41
-
#41
Igen, az Aero Magazinban Almár Iván is döbbenten kommentálta a Columbia-katasztrófa szenátusi vizsgálóbizottságától kiadott jelentés néhány passzusát (pl. egy olyan CGI képet, amelyen az űrhajósok a Columbiáról az Atlantisra száltak volna át egy űrsétával).
Persze ezek nem megvalósíthatattlan dolgok, csak ebben a konkrét esetben nem lett volna rá lehetőség.... -
Deus Ex #40 Morgen.
Na ezekkel a pontokkal nem voltam tisztában. Azért megjegyzem, a zsilip és az űrruhák hiánya nem tűnt fel azoknak, akik a mentő-űrsikloo, illetve a szárny foltozása tervét utoolagosan felvetették.. bárr ha a SpaceHab modult légmentesen le lehet zárni, akkor abban esetleg talán át lehetett volna emelni az űrhajoosokat.. nna mindegy, ez már csak fantázia. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#39
1.: Nincs semmiféle kidolgozott terv arra, hogy egy űrsiklót az űrben üzemanyaggal töltsenek fel. Elméletben megvalósítható, de ehez ki kellene dolgozni a szükséges eszközöket. Ergo akkor, ott ez nem volt lehetséges.
2.: A Columbián (a küldetés tipusából fakadóan) nem volt rotobkar, a zsilipjére pedig a SpaceHab volt csatlakoztatva, ergo űrsétát sem lehetett volna tenni (ha jól tudom, űrsétára alkalmas űrruha sem volt a fedélzeten). Ebből következik, hogy bármilyen űrbéli javításra nem volt lehetőség, ahogy arra se, hogy átszálljanak egy másik űrhajóra.
3.: A Columbia készletei nem tartottak volna ki néhány hétig. A misszió 12-17 naposra volt tervezve, és még "takarékon" is csak egy, esetleg két héttel lehetett volna kitolni a fent tartózkodást. Utána elfogy az élelmiszer, és a Hidrogén/Oxigén, ami nélkül pedig leállnak az üzemanyagcellák, áram nélkül pedig.... -
Deus Ex #38 Morgen.
Csendben megkérdezem ismét, amit márr kérdeztem néhány alkalommal az elmúlt egy év során:
Ugyebár a katasztroofát követően néhány héten belül elindult egy Progress az ISSre. Nem lehetett volna avval az ISS eléréséhez elegendő üzemanyagot szállítani a Columbiához? Adottak voltak a feltételek a Columbia hajtóanyag-felötéséhez? -
#37
Hát, az oldalt olvasgatva azt szűrtem le, hogy eleve úgy tervezik, hogy nem lesz karbantartásra lehetőség. Ehez képest a 10 éves tervezett élettartam szép teljesítmény. -
Marki.. #36 Hát messzebb lesz, mint a hold túloldalán az biztos, még az új űrmasinával sem fognak elruccanni hozzá, hogy karbantartsák :))) 5-10 év a várható élettartama. -
#35
Jaaaa... Én marha nem figyeltem, és azt hittem, hogy a Hold túloldalán lesz. Most nézem, és tényleg Nap-Föld L2, ok, hülye voltam, maxima mea culpa. 
(hál istennek vannak nálam okosabb és alaposabb emberek, akik nem csak felületesen futják át a híreket
)
-
Marki.. #34 Ez sem igaz így, a lényeg, hogy az L4 és az L5 pontok stabilak minden irányban, ezért is találnak gyakran ott objektumokat egyes esetekben, viszont L2-ben kisebb korrekciókra van szükség, de merőlegesen stabil, ahogy ge3lan mondta. -
Marki.. #33 Igaz, az egyenes körül mozog, ahogy az L2 pont is. -
ge3lan #32 az L2 pont a nap-fold egyenes menten instabil,csak erre meroleges iranyban stabil
szal nem hiszem,h tudna ott keringeni vmi,mert beesne a foldbe vagy elmenne kifele
az L4 L5 pontokban lehet keringeni,mert azok stabilak minden iranyban -
Marki.. #31 Nem az L2 pontban lesz, hanem körülötte kering, így szerintem nem, de akkor sem számítana sokat, ha lenne. -
#30
Marki: Fene ezekbe a nevvaltozasokba, igazad van! ;)
Egyebkent a profeta szolljon beloled. A tortenelem ismetli onmagat? ;) -
#29
Tokmindegy hol lenne, torlik azt is... :D
Egyebkent ha sajat hopajzsa is lesz akkor annyira nem szamit hogy van-e arnyek avagy nincs, az L2 inkabb csak azert kell hogy maradjon a helyen.
