Hunter
A Cassini megoldhatja a Szaturnusz rejtvényét
A csillagászok megfigyelései szerint a Szaturnusz szelei drámai lassulást mutatnak, a jelenség pont kapóra jön a NASA Cassini űrszondájának, mely hamarosan eléri a gyűrűs óriásbolygót.
A bolygót tanulmányozó tudósok szerint a felfedezés azért meglepő, mert a szomszédos bolygók széljárásában nem következett be észlelhető változás. A nyolcvanas évek elejéről származó Voyager expedíció felvételei és a Hubble Űrteleszkóp 1996 és 2002 között készített felvételeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a szelek nagyjából 40 százalékkal lassultak le a Szaturnusz egyenlítőjénél.
A Szaturnuszról tudni kell, hogy a Naprendszer legszelesebb bolygója, melyen a szél sebessége időnként elérte az óránkénti 1600 kilométeres sebességet is. A hirtelen változás következtében ez az érték 1000 kilométerre csökkent. Összehasonlításul a Földön mért legerősebb szélroham óránkénti 370 kilométeres tempóval száguldott 1934. április 12-én az amerikai Mount Washingtonon. A csillagászok egyelőre tanácstalanok a Szaturnuszon bekövetkezett viszonylag hirtelen változás okait illetően.
"Úgy vélem a legtöbb légkörkutató jókora summát tenne arra, hogy egy óriásbolygón nem történhet ilyesmi " - mondta a tanulmány társszerzője Richard French a Wellesley College professzora, aki az elmúlt hét évben a Hubble vezető tudósa volt.
A Jupiter esetében több mint egy évszázadnyi megfigyelés, beleértve a Voyager és a Galileo űrszondák adatait, egyenletes sebességet mutat a szélmozgásban, nagyjából ugyanez vonatkozik a külső naprendszer másik két óriására az Uránuszra és a Neptunuszra is, bár esetükben a szelek a másik irányba haladnak. A Nature magazin júniusi számában a spanyol Pais Vasco Egyetem kutatópárosa által publikált írás szerint, a Szaturnuszt övező gyűrű befolyásolhatja árnyékával a szélsebességet a Napot 30 földi év alatt megkerülő bolygón. A kutatók többsége egyetért abban, hogy az árnyékok lehűthetik annyira a bolygó légkörét, hogy ezáltal a szelek lelassuljanak.
" A Szaturnusz évszakváltásaival a gyűrűárnyék az északi féltekéről átvándorol a délire, majd vissza" - mondta Andy Ingersoll, a Caltech egyik csillagásza, a légköri változások szakértője. "Elég különös környezet, melynek ez is lehet az egyik hatása."
A bolygók szeleit a hő vezérli. Azonban a két fő hőforrás, a Nap és a geotermikus energia elég gyenge a Szaturnuszon és a többi távoli gázóriáson, melyek a belső sziklás bolygókkal ellentétben csupán kis, valószínűleg hidrogénből álló magokkal rendelkeznek, melyek fémes formába préselődtek össze a légkör hatalmas nyomásának következtében.
A spanyolok a felső 250 kilométer vastag felhőréteg tetejének mozgását hasonlították össze, nyomon követve a felhők vagy kiemelkedő viharrendszerek mozgását a Voyager felvételein, majd összehasonlították azokat a Hubble utóbbi éveiben készült nagyobb felbontású képeivel. A Cassini űrszonda jövőre érkezik meg egy hosszú küldetés megkezdésére a Szaturnuszhoz. Közvetlen mérései talán segítenek megmagyarázni az elcsendesedő szelek rejtélyét, tette hozzá Ingersoll.
A bolygót tanulmányozó tudósok szerint a felfedezés azért meglepő, mert a szomszédos bolygók széljárásában nem következett be észlelhető változás. A nyolcvanas évek elejéről származó Voyager expedíció felvételei és a Hubble Űrteleszkóp 1996 és 2002 között készített felvételeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a szelek nagyjából 40 százalékkal lassultak le a Szaturnusz egyenlítőjénél.
A Szaturnuszról tudni kell, hogy a Naprendszer legszelesebb bolygója, melyen a szél sebessége időnként elérte az óránkénti 1600 kilométeres sebességet is. A hirtelen változás következtében ez az érték 1000 kilométerre csökkent. Összehasonlításul a Földön mért legerősebb szélroham óránkénti 370 kilométeres tempóval száguldott 1934. április 12-én az amerikai Mount Washingtonon. A csillagászok egyelőre tanácstalanok a Szaturnuszon bekövetkezett viszonylag hirtelen változás okait illetően.
"Úgy vélem a legtöbb légkörkutató jókora summát tenne arra, hogy egy óriásbolygón nem történhet ilyesmi " - mondta a tanulmány társszerzője Richard French a Wellesley College professzora, aki az elmúlt hét évben a Hubble vezető tudósa volt.
A Jupiter esetében több mint egy évszázadnyi megfigyelés, beleértve a Voyager és a Galileo űrszondák adatait, egyenletes sebességet mutat a szélmozgásban, nagyjából ugyanez vonatkozik a külső naprendszer másik két óriására az Uránuszra és a Neptunuszra is, bár esetükben a szelek a másik irányba haladnak. A Nature magazin júniusi számában a spanyol Pais Vasco Egyetem kutatópárosa által publikált írás szerint, a Szaturnuszt övező gyűrű befolyásolhatja árnyékával a szélsebességet a Napot 30 földi év alatt megkerülő bolygón. A kutatók többsége egyetért abban, hogy az árnyékok lehűthetik annyira a bolygó légkörét, hogy ezáltal a szelek lelassuljanak.
" A Szaturnusz évszakváltásaival a gyűrűárnyék az északi féltekéről átvándorol a délire, majd vissza" - mondta Andy Ingersoll, a Caltech egyik csillagásza, a légköri változások szakértője. "Elég különös környezet, melynek ez is lehet az egyik hatása."
A bolygók szeleit a hő vezérli. Azonban a két fő hőforrás, a Nap és a geotermikus energia elég gyenge a Szaturnuszon és a többi távoli gázóriáson, melyek a belső sziklás bolygókkal ellentétben csupán kis, valószínűleg hidrogénből álló magokkal rendelkeznek, melyek fémes formába préselődtek össze a légkör hatalmas nyomásának következtében.
A spanyolok a felső 250 kilométer vastag felhőréteg tetejének mozgását hasonlították össze, nyomon követve a felhők vagy kiemelkedő viharrendszerek mozgását a Voyager felvételein, majd összehasonlították azokat a Hubble utóbbi éveiben készült nagyobb felbontású képeivel. A Cassini űrszonda jövőre érkezik meg egy hosszú küldetés megkezdésére a Szaturnuszhoz. Közvetlen mérései talán segítenek megmagyarázni az elcsendesedő szelek rejtélyét, tette hozzá Ingersoll.