Rónai György
5 éves a SETI@Home projekt
Ötödik születésnapját ünnepli a kaliforniai Berkeley Egyetem méltán híres projektje, ami az otthoni felhasználók gépét is bevonja a földönkívüli élet utáni kutatásba.
Az 1999 májusában indított program ma már csaknem 5 millió felhasználó számítógépén fut világszerte. David Anderson és Dan Werthimer 1999-ben még gondolni sem mert rá, hogy ilyen méreteket ölt a projekt mára. A programban résztvevő számítógépek a Puerto Rico-i Arecibo rádió obszervatóriumból kapják a mini adatcsomagokat, amelyeket aztán a gép kielemez, és visszaküld az adatfeldolgozó központba, a Berkeley egyetemre. A különféle jelsorozatok ezekben az adatcsomagokban ugyanis akár földönkívüli intelligenciák értelmes jeleit is hordozhatják.
A projekt emberek millióit győzte meg 226 országban. Ők összesen 140 millió adatcsomagot küldtek vissza eddig, amelyek feldolgozása összeadva 1,9 millió évébe került volna egyetlen processzornak. Eredményképpen eddig 2568 gyanúsnak megítélt jelsorozatot fedeztek fel. Anderson és Werthimer három másik programozóval dolgozik azon, hogy kis csomagokra osszák fel az Arecibo rádióteleszkóp észleléseit. Ezeket hagyományos adathordozókon tárolják, és általában emailben küldik fel a Berkeley Egyetemre.
A 306 méter átmérőjű fix rádióteleszkóp a legnagyobb a Földön
Ugyan a SETI@Home a világ legnagyobb kiterjedésű ilyen programja, Werthimer szerint természetesen egy tényleges földönkívüli intelligencia felfedezése merő véletlen és szerencse lenne. Az Arecibo rádióteleszkóp például csupán az égbolt 30%-át képes pásztázni, tehát 70% teljesen ismeretlen. Ezen felül még a frekvenciatartományoknak is csak egy kis része elemezhető ki. Werthimer szerint, ha mi lennénk a földönkívüliek, valószínűleg sosem bukkannánk rá a Földre a jelenlegi technológiai fejlettségünk - vagy inkább fejletlenségünk - mellett.
A programot eredetileg Anderson tanulói találták ki 1995-ben, és akkor még csak 2 évesre tervezték. Elmondása szerint maga Anderson is inkább szerencsejátéknak tekinti, hogy valaha értelmes életet találnak a SETI-vel, azonban úgy véli, hogy ha akárcsak minimális esély is fennáll a megtalálására, hatalmas hiba lenne nem kutatni utána.
Maga a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) program egyébként 1960-ban indult, méghozzá Frank Drake a Cornell egyetemen indított Ozma projektjével, amely az első modern SETI kísérletnek tekinthető.
Az 1999 májusában indított program ma már csaknem 5 millió felhasználó számítógépén fut világszerte. David Anderson és Dan Werthimer 1999-ben még gondolni sem mert rá, hogy ilyen méreteket ölt a projekt mára. A programban résztvevő számítógépek a Puerto Rico-i Arecibo rádió obszervatóriumból kapják a mini adatcsomagokat, amelyeket aztán a gép kielemez, és visszaküld az adatfeldolgozó központba, a Berkeley egyetemre. A különféle jelsorozatok ezekben az adatcsomagokban ugyanis akár földönkívüli intelligenciák értelmes jeleit is hordozhatják.
A projekt emberek millióit győzte meg 226 országban. Ők összesen 140 millió adatcsomagot küldtek vissza eddig, amelyek feldolgozása összeadva 1,9 millió évébe került volna egyetlen processzornak. Eredményképpen eddig 2568 gyanúsnak megítélt jelsorozatot fedeztek fel. Anderson és Werthimer három másik programozóval dolgozik azon, hogy kis csomagokra osszák fel az Arecibo rádióteleszkóp észleléseit. Ezeket hagyományos adathordozókon tárolják, és általában emailben küldik fel a Berkeley Egyetemre.
A 306 méter átmérőjű fix rádióteleszkóp a legnagyobb a Földön
Ugyan a SETI@Home a világ legnagyobb kiterjedésű ilyen programja, Werthimer szerint természetesen egy tényleges földönkívüli intelligencia felfedezése merő véletlen és szerencse lenne. Az Arecibo rádióteleszkóp például csupán az égbolt 30%-át képes pásztázni, tehát 70% teljesen ismeretlen. Ezen felül még a frekvenciatartományoknak is csak egy kis része elemezhető ki. Werthimer szerint, ha mi lennénk a földönkívüliek, valószínűleg sosem bukkannánk rá a Földre a jelenlegi technológiai fejlettségünk - vagy inkább fejletlenségünk - mellett.
A programot eredetileg Anderson tanulói találták ki 1995-ben, és akkor még csak 2 évesre tervezték. Elmondása szerint maga Anderson is inkább szerencsejátéknak tekinti, hogy valaha értelmes életet találnak a SETI-vel, azonban úgy véli, hogy ha akárcsak minimális esély is fennáll a megtalálására, hatalmas hiba lenne nem kutatni utána.
Maga a SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) program egyébként 1960-ban indult, méghozzá Frank Drake a Cornell egyetemen indított Ozma projektjével, amely az első modern SETI kísérletnek tekinthető.