Tenyleg, mi van ha az oroszok vagy a kinaiak vagy akarki ugy dont O is akar valamit tenni az L2-hoz. Milyen nemzetkozi jogi szabalyok vonatkoznak ezekre a pontokra? Mennyi eszkoz kepzelheto el ugyanott, zavaras nelkul? Vajon gyarmatnak szamit? ;)
??? -
Marki.. #28 Mármint a JWST-t :) James E. Webb Space Telescope lett a neve, mégpedig egy olyan emberről, aki felismerte annak idején, hogy mekkora haszna van az embert is magába foglaló küldetéseknek és hogy sokkal több van bennük, mint csupán politikai érdekeknek. Annak idején ugye ugyanez volt a helyzet. Küldtek robotokat felderíteni a holdat, mint most a Mars esetén. Aztán az elnök bejelenti, hogy hamarosan embert küldenek a holdra. Megtörtént. Mégpedig olyan embereknek köszönhetően, mint Webb, akik tudták, hogy ezzel fel tudják gyorsítani az űrtechnológia menetét, szemben azokkal az érvekkel, akik csak a robotos űrkutatásban látják most is a jövőt. -
ge3lan #27 1,5 millio km-re van meg teljes vagy fel arnyeka a foldnek? -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#26
ja és BUSH MONDJON LE ! -
#25
szerintem egyik ilyen pont sem jó ugyanis ha meggondoljuk (és szerintem kicsit drága ahhoz hogy ne gondoljuk meg :)))) a jupitert is beleszámítják és a nagyobb gravitációjú objektumokat igy igaz csak kicsivel de biztos arrébb lesz ezeknél az általatok említett pontoknál ;]]
-
#24
Nem tudom hogy ez most a vég kezdete, vagy a kezdet vége. Ha szigorúan nézzük akkor a világ mindegyik szuperhatalmának van emberszállító rendszere, kivéve az usanak.
Merhát ugye az évvégéig majd csak találnak pár önkéntest, aki felmerészkedik az űrrepcsivel, de addig is gyakorlatilag nincs ilyen rendszerük. Aztán szépen most elkezdik átcsoportosítgatni a pénzeket, több éve(évtizede) folyamatban levő projekteket állítanak le. Aztán ugye a választások után szépen bejelentik, hogy nem is volt komoly az egész hold meg mars expedíció, meg hát pénz sincs rá, ja meg az emberek sincsenek oda az ötletért.
Tegnap halottam a rédióban,hogy 10 amiból 6 nem igazán elkötelezett híve a Bush/Marsh programnak.
Hát ennyit az amerikaiak vállalkozó szelleméről. Remélem ezt enterprise is olvassa, ő ugyanis mindíg olyan lelkes tud lenni. -
#23
Egyebkent mi a garancia hogy a NGST-t fellovik egyaltalan?!
Majd ha lesz jo kis Alfa holdbazis, akkor onnan majd tavcsovezgetnek az asztronautak... :P De persze arra sem lesz penz, mert epiteniuk kell a letrat a marsra... :Q -
Marki.. #22 Ez sem egészen pontos, 5 Lagrange pont van a 3 testet figyelembe véve, ebből 2 nem esik jelen esetben a Napot és a Földet összekötő egyenesre. -
Marki.. #21 Ez a teleszkóp a Nap-Föld L2(2. Lagrange) pontjába kerül majd, ahol nem lesz semmitől sem takarásban, csak az ernyő védi majd, de 1,5 millió km-re a földtől elég alacsony hőmérséklet urakodik már, hogy ne okozzon interferenciát így. A gond ugye az lenne, hogy ilyen távol a Földtől egy a nap körül keringő objektum lemaradna a Földhöz képest, de az L2 pont lényege, hogy a Nap és a Föld gravitációs ereje pont egyensúlyban vannak itt, ahhoz, hogy a teleszkóp viszonylag kevés manőverezéssel meg tudja tartani a Nap-Föld egyenes körüli kis sugarú mozgását az L2 pont körül. -
Ninju #20 Bocsi!
