71
-
Caro #71 BiroAndras:
Légy szíves olvasd el amit írok.
Azt írtam, hogy az _űrliftet_ akarják _hosszú távon_ ilyen módszerrel megvalósítani. Szó sincs emberfeletti gyorsulásról, vagy űrhajókilövésről.
Egy 35000 km-es pálya elég hosszú erre nem?
A végcél az lenne, hogy 5 óra alatt feljut a lift a GEO pályára.
Ez négyzetes úttörvénnyel számolva annyit tesz, hogy 0,42 m/s^2-el kell gyorsítani...
-
BiroAndras #70 A mégneses gyorsításnak több hibája is van:
- Ha ember számára elviselhető gyorsulást akarunk, akkor irgalmatlan hosszú pálya kellene. Értelmes pályahossz mellett a szükséges gyorsulás több ezer G is lehet, ami kissé kényelmetlen az utasoknak.
- Sokszoros hangsebességgel kell áthaladni a légkörön, ami a súrlódás miatt óriási energiaveszteséget jelent.
- Szintén a surlódás miatt drága anyagokból kell építeni az űrhajót.
- A nagy sebesség veszélyes is.
Viszont az is igaz, hogy tulajdonképpen csak pénz kérdése a megépítése. -
Slartibartfast #69 Értem, amit mondasz, de sajnos nem ilyen rózsás a helyzet. A tornyokat úgy tervezik, hogy a felső emeleteket oldalirányban kitérítő erőket is fel tudják venni, és ne hajolgassanak jobbra-balra. A lift struktúrálisan viszont megegyezik egy spulni cérnával. Csak akkor nem hajlik össze a cérna, ha húzod a végén.
A feszültséget azért számoltam ki, mert az az oldal, ahol én néztem meg a nanocső szilárdsági tulajdonságait azt írta, h a max szakítószilárdság cca. 30 GPa. Remélem, nem nekik van igazuk... ^^
A mágneses gyorsítás-elv über, az azzal nincs semmi baj, ha meg tudják oldani. -
Caro #68 Igazából nem annyira fontos, hogy mennyit bír ki, ha ilyen magasak az értékek. Ez olyan, mintha egy 99% hatásfokú generátor hatásfokát 99,5%-ra akarnánk emelni.
Az a lényeg, hogy bírja el.
Én az egészet úgy képzeltem el, mikor először olvastam róla, hogy lentről fogják megépíteni, nem nagyon gondoltam arra, hogy ennek milyen akadályai lehetnek.
De szerintem az alacsony lift megtartaná a salyát súlyát lentől is. Egy torony se dől össze, ha nem húzzuk meg a geostacionárius pályán túlról. :)
Persze nem tudom, hogy ez erre is érvényes-e. Mivel nanocsövet élőben még nem láttam, nem tudom megmondani, hogy mennyire hajlékony.
A mágneses gyorsítás alatt azt értem, hogy egy olyasfajta sínt képzeltek el, amin mágneses levitáció segítségével tud felmenni a szállítóeszköz. A sima másnesvasút nyilván nem jó, mert ott a gravitáció hozza egyensúlyba az egészet. Úgy kell megoldani a vezérlést, hogy a fülke, vagy nem tudom mi, ne tudjon nagyon eltávolodni a lifttől, de nagyon közel sem kerülhet hozzá.
Ezt egyszerű mágneses erőterekkel nem lehet megoldani, állandóan változtatni kell őket.
-
Slartibartfast #67 Kiszámoltam, ha a drót sűrűsége 1.6E3 (mint a fulleréné), akkor 77,6 GPa a legnagyobb feszültség a kötélben... Van még mit bütykölni a dolgon... -
Slartibartfast #66 Aha, látom. Feltehetöleg még nem olyan kifinomult a technológia, h szabványosítani lehetne a nanocsövek szakítóvizsgálatát, lehet, h ebböl adódik a nagyságrendi eltérés a forrásokban feltüntetett értékek között.
