Hunter
A Titán segít a Föld és a Mars megismerésében?
A múlt hét végén véglegesítették a Cassini űrszonda felderítő küldetését, ami a Szaturnusz holdjára, a Titánra, egy hatalmas világra irányul, melynek felépítése hasonlít a korai Földére.
A tudósok számítása szerint a távoli hold segít megismerni a szél és az óceánok általános természetét, valamint azt, hogyan működtek a dolgok egykor anyabolygónk és a Mars felszínén. A vizsgálódás - ami idén nyáron indul útjára - szintén segítséget jelenthet az elméletgyártóknak a Föld változó éghajlatának és a globális felmelegedés végső hatásainak jobb modellezésében.
A Szaturnusz nagyobb holdjainak méretarányos rajza, alul a bolygó maga
A Titán feleakkora mint a Föld, és az egyetlen légkörrel rendelkező hold a Naprendszerben, ami metánt és a Föld levegőjéhez hasonlóan némi nitrogént tartalmaz. Ralph Lorenz, az Arizona Egyetem Hold- és Bolygótudományi Laborjának munkatársa Seattle-ben ismertette a végleges felderítési tervet egy tudományos találkozón. Négy év alatt a Cassini negyvennégyszer halad el a hold mellett, illetve jövő nyáron egy szondát is eljuttat a Titán felszínére. Lorenz a SPACE.com-nak fejtette ki mi az, amit ő és kollégái reményeik szerint megtudhatnak a Titántól.
A Titan a Hubble távcsővén keresztül
A szelet, a hullámokat és az óceáni áramlatokat csak a Föld jelenlegi körülményei között ismerjük behatóan. A tudósok szeretnének egy jobb kapaszkodót találni a folyamatokban rejlő fizikához, beleértve a történéseket egy homlokegyenest ellentétes közegben, így megjósolhatják hogyan reagál a természet világa egy változásra. "Tudjuk hogy a megadott tényezőkkel az eredmény X" - magyarázta Lorenz. "Azt azonban nem tudjuk mely tényezők a legfontosabbak, és hogyan változik az eredmény, ha megváltoztatjuk Y tényezőt."
A Föld éghajlata nagyban függ az egyenlítői területekről szállított hőtől az óceán magasabb szélességi fokaira és a légkörbe. "A Golf áramlat nélkül például Észak-Európa barátságtalanul hideggé válna, mint Szibéria vagy Kanada hidegebb részei" - mondta Lorenz. "Nem tudjuk vajon a globális felmelegedés nem állítja-e le az óceán cirkulációját. Az egyetlen eszközünk ennek a hatásnak a tanulmányozására a számítógépes modellezés, ami számos bizonytalanságot hordoz. A Titán óceáni körforgásának és éghajlatának tanulmányozásával jelentős finomításokat hajthatunk végre ezeken a modelleken."
A Huygens szonda várhatóan 2005 januárjában landol a Titan felszínén
Lorenz a Cassini radar-feltérképező csapatában dolgozik és a Huygens szonda társfelügyelője, ami mintákat fog venni a légkörből mielőtt becsapódna a Titán egyik óceánjába. A Huygens mérései ki fogják egészíteni a Cassini megfigyeléseit a radaros leképezéstől az optikai és az infravörös közeli felvételekig bezáróan, beleértve a hold gravitációs mezőjének szondázását is. "Több különböző területet tekintve is abszolút tudományos aranybányáról beszélhetünk" - mondta Lorenz.
Ha a Titánnak vannak tengerei, összetételük jelentősen eltér a mi bolygónkon találhatóktól. Az Arecibo rádióteleszkóp tavalyi megfigyelései arra utaltak, hogy a Titánon metán és etán óceánok vannak. Mivel a Titán felszínén a hőmérséklet -179 Celsius fok ezért mindkét, a Földön természetes gázként fellelhető anyag a holdon folyékony formában van jelen.
Fantáziarajz a Titánon landolt Huygens szondáról
Hogyan viselkednek a hullámok és az ár-apály ebben a közegben? Hogyan formálják a hullámok a partokat? Milyen mélyek a tengerek és mi a viszonyuk a légkörrel? Lorenz szerint a kérdésekre kapott válaszok tisztábbá tehetik a korai Marsról alkotott elméleteket, melyek szerint víz alapú óceánok vagy tavak létezhettek egykor a most vörös felszínen.
A Titán a tudósok számára egy érett prebiotikus világ. Talán hasonlít a Föld korai szakaszához, még mielőtt az élet kifejlődött volna. Az elméletgyártók megpróbálhatják alkalmazni a Titán kémiáját, hogy kikalkulálják, hogyan ugrott át bolygónk az élettelenségből az élettel teli periódusába. "A Titán a legnagyobb felfedezetlen terület a Naprendszerben" - mondta Lorenz. "Légkörével és feltehetően hidrológiai körforgásával valószínűleg egyben a legérdekesebb is."