:) -
Ninju #19 A Lagrange pontok egy a két égitest összekötő egyenesre esnek. "O-o" a vonalon van az L1 és az L2 pont. Kicsit tényleg pontatlan volt a fogalmazás. :) -
Ninju #18 A Lagrange pontok egy a két égitest összekötő egyenesre esnek. "O-o" a vonalon van az L1 és az L2 pont. Kicsit tényleg pontatlan volt a fogalmazás. :) -
ge3lan #17 "L2 (Lagrange Pont 2), amely a Hold és a Föld takarásába van"
hat ezt hogy erted?a fold hold kettos rendszer L2 pontja a a holdnak nem fold fele eso aldalan van.hogy erted,h takarasban van?szal mi takar ki vmit? -
#16
Akkor máris tanultam valami újat - holtig tanul az ember 
-
Marki.. #15 2010-ben mindenképpen befejezték volna a programot, bízzunk benne, hogy ha nem is eddig, de még jó pár évig értékes adatokat fog szolgáltatni. -
Marki.. #14 Na itt azt írja, hogy 0.6-28 mikrométer fényhossztartományban lát majd, amibe beleesik a zöld látható szín is, mondjuk a kék az nem. De ha a vöröseltolódás következtében nő a fény hullámhossza, akkor megeshet, hogy ami eredtileg kék színűnek tűnik, az ebben a hullámhossztartományba fog esni, tehát látja azt is a teleszkóp és akár számítógéppel olyanná alakíthatják, amilyennek vele együtt mozogva látnánk. -
#12
JWST homepage
Amennyire én tudom, kifejezetten az Infravörös tartományt látja majd, éppen azért kerül majd az L2 (Lagrange Pont 2), amely a Hold és a Föld takarásába van, így minimális hő éri (de még így is egy méretes pajzs védi majd a napfénytől, hogy az infravörös érzékelő hőmérséklete minél közelebb legyen az abszolut nulla fokhoz. -
Marki.. #11 Az igen távoli objektumok gyorsan távolodnak tőlünk, ami vöröseltolódást hoz létre. Nem lehetséges, hogy éppen a látható fényt látja majd a teleszkóp, csak kissé eltolódva ezekről a távoli objektumokról ? Persze hangsúlyozom csak az igen távol objektumok esetében. -
#10
Az új űrteleszkóp nem a Hubble leváltására készül. A "James Webb Space Telescope" (JWST - korábban NGST) kizárólag az infravörös tartományban fog működni, így a Hubble-hoz hasonló látványos, látható szintartományban készült képeknek búcsút kell majd inteni...
A Hubble-hoz hasonló űrtávcsőre ugyan vannak elképzelések, de mivel pénz nincs, nem lesz egyenesági utóda... -
Conflict #9 Javíts ki, ha tévedek, de ha jól olvastam, már nem kérdéses, hanem egyértelműen törlték.
Pedig, így talán kihúzta volna az új űrteleszkóp fellövéséig.
-
#8
ezt sajnálom... -
mrzool #7 De meglehet. Viszont épp az az egy út a kérdéses. -
Conflict #6 Azért szerintem még egy utolsó akku és giro cserét megérdemelne...
Vagy azt nem lehetne egy út alatt megoldani? -
#5
Ezt most nem teljesen értem, mire mondod. -
Cat #4 ott van a szojuz mentőkapszula, abban 3 ember vissza tud jutni a Földre -
#3
Kettős oka van a Hubble karbantartásának lelövésére (és ezálltal a HST korai halálának), és mindkettő iszonyúan ostoba ok.
Az elsőt taglalja a hír.
A második pedig az, hogy a "biztonságra" való hivatkozással indulhatnak ezentúl kizárólag az ISS-re az űrsiklók. Mivel ugye egy esetleg baleset/meghibásodás esetén az ISS-en a legénység megvárhatna egy mentő-űrsikló missziót, amely visszavinné őket a földre. Viszont a Hubble javítása esetén ismét felépne az, hogy ha bármi meghibásodás/baleset lenne, a legénység nem tehet semmit, az ISS-hez nem juthatnak el, így csak egy megoldás maradna - visszaindulni a földre, ha az még lehetséges. Ez volt a Columbia-katasztrófa egyik lényeges pontja, mert hiába tudják, hogy sérültek az ICC panelek, ha egyszer az űrhajó sem az ISS-re nem képes eljutni, sem megjavítani nem képesek.
Ezt a kockázatott (amit eleddig szinte minden egyes missziónál fentállt, kivéve az utóbbi idők ISS küldetéseit) pedig nem tudják lenyelni a politikusok... -
#2
hülye Bush! -
#1
kár érte :((