Neked volt igazad, tényleg lehet vezetö a csö, lehet, h én vmi mást olvastam elöbb, és azt könyveltem el hitelesnek. De te mit értesz a mágneses gyorsítás alatt? A kábel valamiféle sínként szolgálna egy mágneses vasútnak, vagy mire gondolsz?
Ugyanakkor a 120 km-es liftedet mi tartaná fent? Mert vágod, h a gravitáció és a lerögzítés húzza le, de mi hozza egyensúlyba? Mért nem fújja el az elsö szél? Ja! Vagy a geostac pályáról építkeznél le-föl egyszerre?
Szerintem a napelemes dolgot meg úgy akarják megoldani, hogy abban igazad van, hogy napfénnyel történö megvilágítás esetén nagyon nagyfelületü napelemeket kéne alkalmazni, de ha lézerrel világítod meg a napelemet, ott olyan teljesítménysürüség oldható meg, amit nem szégyellnek. Volt ilyen verseny is, h múzeumok aulájában repültek kis motoros repülökkel, háryaszárny, balsafa, stb., és lézerrel világították meg a rászerelt napelemet, és ki repül legtovább etc. (hetek) A lézerfejet meg valami elsöfajú tajvani szabályzással irányon lehet tartani.
Azonban kíváncsi vagyok, h a nanocsöves kábelt milyen formában akarják megvalósítani? Sima roving? Vagy valami körszövött szál? Biztos te is láttad a képeket azon a linken, még nem valami magabiztos a technológia...
-
HUmanEmber41st #65 A lineáris motort be lehet építeni egy közel 45 fokos emelkedésű, megfelelő hosszúságú hegyoldalba.
Megfelelő tirisztoros vezérléssel simán felgyorsul a tárgy a szökési sebesség közelébe.
Persze ez a módszer nem alkalmas személyszállításra az erős gyorsulás miatt.
(arra ott van Scaled Composit űrsiklója)
Ezt akár már holnap is elkezdhetnék építeni, hiszen már van 500 km/h utazósebességgel mágnesvonat. A technika adott, semmit sem kell kifejleszteni.
Az jó, ha van nagy szakítószilárdságú kábel, de szerintem nem kellene ide erőltetni.. -
Caro #64 Bocsi, egy link lemaradt
http://www.cnanotech.com/pages/buckytube_properties_uses/buckytube_properties/5-1-4_mechanical_properties.html -
Caro #63 Én a Nasa-nál olvastam le egy grafikonról, tehát lehet, hogy egészen nem voltam pontos, amúgy is logaritmikus beosztású skála volt, de megnéztem a CNI-nél (ők gyártják ezeket a nanocsöveket) és ők is azt írják, hogy több mint 100 GPa a szakítószilárdság.
Biztos hogy ugyanarról a nanocsőről beszélünk? Én úgy tudom, vezeti az áramot. A NASA-nál azt írták, ez azért is jó, mert ha ebből csinálnak űrhajót, akkor a váz sérüléseit nyomon lehet követni. A vezetés abból következik, hogy a cső belsejében a delokalizált elektronok tudnak mozogni.
Bár azt nem tudom, hogy mennyire, szerintem inkább csak tartóváza lehetne egy nagyfeszültségű kábelnek, én így gondoltam.
A mágnesvasutas gyorsítás csak _távoli_ cél, egyenlőre annak is örülnek, ha egyáltalán meg tudnak csinálni valamilyen liftet.
A stabilitát úgy értettem, hogy mivel a lift GEO pálya alatti része késik a pályasebességhez, ezért nem súlytalan, és valószínű, hogy elgörbülne. Ha viszont van egy ellensúly a GEO pálya felett, az pedig siet a pályasebességhez képest, ezért ezt visszahúzná.
A 120 km-es lift pedig nem esne le, a szerkezet képes megtartani a salyát súlyát, alulról is.
A villanymotort azt hiszem csak kezdetben lehetne használi, úgy is csak egy "sebességváltóval" mert különben lehetne várni, amíg felér.
