ez is megoldható.
    A távolabbi fejlesztések szerint egyébként majd 5 óra alatt érne fel a GEO pályára, a mágneses gyorsítással, legalábbis korábban még azt írták.
  • HUmanEmber41st #62
    És mi van olyankor, ha már valahogy megépítették, megy rajta a lift, és egyszercsak leszakad az egész ??
    Villámcsapás, földrengés stb..
    A lineáris motor sokkal életképesebb..