Hunter
Történelem előtti időkbe visz el világ legősibb DNS-e
A rekorddöntő minták olyan növényekből származnak, melyek 400 000 éve éltek a Földön. Ez a genetikai anyag feltehetően négyszer idősebb, mint bolygónkon bármely eddig talált ősi DNS.
A jégbe fagyott termőtalaj hatalmas, a történelem előtti időkben élt állatok DNS töredékeit is felfedte, beleértve a gyapjas mamutot és a pézsmatulkot.
A jégmagvak kora, melyekből a DNS-eket kivonták 300 és 400 000 év közöttire tehető.
"Úgy véljük, ez a legősibb DNS a mai napig. Mások is tettek már hasonló kijelentést, azonban még senkinek sem sikerült másolatokat készíteni a felfedezéseiből" - mondta Thomas Gilbert az Oxfordi Egyetem Ősi Biomolekulák Központjának tudósa, aki segédkezett a minták ellenőrzésében.
Valóban számos bejelentést tettek már a legrégebbinek vélt DNS-ekről, beleértve azokat, melyeket ősi baktériumokból, vagy akár dinoszaurusz-csontokból nyertek ki. A jelentések azonban ellentmondásosnak bizonyultak, mivel fennállt a lehetőség, hogy a mintákat modern DNS foszlányok szennyezték be.
A Koppenhágai Egyetem kutatói, Eske Willerslev vezetésével megpróbáltak elkerülni minden vitát, azáltal, hogy más laboratóriumok tudósait kérték fel munkájuk ellenőrzésére, valamint fúróikat egy bizonyos baktériumfajtával vonták be, és mivel a baktérium DNS-e nem mutatható ki a mintákban, így biztosak lehetnek, hogy nem került modern DNS az ősi leletbe. Elemzésük, mely a Science magazin online kiadásában jelent meg, bebizonyítja, hogy a DNS-ek legalább 19 különböző növénycsaládtól származnak, valamint sikerült felfedezni néhány nagytestű növényevő - szám szerint nyolc - DNS szekvenciáit is.
A felfedezés új ablakot nyithat a régészeknek a múltra, élénk képet alkotva azon idők növény és állatvilágának sokszínűségéről. "A DNS hihetetlenül régi, ami bebizonyítja, hogy ennyi időn át is megőrizhető" - mondta Gilbert. "Ez egy teljesen új technika, ami egyetlen mintából pillanatfelvételt ad a múlt növény és állatvilágáról, így szükségtelen csontok százainak tüzetes átvizsgálása."
A kutatók 31 méteres mélységig fúrtak le Szibéria sarkvidéki partjainál. "Mindössze 2 gramm talajból egyértelmű mintát nyerhetünk az ökorendszerről" - nyilatkozott Willerslev. Ez éles kontrasztban áll a kövületeken alapuló tanulmányokkal, melyek csupán egy bizonyos megkövesedett állatról vagy növényről adnak információkat. A DNS parányi darabokra tört, így igen kicsi az esély, hogy bármelyik fajt újra életre kelthessenek.
"A klónozás véleményünk szerint lehetetlen ezen a ponton. Szükségünk lenne a teljes DNS-re és meg kellene alkotnunk egy primitív sejtet, amibe beültethetnénk a DNS-t" - tette hozzá Gilbert.
A jégbe fagyott termőtalaj hatalmas, a történelem előtti időkben élt állatok DNS töredékeit is felfedte, beleértve a gyapjas mamutot és a pézsmatulkot.
A jégmagvak kora, melyekből a DNS-eket kivonták 300 és 400 000 év közöttire tehető. "Úgy véljük, ez a legősibb DNS a mai napig. Mások is tettek már hasonló kijelentést, azonban még senkinek sem sikerült másolatokat készíteni a felfedezéseiből" - mondta Thomas Gilbert az Oxfordi Egyetem Ősi Biomolekulák Központjának tudósa, aki segédkezett a minták ellenőrzésében.
Valóban számos bejelentést tettek már a legrégebbinek vélt DNS-ekről, beleértve azokat, melyeket ősi baktériumokból, vagy akár dinoszaurusz-csontokból nyertek ki. A jelentések azonban ellentmondásosnak bizonyultak, mivel fennállt a lehetőség, hogy a mintákat modern DNS foszlányok szennyezték be.
A Koppenhágai Egyetem kutatói, Eske Willerslev vezetésével megpróbáltak elkerülni minden vitát, azáltal, hogy más laboratóriumok tudósait kérték fel munkájuk ellenőrzésére, valamint fúróikat egy bizonyos baktériumfajtával vonták be, és mivel a baktérium DNS-e nem mutatható ki a mintákban, így biztosak lehetnek, hogy nem került modern DNS az ősi leletbe. Elemzésük, mely a Science magazin online kiadásában jelent meg, bebizonyítja, hogy a DNS-ek legalább 19 különböző növénycsaládtól származnak, valamint sikerült felfedezni néhány nagytestű növényevő - szám szerint nyolc - DNS szekvenciáit is. A felfedezés új ablakot nyithat a régészeknek a múltra, élénk képet alkotva azon idők növény és állatvilágának sokszínűségéről. "A DNS hihetetlenül régi, ami bebizonyítja, hogy ennyi időn át is megőrizhető" - mondta Gilbert. "Ez egy teljesen új technika, ami egyetlen mintából pillanatfelvételt ad a múlt növény és állatvilágáról, így szükségtelen csontok százainak tüzetes átvizsgálása."
A kutatók 31 méteres mélységig fúrtak le Szibéria sarkvidéki partjainál. "Mindössze 2 gramm talajból egyértelmű mintát nyerhetünk az ökorendszerről" - nyilatkozott Willerslev. Ez éles kontrasztban áll a kövületeken alapuló tanulmányokkal, melyek csupán egy bizonyos megkövesedett állatról vagy növényről adnak információkat. A DNS parányi darabokra tört, így igen kicsi az esély, hogy bármelyik fajt újra életre kelthessenek."A klónozás véleményünk szerint lehetetlen ezen a ponton. Szükségünk lenne a teljes DNS-re és meg kellene alkotnunk egy primitív sejtet, amibe beültethetnénk a DNS-t" - tette hozzá Gilbert.