SG.hu·
Nem is létezik sötét energia?
Meglepő új adatokat küldött vissza az ESA röntgensugarú obszervatóriuma, az XMM-Newton az univerzum természetéről. A távoli galaxis klaszterek vizsgálata során az XMM-Newton talányos különbségekre bukkant a ma és a körülbelül 7 millió évvel ezelőtt jelenlévő galaxis csoportosulások között.
Egyes tudósok azt állítják, mindez annyit jelent, hogy a "sötét energia", melyről a csillagászok többsége már eltökélten hiszi, hogy uralja a világegyetemet, nem is létezik. Nyolc távoli galaxis-klasztert tanulmányozott és hasonlított össze egy nemzetközi csoport David Lumb, az ESA Űrkutatási és Technológiai Központjának tudósa vezetésével. A tanulmányt az XMM-Newton Omega Projekt részeként végezték el, ami Jim Bartlett, a College de France kutatója irányításával az univerzum anyagának sűrűségét vizsgálja.
Az XMM-Newton műholdon található három tükörmodul egyike - mindegyik 58 kis tükröt tartalmaz, a teleszkóp teljes optikai felülete több mint 120 négyzetméter
A galaxis klaszterek bámulatos mennyiségű röntgensugarat bocsátanak ki, mivel nagy mennyiségű magas hőmérsékletű gázt tartalmaznak. Ez a gáz veszi körül a galaxisokat, ugyanúgy, mint egy szaunában az embert a gőz. A klaszter röntgensugár mennyiségének és energiájának mérésével a csillagászok kikalkulálhatják a gáz hőfokát, valamint a klaszter tömegét.
Elméletileg egy univerzumban, ahol az anyag sűrűsége magas, a galaxis klaszterek az idők folyamán tovább nőnek, azaz összességében ma nagyobb tömeggel kellene rendelkezniük, mint a múltban. A legtöbb csillagász szerint egy alacsony sűrűségű univerzumban élünk, melyben egy rejtélyes anyag, az úgynevezett "sötét anyag" teszi ki a világegyetem 70%-át. Ebben az esetben a galaxis klaszterek növekedésének az univerzum történelmének korai szakaszában meg kell állnia, és gyakorlatilag megkülönbözhetetlen lenne a mai állapotától.
A felvétel közepén található az XMM-Newton által megfigyelt egyik galaxis-klaszter, melynek neve "RXJ0847.2+3449"
Az Omega Projekt eredményei bebizonyítják, hogy a távoli univerzum klaszterei nem hasonlítanak a maiakra, melyek láthatóan jóval több röntgensugarat bocsátanak ki, így egyértelmű változáson mentek át az idők során. Alain Blanchard, a Laboratoire d'Astrophysique de l'Observatoire Midi-Pyrénées munkatársa és csapata az eredmények segítségével kiszámították, hogyan változik a galaxis klaszterek sokasága az idő múlásával.
"A múltban kevesebb klaszter volt" - mondta Blanchard. Ez az eredmény azt jelzi, hogy az univerzumnak nagy sűrűségű környezetnek kell lennie, egyértelmű ellentmondásban az "összhang modellel", mely 70% sötét energiával és rendkívül alacsony anyagsűrűséggel rendelkező világegyetemet feltételez. Blanchard tudja, hogy ez a következtetés rendkívüli vitákat fog kiváltani.
Az XMM-Newton ultraviola felvétele az 22000 fényévre lévő M81-ről, melyet három, különböző szűrőkkel és 1000 s záridővel készített képből állítottak össze
Ahhoz, hogy a csillagászok összeegyeztethessék az új XMM-Newton megfigyeléseket az "összhang modellel", el kell fogadniuk, hogy alapvető hiányosságok vannak tudásukban a klaszterek és talán a bennük elhelyezkedő galaxisok viselkedésével kapcsolatban. Például egy távoli klaszter galaxisainak több energiát kellene befecskendezniük a körülöttük elhelyezkedő gázba, mint ami jelenlegi elméleteink szerint elfogadott. Ez a folyamat fokozatosan lecsillapodik a klaszter és galaxisainak öregedésével.
Nem számít hogyan értelmezzük az eredményeket, az XMM-Newton új betekintést adott a csillagászoknak az univerzumba és egyben egy új fejtörővel is gazdagította őket. Az is elképzelhető, hogy az XMM-Newton eredményei egyszerűen tévesek, ezt igyekeznek igazolni más röntgensugarú megfigyelésekkel. Amennyiben ezek is azonos eredményt hoznak, eljönni látszik az idő, hogy újra gondoljuk a világegyetemről szerzett ismereteinket.
