Franczy

A világ első DNS számítógépe

Egy izraeli tudóscsoport nem titkoltan a természetet kívánta lemásolni akkor, amikor belefogott egy olyan, úgynevezett DNS számítógép fejlesztési munkálataiba, melynek eredményeképpen sikerült létrehozni egy olyan különleges, több milliárd DNS-t tartalmazó parányi számítógépet, mely másodpercenként több milliárd utasítás végrehajtására képes, mégpedig 99,8 százalékos pontossággal.

A fejlesztők elmondása szerint a DNS számítógép szakít minden hagyományos technológiával, ugyanis beviteli és kiviteli eszközei, valamint szoftverei is mind DNS, azaz dezoxiribonukleinsav molekulákból épülnek fel, ezenkívül pedig a különböző tárolási és végrehajtási feladatokat is mind élő organizmusok látják el, vagyis az egész projekt több mint futurisztikus. Az izraeli tudósok azt állítják, hogy a számítástechnika jövőjét mindenképpen a most bejelentett első DNS számítógép prototípusai kereskedelmi utódjai jelentik majd, ugyanis a DNS technológia segítségével minden eddiginél apróbb számítógépes alkatrészeket lehet majd gyártani, melyek sebessége ráadásul többszöröse a ma használatos technológiák segítségével gyártott mikroelektronikai komponensek sebességének.

"Olyan, nanométeres méretkategóriába tartozó DNS számítógépeket sikerült létrehoznunk, melyek annyira parányiak, hogy önmagukban nem is lehetne használni őket, vagyis egy igazi, használható számítógépbe több milliárd, vagy billió ilyen DNS számítógépet kell integrálni, mely ily módon elkészült számítógép másodpercenként több milliárd utasítás végrehajtására képes" - nyilatkozta Ehud Shapiro, az izraeli Weizman Intézet professzora.

A fejlesztők elmondása szerint a most bejelentett DNS számítógép, a világ első és eddig egyetlen olyan programozható autonóm számítógépe, melynek mind a szoftver, mind a hardver komponensei biomolekulákból állnak. A DNS számítógépek felhasználási köre egyébként rendkívül széles lehet, ugyanis a bevett számítástechnikai alkalmazások mellett az ilyen számítógépeket élő organizmus mivoltuk miatt akár az emberi szervezetbe is be lehet majd juttatni, ahol különböző megfigyelési, vagy gyógyítási feladatokat lehet majd rájuk bízni. Ezenkívül a DNS számítógépek a tudósoknak óriási segítséget nyújthatnak majd abban is, hogy magát a DNS-t is minden eddiginél hatékonyabb módszerek segítségével tanulmányozhassák.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • szucsati #48
    - Bioszámítógép a kémcsőben -

    Izraeli kutatók olyan miniatűr számítógépet készítettek, amelyből egyetlen
    kémcsőben is körülbelül egytrillió (milliárdszor milliárd) darab férne el. A
    nanoszámítógépek DNS-ből és a DNS-t feldolgozó enzimekből állnak, amelyek
    egy kémcsőben található oldatban úszkálnak. A tudósok remélik, hogy
    hamarosan olyan eszközt készíthetnek a számítógépből, amely felgyorsíthatja
    a DNS-kutatások jelenleg igencsak munkaigényes folyamatát. Esetleg olyan
    gyógyszert is készíthetnek majd a segítségével, amely az emberi testen belül
    megtalálja a hibákat és kijavítja azokat.

    Ehud Sapiro, és munkatársai a Weizmann Intézetnél a kémcsőben tárolt
    nanoszámítógépekkel különböző matematikai problémákat oldottak meg,
    átlagosan 99.8 százalékos pontossággal. Egyelőre azonban korai lenne azt
    mondani, hogy a biomolekuláris nanogépeket a gyakorlatban is lehet majd
    alkalmazni.

    A számítógép három fontosabb alkotóelemből áll: egy számsorból, egy
    hardverből és egy szoftverből. A számsor valójában egy DNS szál, melynek
    egyes bázissorai bináris szimbólumokból - egyesekből és nullákból- álló
    sorozatot fejeznek ki. A hardver két enzim: az egyik felvágja a DNS
    szálakat, a másik pedig újra összeragasztja a töredékeket. A szoftver egy
    töredék DNS szál.