A pályázatot nem tudom, hogy képzelték el, 50m 3 perc alatt, 25 kg teherrel, az szerintem sok. Ez azt jelenti, hogy 68W tiszta emelési teljesítményre van szükség. Mondjuk a motorunk hatásfoka 100%. A legjobb napelemek hatásfoka, amit a műholdaknál is használnak 28%. Így 243W fényteljesítményre van szükség. A mai legjobb energiatakarékos izzók hatásfoka 15% körül van, így 1620W, tehát kb. 100 ilyen lámpa fényerejét kell koncentráli. Nem megoldhatatlan, de 38000km-re...
A lézer jobb lenne, de annak még kisebb a hatásfoka.
A lift meg nem fog leszakadni, mert ha elkészül, és megvan az ellensúly, akkor 2 ponton is rögzítve lesz. A villámcsapás nem hiszem, hogy kárt tudna tenni a jelenleg ismert legstabilabb anyagban, ahogyan a földrengés sem. Még nagy amplitúdónál sem. Az a nagyobb veszély, ha a földrengés rezonanciát hoz létre a kábelen, így egy szél valamikor már összedöntött egy hidat. De ha megfelelő helyeken csillapító pontokat helyeznek el, amik ellentétes amplitúdóval rezegtetik a kábelt, akkor ez is megoldható.
A távolabbi fejlesztések szerint egyébként majd 5 óra alatt érne fel a GEO pályára, a mágneses gyorsítással, legalábbis korábban még azt írták. -
HUmanEmber41st #62 És mi van olyankor, ha már valahogy megépítették, megy rajta a lift, és egyszercsak leszakad az egész ??
Villámcsapás, földrengés stb..
A lineáris motor sokkal életképesebb.. -
HUmanEmber41st #61 A lineáris villanymotoros meghajtás sokkal egyszerűbb, és talán gazdaságosabb is.
Ha igazán valami tényleg új űrhajó indítási módot akarnának csinálni, akkor biztosan építenének 1 et...
Ezt csak játék a számokkal.. -
Slartibartfast #60 "Az ellensúlyra csak azért van szükség, hogy biztosítsa a lift stabilitását."
Ez annyiban igaz, hogy ellensúly nélkül sokkal hosszabb kábel kéne. (lásd enyém: #38)
"Tehát hogyha meg tudnak építeni egy kb. 120 km-es alapliftet, szépen elemeket egymáshoz illesztve, már akkor is jól járnak, mert onnan, légüres térből már sokkal könnyebb feljebb juttatni a dolgokat, gyakorlatilag már csak emelési munkát kell végezni."
Sajnos a 120 km-es alaplift leesne, mert nincs, ami fenntartja.
"A felső pont kiépítésében meg segíthet a scramjet meghajtás:30 km-re felmegy 10 Mach-al. Onnan meg mehet a rakéta. Sokkal kevesebb oxigén kell, ezért sokkal olcsóbb az egész."
Evvel egyetértek, bár combos az a scramjet hajtómü, ami felvisz ekkora terhet.
"A szakítószilárdságuk 180GPa körül van! A mai legjobb anyagoknak utána 5-6GPa körüli érték!"
Az én forrásom szerint nincs annyi. (http://www.cmse.ed.ac.uk/MSE3/Topics/MSE2-05/MSE2-Polymer.pdf alján vhol)
"Egy másik elképzelés szerint pedig olyan rendszerrel látnák el űrliftet, mint a mágnesvasút."
Hogy képzelted el? Vagy hol olvastad ezt, mert nem tudom, mit értesz alatta.
"Ehhez egy ilyen hosszú kábelen több 10 millió Volt kéne."
A nanocsövek szigetelök, nem így tervezik az energiaellátást, hanem földröl, vagy ürböl történö sugaras energiaátvitellel. Csak arra gondolok, amilyen tendereket kiírtak.
