• Caro
    #63
    Én a Nasa-nál olvastam le egy grafikonról, tehát lehet, hogy egészen nem voltam pontos, amúgy is logaritmikus beosztású skála volt, de megnéztem a CNI-nél (ők gyártják ezeket a nanocsöveket) és ők is azt írják, hogy több mint 100 GPa a szakítószilárdság.
    Biztos hogy ugyanarról a nanocsőről beszélünk? Én úgy tudom, vezeti az áramot. A NASA-nál azt írták, ez azért is jó, mert ha ebből csinálnak űrhajót, akkor a váz sérüléseit nyomon lehet követni. A vezetés abból következik, hogy a cső belsejében a delokalizált elektronok tudnak mozogni.
    Bár azt nem tudom, hogy mennyire, szerintem inkább csak tartóváza lehetne egy nagyfeszültségű kábelnek, én így gondoltam.
    A mágnesvasutas gyorsítás csak _távoli_ cél, egyenlőre annak is örülnek, ha egyáltalán meg tudnak csinálni valamilyen liftet.
    A stabilitát úgy értettem, hogy mivel a lift GEO pálya alatti része késik a pályasebességhez, ezért nem súlytalan, és valószínű, hogy elgörbülne. Ha viszont van egy ellensúly a GEO pálya felett, az pedig siet a pályasebességhez képest, ezért ezt visszahúzná.
    A 120 km-es lift pedig nem esne le, a szerkezet képes megtartani a salyát súlyát, alulról is.
    A villanymotort azt hiszem csak kezdetben lehetne használi, úgy is csak egy "sebességváltóval" mert különben lehetne várni, amíg felér.
    A pályázatot nem tudom, hogy képzelték el, 50m 3 perc alatt, 25 kg teherrel, az szerintem sok. Ez azt jelenti, hogy 68W tiszta emelési teljesítményre van szükség. Mondjuk a motorunk hatásfoka 100%. A legjobb napelemek hatásfoka, amit a műholdaknál is használnak 28%. Így 243W fényteljesítményre van szükség. A mai legjobb energiatakarékos izzók hatásfoka 15% körül van, így 1620W, tehát kb. 100 ilyen lámpa fényerejét kell koncentráli. Nem megoldhatatlan, de 38000km-re...
    A lézer jobb lenne, de annak még kisebb a hatásfoka.
    A lift meg nem fog leszakadni, mert ha elkészül, és megvan az ellensúly, akkor 2 ponton is rögzítve lesz. A villámcsapás nem hiszem, hogy kárt tudna tenni a jelenleg ismert legstabilabb anyagban, ahogyan a földrengés sem. Még nagy amplitúdónál sem. Az a nagyobb veszély, ha a földrengés rezonanciát hoz létre a kábelen, így egy szél valamikor már összedöntött egy hidat. De ha megfelelő helyeken csillapító pontokat helyeznek el, amik ellentétes amplitúdóval rezegtetik a kábelt, akkor ez is megoldható.
    A távolabbi fejlesztések szerint egyébként majd 5 óra alatt érne fel a GEO pályára, a mágneses gyorsítással, legalábbis korábban még azt írták.