A tudósok számítása szerint a távoli hold segít megismerni a szél és az óceánok általános természetét, valamint azt, hogyan működtek a dolgok egykor anyabolygónk és a Mars felszínén. A vizsgálódás - ami idén nyáron indul útjára - szintén segítséget jelenthet az elméletgyártóknak a Föld változó éghajlatának és a globális felmelegedés végső hatásainak jobb modellezésében.
A Szaturnusz nagyobb holdjainak méretarányos rajza, alul a bolygó maga
A Titán feleakkora mint a Föld, és az egyetlen légkörrel rendelkező hold a Naprendszerben, ami metánt és a Föld levegőjéhez hasonlóan némi nitrogént tartalmaz. Ralph Lorenz, az Arizona Egyetem Hold- és Bolygótudományi Laborjának munkatársa Seattle-ben ismertette a végleges felderítési tervet egy tudományos találkozón. Négy év alatt a Cassini negyvennégyszer halad el a hold mellett, illetve jövő nyáron egy szondát is eljuttat a Titán felszínére. Lorenz a SPACE.com-nak fejtette ki mi az, amit ő és kollégái reményeik szerint megtudhatnak a Titántól.
A Titan a Hubble távcsővén keresztül
A szelet, a hullámokat és az óceáni áramlatokat csak a Föld jelenlegi körülményei között ismerjük behatóan. A tudósok szeretnének egy jobb kapaszkodót találni a folyamatokban rejlő fizikához, beleértve a történéseket egy homlokegyenest ellentétes közegben, így megjósolhatják hogyan reagál a természet világa egy változásra. "Tudjuk hogy a megadott tényezőkkel az eredmény X" - magyarázta Lorenz. "Azt azonban nem tudjuk mely tényezők a legfontosabbak, és hogyan változik az eredmény, ha megváltoztatjuk Y tényezőt."
A Föld éghajlata nagyban függ az egyenlítői területekről szállított hőtől az óceán magasabb szélességi fokaira és a légkörbe. "A Golf áramlat nélkül például Észak-Európa barátságtalanul hideggé válna, mint Szibéria vagy Kanada hidegebb részei" - mondta Lorenz. "Nem tudjuk vajon a globális felmelegedés nem állítja-e le az óceán cirkulációját. Az egyetlen eszközünk ennek a hatásnak a tanulmányozására a számítógépes modellezés, ami számos bizonytalanságot hordoz. A Titán óceáni körforgásának és éghajlatának tanulmányozásával jelentős finomításokat hajthatunk végre ezeken a modelleken."
A Huygens szonda várhatóan 2005 januárjában landol a Titan felszínén
Lorenz a Cassini radar-feltérképező csapatában dolgozik és a Huygens szonda társfelügyelője, ami mintákat fog venni a légkörből mielőtt becsapódna a Titán egyik óceánjába. A Huygens mérései ki fogják egészíteni a Cassini megfigyeléseit a radaros leképezéstől az optikai és az infravörös közeli felvételekig bezáróan, beleértve a hold gravitációs mezőjének szondázását is. "Több különböző területet tekintve is abszolút tudományos aranybányáról beszélhetünk" - mondta Lorenz.
Ha a Titánnak vannak tengerei, összetételük jelentősen eltér a mi bolygónkon találhatóktól. Az Arecibo rádióteleszkóp tavalyi megfigyelései arra utaltak, hogy a Titánon metán és etán óceánok vannak. Mivel a Titán felszínén a hőmérséklet -179 Celsius fok ezért mindkét, a Földön természetes gázként fellelhető anyag a holdon folyékony formában van jelen.
Fantáziarajz a Titánon landolt Huygens szondáról
Hogyan viselkednek a hullámok és az ár-apály ebben a közegben? Hogyan formálják a hullámok a partokat? Milyen mélyek a tengerek és mi a viszonyuk a légkörrel? Lorenz szerint a kérdésekre kapott válaszok tisztábbá tehetik a korai Marsról alkotott elméleteket, melyek szerint víz alapú óceánok vagy tavak létezhettek egykor a most vörös felszínen.
A Titán a tudósok számára egy érett prebiotikus világ. Talán hasonlít a Föld korai szakaszához, még mielőtt az élet kifejlődött volna. Az elméletgyártók megpróbálhatják alkalmazni a Titán kémiáját, hogy kikalkulálják, hogyan ugrott át bolygónk az élettelenségből az élettel teli periódusába. "A Titán a legnagyobb felfedezetlen terület a Naprendszerben" - mondta Lorenz. "Légkörével és feltehetően hidrológiai körforgásával valószínűleg egyben a legérdekesebb is."