-
Slartibartfast #59 Nem tudom, mennyi egy geostat pályán levö távközlési mühold átlagos tömege?
Vegyük azt, hogy mondjuk mindig felvisznek annyi szalagot, ami akkora tömegü, mint egy ilyen geostat mühold. (most kerestem ezt-azt, vegyük a tömeget 2.5 tonnának. ök mondták
Legyen ebböl 2 tonna a szalag. Ha azt vesszük, h a kábel keresztmetszete mondjuk 1-2 cm2 (kiindulásul) és sürüsége 1600 kg/m3 akkor kijön, hogy minden fellövés kb 10 km kábel.
Tényleg irdatlan mennyiségü fellövés kéne.
Ezért sztem ugy bekkelik ki, h kezdetben csak valami basic kábelt épitenek ki, ami csak arra szolgál, h vele felhúzzák apránként a többit (ahogy mondtad is). (pl egy 1 mm2- es kábelböl /cselló húr/ 1000 km egy szállítmány) Ennek a teherbírása feltehetöleg töredéke lesz a tervezettnek, de mivel csak a saját súlyát kell megtartania, ezért a keresztmetszet nem számít.
Amit morgo mond, tényleg az a fö gond, mert egy szál leggyengébb pontja télleg az, ahol valamihez csatlakoztatni kell. Meg most kérdeztem meg, a jelenleg alkalmazott legerösebb polimer szálak saját súlyukat kb néhány ezer km hosszan bírják el, homogén grav tér esetén. Ezek szakítószilárdsága kb 1-2 GPa, a nanocsöves anyagoké kb 30 GPa körül mozog. Muszáj lesz még így is kitalálni valamit, mert ez elméleti határ.
Valószínüleg tehát a keresztmetszetet is dinamikusan fogják változtatni, h a nagy igénybevételü helyeken nagyobb keresztmetszet legyen. (ha lesz idöm megnézem, milyen feszültségek alakulnak ki egy egyenlö keresztmetszetü kötélben)
Szóval télleg kicsit holdkóros ötlet, de most mondjátok, h nincs benne fantázia? Valamikor el kell vele kezdeni foglalkozni... -
Caro #58 Az ellensúlyra csak azért van szükség, hogy biztosítsa a lift stabilitását.
Tehát hogyha meg tudnak építeni egy kb. 120 km-es alapliftet, szépen elemeket egymáshoz illesztve, már akkor is jól járnak, mert onnan, légüres térből már sokkal könnyebb feljebb juttatni a dolgokat, gyakorlatilag már csak emelési munkát kell végezni.
A felső pont kiépítésében meg segíthet a scramjet meghajtás:30 km-re felmegy 10 Mach-al. Onnan meg mehet a rakéta. Sokkal kevesebb oxigén kell, ezért sokkal olcsóbb az egész.
A szén nanocsövek meg tuti elbírják az egészet.
A szakítószilárdságuk 180GPa körül van! A mai legjobb anyagoknak utána 5-6GPa körüli érték!
Asszem azt írták a NASA-nál, hogy a nanocsövek jóval többet elbírnának, mint egy ilyen 35000 km magas űrlift.
Aztán azt is figyelembe kell venni, hogy a magasabb szinteken már jóval kisebb a kötél súlya.
A dolog szépséghibája, hogy az SWNT nanocsövek ára 500$/gramm jelenleg. Ez kicsit sok, még az USA-nak is.
Egy másik elképzelés szerint pedig olyan rendszerrel látnák el űrliftet, mint a mágnesvasút. Kellene is oda sebesség rendesen, mert hát 35000 km az elég messze van.
