Hunter
Az olcsóság okozta az X-43A vesztét
A SPACE.com kinyomozta a NASA X-43A hiperszonikus repülőgépének 2001 júniusában bekövetkezett kudarcának okait.
2001. június 2-án az X-43A "kötelék" - az Orbital Sciences Corporation egy módosított Pegasus XL gyorsítórakétája és a hozzáerősített Hyper-X kutatási jármű - egy B-52-es szállító-repülőgép hasáról kezdte meg próbaútját. A gyorsítórakéta hajtóművének indítása terv szerint zajlott, majd megkezdődött a repülőgép gyorsítása az előre meghatározott nagymagasságú emelkedéssel. Néhány másodperc múlva azonban a gyorsítórakéta lapjai leszakadtak, és a repülőgép irányíthatatlanná vált. A járművet távirányítással megsemmisítették. Három nappal az eset után, június 5-én a NASA vizsgáló bizottságot hozott létre a hiba kiderítésére.
A jelentés hivatalosan a mai napig sem látott napvilágot, a SPACE.com azonban hozzájutott a bizottság jelentésének részleteihez, melyet 2003 májusában fejeztek be. Bár a jelentés jóváhagyta az X-43A repülések visszaállítását az év végére, kiemeli a jármű vesztét okozó fő okot is.
A NASA 1996-ban irányozta elő a Hyper-X programot, hogy elősegítse a torlósugaras meghajtás és a hozzá kapcsolódó technikák átültetését a laboratóriumi kísérletekből a repülési környezetbe. A program nagy kockázatú, ám nagy megtérülést ígérő kezdeményezés volt, Daniel Goldin, egykori NASA igazgató olcsóbb, jobb, gyorsabb filozófiáját hordozva magában. Az X-43A lett volna az első repülő, melytől scramjet-technológiai adatokhoz juthattak volna. A Hyper-X 1. fázisa egy NASA repüléstani és űrtechnikai vállalkozás, amit az űrhivatal Langley Kutató Központja és a Dryden Repülés Kutató Központ közösen igazgatott.
A vizsgálóbizottság dokumentumai szerint az X-43A Hyper-X kilövőeszköz "azért hibásodott meg, mert az irányító rendszer kialakítása elégtelen volt az előirányzott röppályához, köszönhetően a pontatlan analitikai modelleknek, melyek túlbecsülték a rendszer tűrőképességét". A jelentés szerint "az emelkedési manőver során az X-43A irányítási anomáliát tapasztalt", ami a kormánylapát meghibásodásához vezetett. Röviddel azután, hogy a kormánylapát beszorult a jobb oldali lapát leszakadt a járműről, melyet gyorsan követett a bal oldali, majd a kormánylapát és a szárny.
Az X-43A egy csendes-óceáni teszt övezetbe zuhant, nem messze a kaliforniai Point Mugutól. Semmilyen kísérlet nem történt a szerencsétlenül járt gép felkutatására, ami most is ott nyugszik valahol 400 méterrel a tengerszint alatt.
Jelentésében a bizottság leszögezi, hogy a meghibásodás azért következett be, mert az irányító rendszer képtelen volt megőrizni a jármű stabilitását. Emellett a bizottság sorozatos "modellezési pontatlanságokat" állapított meg a földi tesztelések során, valamint elégtelen adatok következtében a szélcsatorna adatainak "félreértelmezését". Mitöbb a kilövő eszköz hővédelmében jelentős változtatásokat hajtottak végre a tervezett röppálya okozta megnövekedett hőmennyiség hatására, azonban ezeket a pótlólagos hővédő elemeket nem vették számításba a szélcsatorna teszteknél. A hiba felkutatására irányuló számítógépes és szélcsatorna tesztek bebizonyították, hogy az új hővédelem befolyásolta a gyorsítórakéta aerodinamikai jellemvonásait.
"Nem egyetlen tényező okozta a balesetet" - írja a dokumentum. A vizsgálat kimutatta, hogy a baleset csak akkor lenne reprodukálható, ha minden modellezési pontatlanságot számításba vennének. A jelentés kiemeli, hogy a gépet a gyorsabb, jobb és olcsóbb filozófia zászlaja alatt fejlesztették. A jelentés bebizonyítja, hogy az Orbital Sciences számos kritikus technikai területen igényelt volna kiegészítő költségvetést, többek közt aerodinamikai, szoftver, irányítási és navigációs téren.