Egyes tudósok azt állítják, mindez annyit jelent, hogy a "sötét energia", melyről a csillagászok többsége már eltökélten hiszi, hogy uralja a világegyetemet, nem is létezik. Nyolc távoli galaxis-klasztert tanulmányozott és hasonlított össze egy nemzetközi csoport David Lumb, az ESA Űrkutatási és Technológiai Központjának tudósa vezetésével. A tanulmányt az XMM-Newton Omega Projekt részeként végezték el, ami Jim Bartlett, a College de France kutatója irányításával az univerzum anyagának sűrűségét vizsgálja.
Az XMM-Newton műholdon található három tükörmodul egyike - mindegyik 58 kis tükröt tartalmaz, a teleszkóp teljes optikai felülete több mint 120 négyzetméter
A galaxis klaszterek bámulatos mennyiségű röntgensugarat bocsátanak ki, mivel nagy mennyiségű magas hőmérsékletű gázt tartalmaznak. Ez a gáz veszi körül a galaxisokat, ugyanúgy, mint egy szaunában az embert a gőz. A klaszter röntgensugár mennyiségének és energiájának mérésével a csillagászok kikalkulálhatják a gáz hőfokát, valamint a klaszter tömegét.
Elméletileg egy univerzumban, ahol az anyag sűrűsége magas, a galaxis klaszterek az idők folyamán tovább nőnek, azaz összességében ma nagyobb tömeggel kellene rendelkezniük, mint a múltban. A legtöbb csillagász szerint egy alacsony sűrűségű univerzumban élünk, melyben egy rejtélyes anyag, az úgynevezett "sötét anyag" teszi ki a világegyetem 70%-át. Ebben az esetben a galaxis klaszterek növekedésének az univerzum történelmének korai szakaszában meg kell állnia, és gyakorlatilag megkülönbözhetetlen lenne a mai állapotától.
A felvétel közepén található az XMM-Newton által megfigyelt egyik galaxis-klaszter, melynek neve "RXJ0847.2+3449"
Az Omega Projekt eredményei bebizonyítják, hogy a távoli univerzum klaszterei nem hasonlítanak a maiakra, melyek láthatóan jóval több röntgensugarat bocsátanak ki, így egyértelmű változáson mentek át az idők során. Alain Blanchard, a Laboratoire d'Astrophysique de l'Observatoire Midi-Pyrénées munkatársa és csapata az eredmények segítségével kiszámították, hogyan változik a galaxis klaszterek sokasága az idő múlásával.
"A múltban kevesebb klaszter volt" - mondta Blanchard. Ez az eredmény azt jelzi, hogy az univerzumnak nagy sűrűségű környezetnek kell lennie, egyértelmű ellentmondásban az "összhang modellel", mely 70% sötét energiával és rendkívül alacsony anyagsűrűséggel rendelkező világegyetemet feltételez. Blanchard tudja, hogy ez a következtetés rendkívüli vitákat fog kiváltani.
Az XMM-Newton ultraviola felvétele az 22000 fényévre lévő M81-ről, melyet három, különböző szűrőkkel és 1000 s záridővel készített képből állítottak össze
Ahhoz, hogy a csillagászok összeegyeztethessék az új XMM-Newton megfigyeléseket az "összhang modellel", el kell fogadniuk, hogy alapvető hiányosságok vannak tudásukban a klaszterek és talán a bennük elhelyezkedő galaxisok viselkedésével kapcsolatban. Például egy távoli klaszter galaxisainak több energiát kellene befecskendezniük a körülöttük elhelyezkedő gázba, mint ami jelenlegi elméleteink szerint elfogadott. Ez a folyamat fokozatosan lecsillapodik a klaszter és galaxisainak öregedésével.
Nem számít hogyan értelmezzük az eredményeket, az XMM-Newton új betekintést adott a csillagászoknak az univerzumba és egyben egy új fejtörővel is gazdagította őket. Az is elképzelhető, hogy az XMM-Newton eredményei egyszerűen tévesek, ezt igyekeznek igazolni más röntgensugarú megfigyelésekkel. Amennyiben ezek is azonos eredményt hoznak, eljönni látszik az idő, hogy újra gondoljuk a világegyetemről szerzett ismereteinket.