Bár azt nem tudom, hogy az enegiaellátást hogyan akarják megoldani. Ehhez egy ilyen hosszú kábelen több 10 millió Volt kéne. A leglogikusabb az lenne, ha beraknának X km-enként egy napelem-telepet, és arról mentetnék. Hosszú távon viszont úgyis szükség lesz elektromos kábelekre, mert energiaszállításra is akarják használni. -
morgo #57 geo stat vagy a folotti, es ez miert is gond, hiszen a lenyeg nem Fold koruli muholdak felkuldeseben lenne, hanem tavoli kuldetesek szondainak a feljuttatasa...
ilyen hasznalat eseten pedig nagysagrendileg nem ugyanaz a szukseges energia. -
morgo #56 nem en mondom, csak regebben olvastam rola. Azert mondtam 10-es nagysagrendet mert emlekeim szerint 10-20 kozotti szamot mondtak, de nem ez volt a fo gond. Sokkal inkabb a megfelelo hosszusagu es teherbirasu kabel osszerakasa.
-
#55
Amúgy csak geo stat pályára lehetne vele felhúzni tárgyakat, mert pl ha alacsony földkörüli pályán lecsatlakozol a kötélről akkor egy pill alatt visszazuhan a teher, hacsak nem gyorsítod fel a megfelelő kozmikus sebességre.
A felvontatás + több tízezer km/h sebre történő felgyorsítás pedig nagyságrendileg szerintem ua energia, mint egy soklépcsős rakéta kilövése. -
#54
40 000-50 000 Km használható teherbírású kábel + ellensúly, illetve egyéb segédberendezések feljuttatása szerintem, nem képzelhető el 10 rakétával . Még ha a végleges nagy teherbírású változatot, majd csak ezt felhasználva építik ki!
De ha te mondod! -
morgo #53 a tervek szerint a muholdrol engednek le a feltekert kotel elso adagjat ami nagyjabol csak onmagat birna el, majd a vastagitast mar alulrol oldanak meg.
A rendszer nem csak egeszeben van egyensulyban. A keringesi palyat modositva pedig folyamatosan egyensulyban lehet tartani.
A kiepiteshez kb.10-es nagysagrendnyi fellovest becsultek amivel meg lehetne oldani. Persze mindez fugg attol, hogy hogy tudjak megoldani a szal stabilitasat.
-
#52
Igen, nekem is a te hozzászólásodat tovább gondolva jutott eszembe néhány probléma, magával a kivitelezéssel kapcsolatban.
Ez az egész vállakozás nem sokkal kevésbé fantasztikus, mint amikor valamelyik görög tudós kijelentette: hogy adjatok egy biztos pontot és csigáimmal kimozdítom a helyéről a Földet.
Akkor ez úgy tűnt elméletileg és gyakorlatilag nem hülyeség, nem úgy mint ma. -
HUmanEmber41st #51 Mint már lentebb írtam, engem is az érdekelne, hogyan "teszik a helyére" ezt a kötelet???? -
#50
Oks, tegyük fel minden anyag megvan, ami kell hozzá, de akkor hogyan fogod felépíteni?
A rendszer csak teljes egészépen van egyensúlyban. Akkor lenne jó buli felépíteni, ha már épülő állapotban lehetne használni, hogy a tovább építéshez az anyagokat szálítsuk, de ez képtelenség!
A geostat pályáról kellene szépen kiépíteni mindkét irányba, és csak gondolj bele a kiépítéshez hány rakétára lenne szükség!
Ha minden rakéta, 1-2 Km-hez szükséges anyagot tudna vinni akkor is 30-40 000 fellövéssel lehetne megoldani!!!!!
Ezt a fajta gyakorlati nehézséget, lehetetlenségnek hívják.
Akkor már inkább a csillagközi űrutazás!!!! -
Slartibartfast #49 Nézd, bocs, nem akartam fellengzösen fogalmazni, ha ez volt a problémád.
Viszont összehasonlítva a térugrás kapcsán felmerülö nehézségeket (amikkel egyébként nem vagyok tisztában) a lifttel kapcsolatban felmerülökkel, szerintem a lift még mindig megvalósíthatóbb.
Igen, lehet, hogy fog nekik egy kis fejtörést okozni, h vajon mihez kezdjenek pl az idöjárásssal, de ezen egyszerübben túl fogják tenni magukat, mintha mittomén idöt akarnának utazni. (Mit ír arról a könyved?)
