Hunter
Milyen kicsi is egy kis csillag?
4,2 fényévnyi távolságban a Proxima Centauri a Napunkhoz legközelebb fekvő ismert csillag, mely a Kentaur déli csillagképében látható, a hármas rendszer leghalványabb tagja az Alpha Centauri mellett, mely a csillagkép legfényesebb kettős csillaga.
A Proxima Centauri egy rendkívül kistömegű csillag, valójában alig van ereje, hogy belsejében a hidrogént héliummá égesse el. Közel heted része a Napnak, felszíni hőmérséklete pedig "csak" 3000 fok, ez fele a mi csillagunkénak. Ennek következtében jóval halványabb, fényessége a Nap ötvened része.
A kis tömegű csillagok rendkívül érdekes objektumok, belsejük fizikai állapota sokkal inkább jellemzi a Jupiterhez hasonló óriásbolygókat. Mindeddig lehetetlen volt megállapítani a legkisebb csillagok méretét halványságuk és a megfelelő eszközök hiánya miatt. Mindazonáltal a csillagászokat nagyon is foglalkoztatják ezek a mérések, mivel így döntő jelentőségű információkat nyerhetnének az anyag szélsőséges körülmények közötti viselkedéséről.
A Proxima Centauri
Egy évvel ezelőtt végezték el az első megfigyeléseket két 8,2 méteres Very Large Telescope (ANTU és MELIPAL) fényét a Very Large Telescope Interferométerrel (VLTI) kombinálva, valamint interferometrikus méréseket is végeztek a Proxima Centauriról. Most a Genfi Obszervatórium nemzetközi csillagász csapata, az ESO/Chile és a CFHT sikeresen analizálta a fenti megfigyeléseket egy újonnan kifejlesztett, fejlett szoftver segítségével, azaz először sikerült nagy pontosságú méréseket elvégezni egy kis csillag esetében.
Három másik csillagot is mérések alá vetettek, az eredmények pedig kiválóan igazolják a csillag elméleteket, mely azt mutatja, hogy jelenlegi felfogásunk a rendkívül kis méretű csillagokról meglehetősen helytálló. Hamarosan további VLTI megfigyelések következnek, a mostaniaknál még kisebb objektumok, a barna törpék körében. Spektruma alapján a Proxima Centauri a "késői M-törpe csillag" osztályozást kapta. Az ilyen csillag egyike a legkisebbeknek és leghalványabbaknak, mindemellett a legnagyobb számban fordulnak elő a Tejútrendszerben.
A fenti renderelt Hertzsprung-Russell (HR) diagram megmutatja elhelyezkedésüket más csillagokhoz viszonyítva. A diagram a csillag fényességének és hőmérsékletének viszonyát ábrázolja. Az M-törpék, mint a Proxima Centauri a hűvös és halvány sarokban helyezkednek el, a diagram jobb alsó részén.
A Nap tömegének 15%-ával bíró Proxima Centauri az M-csillagok alsó határát képviseli. Mért szögátmérője 1,02 +/- 0,08 ívmásodperc, ami egy Holdon ténykedő űrhajós Földről nézett méretének felel meg.
Egy normál csillagnál, mint a Nap, mely anyaga tökéletes gázként viselkedik, a csillagméret arányos a tömegével. A kistömegű csillagok esetében azonban a kvantum effektusok kerülnek előtérbe és a csillag anyag "elkorcsosul", sokkal jobban ellenállva a nyomásnak, mint a tökéletes gáz. A Proxima Centaurinál is kisebb objektumoknál a méret szinte már egyáltalán nem függ a tömegtől. A fenti csillag tömegében és átmérőjében is hetede a Napnak, viszont míg 150-szer nagyobb tömegű, mint a Jupiter, méretét tekintve mindössze másfélszerese. Elhelyezkedése a csillagok, barna törpék és bolygók között rendkívül érdekes. Mérete közvetlen mérése egészen mostanáig nem volt lehetséges a műszerek korlátai miatt.
"A mért méret remekül fedi az elméleti előrejelzéseket, melyek a bolygók és alacsony tömegű csillagok numerikus modelljein alapultak. Ugyanez vonatkozik számos más nagyobb tömegű csillagra is, így végre megerősítést nyertünk a szélsőséges objektumok modelljeinek helytállóságáról" - összegzett elégedetten Didier Queloz, a Genfi Obszervatórium csillagásza.
