Sikerült rajtakapni egy hatalmas csillagot amint egymás után három bolygót bekebelez, minden egyes "étkezést" hatalmas kitöréssel kísérve.

"Voltak feltevések a múltban, hogy a csillagok így nyelik el a bolygókat, de azt hiszem először sikerült ténylegesen megörökíteni a folyamatot" - nyilatkozott Alon Retter az ausztrál Sydney Egyetem csillagásza.

A V838 Monocerotis néven ismert csillag körülbelül 20 ezer fényévnyire van a Földtől. 2002 januárjában átmenetileg a Tejútrendszer legfényesebb csillagává vált, 600 ezerszer ragyogóbbá, mint a Nap. Akkor a csillagászoknak komoly fejtörést okozott a látványos robbanás megmagyarázása. Retter és munkatársa, Ariel Marom úgy véli, fénykibocsátási elemzésük azt jelzi, hogy egy vörös óriás terjeszkedett és egymás után, kis szünetekkel három viszonylag nagy tömegű bolygót emésztett fel. Az első és utolsó bolygó pusztulása között mindössze két hónap telt el.


A V838 Monocerotis 1989 májusában és 2002 márciusában - a Tejút legfényesebb csillagává vált
"Alapvetően a magyarázat helytállónak tűnik" - mondta John Lattanzio, a Monash Egyetem Csillag és Bolygó Asztrofizikai Központjának igazgatója. Hozzáteszi hogy a csillag túl forró volt, hogy vörös óriás lehessen. "A paraméterek alapján inkább egy olyan csillagról lehet szó, ami még csak közeledik ehhez az állapothoz." A meglévő modellek, melyek azt igyekeznek bemutatni, mi történik, ha a Nap elkezd tágulni és körülbelül egymilliárd év múlva vörös óriássá válik, arra utalnak, hogy mind a Vénuszt, mind a Merkúrt el fogja nyelni. A Föld sorsa egyelőre bizonytalan.


Napunk (Sun) és a V838 Monocerotis Tejúton belüli poziciója
"Munkánk arra utal, ha egy bolygó elnyelődik, robbanás és további tágulás megy végbe, amiből az következhet, hogy a Földet is eléri a végzet, ezt azonban körültekintően le kell ellenőrizni a modellek segítségével" - mondta Retter.


A bolygófaló csillag fázisai - Klikk a képekre a nagyításhoz
A V838 Monocerotis fényelemzése azt bizonyítja, hogy a januári kitörés fényessége egy rövid, de fokozatos csökkenés után február elején hirtelen újra megnőtt. A jelenség harmadszor márciusban ismétlődött meg. Retter és Marom felfedezte, hogy mindhárom csúcspontot egy második, gyengébb csúcspont követett. Ez az ismétlődő minta arra utal, hogy mindhárom eseményt ugyanaz váltotta ki, magyarázta Retter. Az adatok nagy mennyiségű bárium és lítium jelenlétét mutatták ki, mely a csillagászok szerint arra utal, hogy egy csillag elfogyasztott egy bolygót. Eredetileg arra következtettek, hogy az első robbanást egyfajta nova kitörés eredményezte, ezt azonban nem igazán támasztották alá a megfigyelések. Más kutatók szerint két csillag ütközött össze.


A V838 Monocerotis nagysága Naprendszerünkre vetítve - a Földet is elnyelné
"Azonban ez sem magyarázza meg az összetett fénygörbét" - mondta Retter. "A mi magyarázatunk, miszerint a csillag elnyelt három bolygót, megfelel a csillag minden megfigyelésből adódó jellemvonásának."