Az energiaszükségletröl szvsz annyit, h a rakétázással az a baj, h kilövéskor rajta kell lennie a teljes úthoz szükséges üzamanyagkészletnek. Emiatt van is egy elméleti kritérium (nem emlékszem, melyik orosz tudós neveéhez füzödik) ami megmondja, h adott tömegü rakéta max milyen magasra tud felmenni.
A robot meg külsö energiaforrásról megy, emiatt meg lehet spórolni egy csomó tüzelöanyagot.
Ráadásul nem is olyan kockázatos robottal apránként felvinni valamit, mint rakétával. A robotokból ráadásul mehet egyszerre több is, és folyamatosabb a kihasználtság.
Amúgy a gyakorlati nehézségek tényleg sokan vannak, mégis úgy éreztem, meg kell védenem öket a NASA-nál, mert a mai fejlettségi szinten lehet, h meg is tudják csinálni. (lehet, h ezért állították le az új ürsikló fejlesztését, mert a fejek láttak a projektben fantáziát?)
zárójel:
"De majd te minnyárt megmagyarázod."
"Már csak az a kis gond van, hogy ua anyag ami 10X nyomóerőt tud elviselni, ennek már cak a tizedét bírja húzóerőben!"
Csak véleményemet közlöm, és olyan adatokat, amiket valamivel alá tudok támasztani. Ha vki kinyilatkoztat olyan dolgokat, amik nem relevánsak, akkor persze, h kritizálok.
-
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#48
majd a holdról átlövik csúzlival, vagy mint a rambós filmekben, csigás íjjal és meg van oldva ;) -
HUmanEmber41st #47 Bár egy bizonyos magasságig jó a léghajó is.. -
HUmanEmber41st #46 Az is érdekes látvány lesz, amikor lecsévélik a műholdról azt a 32 kilométer hoszú kötelet..
Vagy felviszik valami légüres térben is működő helikopterrel?
Hát tényleg kicsit soknak tűnnek ezek a "technikai nehézségek"...
-
#45
"Mégis, ezeket a gyakorlati nehézségek kategóriába sorolnám."
Hát igen, én se azt írtam, hogy tök hüle a Clarke, meg a NASA-nál mindenki. Csak marhasokat alszanak, mert biztos azért tudnak ilyen angyot álmodni.
Elvileg a térugrás is lehetséges, sőt van egy jó könyvem az időgép készítéséről is. Csak éppen mindkettővel van egy-két "gyakorlati" probléma.
Amúgy szerintem, annak a több 10 000 km kábelnek a Földkörüli pályára való juttatása + ha használjuk az is energiába kerül, mert ennél se a jó isten emeli föl a cuccosokat majd a földről + a karbantartás kb annyiba kerülne mintha 300 évig rakétáznánk!!!
Szerintem.
De majd te minnyárt megmagyarázod.
Köszi.
-
Nuki #44 Szerintem meg tök érdekes! Az igaz, hogy a NASA más helyett végzi el a kutatásait, de ha jutnak valami eredményre, akkor már MEGÉRTE a pályázatot kiírni... Nem? -
HUmanEmber41st #43 Azt akartam mondani, hogy ha létezik ilyen erős anyag, annak a természetben valamilyen szinten léteznie kellene.
Inkább növesszünk 1 égig érő fát! :)
Vagy valami elektromágneses erőt kellene használni a kötél összetartásásra, mert (úgy hallottam) az elektromos kölcsönhatások ereje nagyobb, mint a gravitációs hatásé..
Vannak is ilyen "mágnesezhető" polimerek...
(SG cikk) -
benli #42 Megvalósul a mese? Égig érő bab. hihihi -
Inquisitor #41 Hülye kérdés tőlem: Miért pont "fényt" használnak ilyen hosszú távú energiaátvitelre, hiszen egy rakat pénzt öltek a "mikrohullámú" energiaátviteli renszerekbe? -
Slartibartfast #40 Teljesen igazad van. Mégis, ezeket a gyakorlati nehézségek kategóriába sorolnám.