A Proxima Centauri egy rendkívül kistömegű csillag, valójában alig van ereje, hogy belsejében a hidrogént héliummá égesse el. Közel heted része a Napnak, felszíni hőmérséklete pedig "csak" 3000 fok, ez fele a mi csillagunkénak. Ennek következtében jóval halványabb, fényessége a Nap ötvened része.
A kis tömegű csillagok rendkívül érdekes objektumok, belsejük fizikai állapota sokkal inkább jellemzi a Jupiterhez hasonló óriásbolygókat. Mindeddig lehetetlen volt megállapítani a legkisebb csillagok méretét halványságuk és a megfelelő eszközök hiánya miatt. Mindazonáltal a csillagászokat nagyon is foglalkoztatják ezek a mérések, mivel így döntő jelentőségű információkat nyerhetnének az anyag szélsőséges körülmények közötti viselkedéséről.
A Proxima Centauri
Egy évvel ezelőtt végezték el az első megfigyeléseket két 8,2 méteres Very Large Telescope (ANTU és MELIPAL) fényét a Very Large Telescope Interferométerrel (VLTI) kombinálva, valamint interferometrikus méréseket is végeztek a Proxima Centauriról. Most a Genfi Obszervatórium nemzetközi csillagász csapata, az ESO/Chile és a CFHT sikeresen analizálta a fenti megfigyeléseket egy újonnan kifejlesztett, fejlett szoftver segítségével, azaz először sikerült nagy pontosságú méréseket elvégezni egy kis csillag esetében.
Három másik csillagot is mérések alá vetettek, az eredmények pedig kiválóan igazolják a csillag elméleteket, mely azt mutatja, hogy jelenlegi felfogásunk a rendkívül kis méretű csillagokról meglehetősen helytálló. Hamarosan további VLTI megfigyelések következnek, a mostaniaknál még kisebb objektumok, a barna törpék körében. Spektruma alapján a Proxima Centauri a "késői M-törpe csillag" osztályozást kapta. Az ilyen csillag egyike a legkisebbeknek és leghalványabbaknak, mindemellett a legnagyobb számban fordulnak elő a Tejútrendszerben.
A fenti renderelt Hertzsprung-Russell (HR) diagram megmutatja elhelyezkedésüket más csillagokhoz viszonyítva. A diagram a csillag fényességének és hőmérsékletének viszonyát ábrázolja. Az M-törpék, mint a Proxima Centauri a hűvös és halvány sarokban helyezkednek el, a diagram jobb alsó részén.
A Nap tömegének 15%-ával bíró Proxima Centauri az M-csillagok alsó határát képviseli. Mért szögátmérője 1,02 +/- 0,08 ívmásodperc, ami egy Holdon ténykedő űrhajós Földről nézett méretének felel meg.
Egy normál csillagnál, mint a Nap, mely anyaga tökéletes gázként viselkedik, a csillagméret arányos a tömegével. A kistömegű csillagok esetében azonban a kvantum effektusok kerülnek előtérbe és a csillag anyag "elkorcsosul", sokkal jobban ellenállva a nyomásnak, mint a tökéletes gáz. A Proxima Centaurinál is kisebb objektumoknál a méret szinte már egyáltalán nem függ a tömegtől. A fenti csillag tömegében és átmérőjében is hetede a Napnak, viszont míg 150-szer nagyobb tömegű, mint a Jupiter, méretét tekintve mindössze másfélszerese. Elhelyezkedése a csillagok, barna törpék és bolygók között rendkívül érdekes. Mérete közvetlen mérése egészen mostanáig nem volt lehetséges a műszerek korlátai miatt.
"A mért méret remekül fedi az elméleti előrejelzéseket, melyek a bolygók és alacsony tömegű csillagok numerikus modelljein alapultak. Ugyanez vonatkozik számos más nagyobb tömegű csillagra is, így végre megerősítést nyertünk a szélsőséges objektumok modelljeinek helytállóságáról" - összegzett elégedetten Didier Queloz, a Genfi Obszervatórium csillagásza.