2001. június 2-án az X-43A "kötelék" - az Orbital Sciences Corporation egy módosított Pegasus XL gyorsítórakétája és a hozzáerősített Hyper-X kutatási jármű - egy B-52-es szállító-repülőgép hasáról kezdte meg próbaútját. A gyorsítórakéta hajtóművének indítása terv szerint zajlott, majd megkezdődött a repülőgép gyorsítása az előre meghatározott nagymagasságú emelkedéssel. Néhány másodperc múlva azonban a gyorsítórakéta lapjai leszakadtak, és a repülőgép irányíthatatlanná vált. A járművet távirányítással megsemmisítették. Három nappal az eset után, június 5-én a NASA vizsgáló bizottságot hozott létre a hiba kiderítésére.
A jelentés hivatalosan a mai napig sem látott napvilágot, a SPACE.com azonban hozzájutott a bizottság jelentésének részleteihez, melyet 2003 májusában fejeztek be. Bár a jelentés jóváhagyta az X-43A repülések visszaállítását az év végére, kiemeli a jármű vesztét okozó fő okot is.
A NASA 1996-ban irányozta elő a Hyper-X programot, hogy elősegítse a torlósugaras meghajtás és a hozzá kapcsolódó technikák átültetését a laboratóriumi kísérletekből a repülési környezetbe. A program nagy kockázatú, ám nagy megtérülést ígérő kezdeményezés volt, Daniel Goldin, egykori NASA igazgató olcsóbb, jobb, gyorsabb filozófiáját hordozva magában. Az X-43A lett volna az első repülő, melytől scramjet-technológiai adatokhoz juthattak volna. A Hyper-X 1. fázisa egy NASA repüléstani és űrtechnikai vállalkozás, amit az űrhivatal Langley Kutató Központja és a Dryden Repülés Kutató Központ közösen igazgatott.
A vizsgálóbizottság dokumentumai szerint az X-43A Hyper-X kilövőeszköz "azért hibásodott meg, mert az irányító rendszer kialakítása elégtelen volt az előirányzott röppályához, köszönhetően a pontatlan analitikai modelleknek, melyek túlbecsülték a rendszer tűrőképességét". A jelentés szerint "az emelkedési manőver során az X-43A irányítási anomáliát tapasztalt", ami a kormánylapát meghibásodásához vezetett. Röviddel azután, hogy a kormánylapát beszorult a jobb oldali lapát leszakadt a járműről, melyet gyorsan követett a bal oldali, majd a kormánylapát és a szárny.
Az X-43A egy csendes-óceáni teszt övezetbe zuhant, nem messze a kaliforniai Point Mugutól. Semmilyen kísérlet nem történt a szerencsétlenül járt gép felkutatására, ami most is ott nyugszik valahol 400 méterrel a tengerszint alatt.
Jelentésében a bizottság leszögezi, hogy a meghibásodás azért következett be, mert az irányító rendszer képtelen volt megőrizni a jármű stabilitását. Emellett a bizottság sorozatos "modellezési pontatlanságokat" állapított meg a földi tesztelések során, valamint elégtelen adatok következtében a szélcsatorna adatainak "félreértelmezését". Mitöbb a kilövő eszköz hővédelmében jelentős változtatásokat hajtottak végre a tervezett röppálya okozta megnövekedett hőmennyiség hatására, azonban ezeket a pótlólagos hővédő elemeket nem vették számításba a szélcsatorna teszteknél. A hiba felkutatására irányuló számítógépes és szélcsatorna tesztek bebizonyították, hogy az új hővédelem befolyásolta a gyorsítórakéta aerodinamikai jellemvonásait.
"Nem egyetlen tényező okozta a balesetet" - írja a dokumentum. A vizsgálat kimutatta, hogy a baleset csak akkor lenne reprodukálható, ha minden modellezési pontatlanságot számításba vennének. A jelentés kiemeli, hogy a gépet a gyorsabb, jobb és olcsóbb filozófia zászlaja alatt fejlesztették. A jelentés bebizonyítja, hogy az Orbital Sciences számos kritikus technikai területen igényelt volna kiegészítő költségvetést, többek közt aerodinamikai, szoftver, irányítási és navigációs téren.