Amúgy ne felejtsd el, hogy a liftet az egyenlítön fogják felbocsátani, ott meg meleg szokott lenni. A magaslégköri hideggel nem tudom, mit csinálnak. Jó kérdés. Elhanyagolják.
Nem is a jegesedés baj, hanem az, hogy a polimerek hidegben elridegednek. A másik meg a tartós folyás; egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy kétszer olyan messzire kell mennie a robotnak... -
valaé valaé ná #39 És az oldalirányú erőbehatással mi van ? Egy jó kis vihar mit művelne ezzel a kötéllel ? Ha ráfagy néhány száz vagy ezer tonna jég, akkor mi lesz ? -
Slartibartfast #38 Na, volt egy kis idöm:
A kötélnek 150520,7 km hosszúnak kell lenni, hogy elbírja a saját súlyát.
Persze, ha súlyt használunk, az lecsökkenti a szükséges hosszt, de minél közelebb vagyunk, annál nagyobb súly kell.
valaé:
az ötlet tehát kivitelezhetö, csak gyakorlati nehézségek vannak, elméletileg megvalósítható
Nexus6:
A geostac. pályán túl lassabban keringene akkor, ha szabadon esne, de mivel felgyorsítják, ezért sebessége meghaladja a pályánmaradáshoz szükséges sebességet, így valaminek vissza kell fognia, ez pedig a kötél. A centrifugális "erö" az, ami majd felhúzza az egészet.
A szálak készítésére használt anyagok 10x annyi húzóeröt tudnak elviselni, mint amenyi nyomót, tehát majdnem pontos voltál.
Pl: nylon , HDPE stb. szálak több, mint 1500 MPa feszültséget tudnak elviselni húzás esetén, viszont amint nyomod öket, összecsuklanak
(Majd ha kész lesz a terv, jó lesz nézni, ahogy az ürsikló felszálláskor húzza maga után a 3571273546457 méter színes szalagot!) -
valaé valaé ná #37 És akkor még nem beszéltünk a szélről viharról jégről, villámokról stb. amit el kellene viselnie ennek a kötélnek. Ha egyáltalán saját súlyát megbírná.
Mindezt 36000 km hosszan, különben visszazuhan?
Józan ésszel belátható az ötlet kivitelezhetetlensége. -
#36
Nekem a köv gondom van ezzel az egésszel:
Egy alacsony földkörüli pályán keringő test egy pár tíz ezer km/h sebességgel halad azért a Föld körül, szal 2 óra alatt körbeteker.
A 36 000 km magasságban levő geostat pályán levő tárgyak viszont már az egyenlítőhöz képest 0 sebbel haladnak, a kábelnek még ezen is túl kell nyúlnia, meg egy súlynak is lennie kell a végén, hogy kialakuljon valami centrifugális erő.
Csak éppen mivel a kábel rögzített ezért nem tud keringenie ergo nem súlytalan! 36 000 km kábelnek viszont van egy kis súlya, na ezt kéne elbírnia annak a szakasznak ami geostat pályán kering 2X, mert a centrifugasúly meg húzza a másik oldalról.
Már csak az a kis gond van, hogy ua anyag ami 10X nyomóerőt tud elviselni, ennek már cak a tizedét bírja húzóerőben!
Szal, hajrá fijúk, innen szép nyerni!!!;))) -
Slartibartfast #35 fene, szóval nem az 50 méteres kötél maga. -
Slartibartfast #34 A cél a robot, ami felvisz i a súlyt, meg az energiaátalakító rendszer, nem az 5 -
Slartibartfast #33 Hello, nem értem az összefüggést, ezt nem egy másik cikkre akartad válaszolni?
-
vegesm #32 én arra gondoltam, mi köze egy kötélnek, ami 50m-re fel tud vinni egy 25kg-os súlyt az űrlifthez