    A számítás úgy működik, hogy a számsorhoz a ragasztó enzim segítségével
    csatlakoztatják a kívánt szoftvermolekulát, amelyen meghatározott helyen van
    egy megjelölés. A vágó enzim a jelölés alapján felvágja a sorozatot,
    amelynek így megváltozik a mérete. Utána újabb szoftver molekulák jönnek, és
    a folyamat egészen addig ismétlődik, amíg vége nem lesz a számításnak. Végül
    a ragasztó enzim egy vagy két kimeneti DNS-t csatol rá, így nem történik
    több reakció és kapunk egy választ a kérdésünkre. A gép többek között arra
    tud választ adni, hogy a sorozatban szereplő „egyesek” mennyisége páros,
    vagy páratlan.

    Az új találmány „érdekes bizonyítéka az elméletnek”, mondta Martyn Amos, a
    Liverpooli Egyetem bioinformatikai kutatója. Amos megkérdőjelezte, hogy a
    molekuláris automata bonyolultabb és hasznosabb feladatok ellátására is
    lehetne majd használni, ugyanakkor hozzátette, hogy a sejtek belsejében való
    alkalmazásán érdemes elgondolkodni.

    - A DNS alapú számítógépeknek ki kell alakítani a piacát, és nem feltétlenül
    a hagyományos, szilícium alapú számítógépekkel kell versengeni – fejtette ki
    Amos. - A biológiai számítógépeket inkább biológiai problémák megoldására
    kell alkalmazni, például szervezeten belüli betegség-érzékelőként vagy
    gyógyszerként.
    (Nature – jövőnéző)
  • marque #46
    "marque: a Reuters hírügynökség is leadta a dolgot, úgyhogy lehet, hogy mégis csak igaz!"

    Aha akkor biztos.
    Amúgy az nem biztos hogy ártott volna, ha elolvasod az előbbi üzeneteket is, köztük az enyémet, amiben a cikkben lévő --jóindulatúan fogalmazva-- ellentmondást emelem ki. Főleg erre alapozódott a második reakcióm ti. hogy a cikk ebben a formában nem felelhet meg a valóságnak.


    "de azért még nem vettem hülyére mindenkit"

    Ha rám célzol, magam sem -- nem én írtam a cikket!!

  • mir #41
    hi
    aza vicc 10 motorola és 12 intel procival van, és akkor keletkezett, amikor az intel kiadta a pentiumot, és az pofátlanul sokat tévedett, az intel meg tudomást sem vett róla.
    a cikk meg télleg nem kacsa de tulajdonképpen semmi sincs benne. ezzel a ckkel addig semmit sem lehet kezdeni, amíg nincsenek tények.
  • pilóta #40
    Ha a Reuters is leadta, akkor tuti, hogy valami hazugság van a dologban :)) (ugyanis ott is újságírók vannak, és mint tudjuk a legutolsó dolog, ami egy újságírót érdekel az a az igazság, de lehet, hogy csak az utolsó utáni :))) )
  • marque #38
    Franczy -- tényleg ideje lenne fontolóra venni hogyan ferdítitek és dúsítjátok a valóságot, mert ez az új(?)keletű szenzációhajhászás hamar visszaüthet. ..És egy vicclap lesz az SG!
  • szucsati #31
    Ne kezdjétek! (ehh, első leírásra az előző szóban csak három betűt írtam el {8-)

    Mindkettő hibázik, mindkettő sz*r, mármint AMD és Intel is. Cyrix meg...
    Vegyetek Transmetát {8-) Bár biztos az is sux, csak ők nem 25 éves tapasztalattal rendelkeznek.
  • szucsati #28
    Francba, most vettem új gépet {8-))

    Na de komolyan, én most ezt elhiszem? Érdekelne erről több írás, mert így eléggé nem értem, miről van szó.
    Cikkíró(k): mostanában miért nem divat megadni a forrást? Mikor én cikkeztem, neküknk kötelező volt.

    A 99,8% pontosságról annyit, hogy a mostani, hagyományos gépeknek mennyi a pontosságuk? Mert így nem mond sokat.

    A több milliárd műveletről meg, nekem 1,4-es Athlonom van. Ez 1,4*1024^3*8=12025908428,8.
    Ez pedig pontosan Tizenkétmilliárd-huszonötmillió-kilencszáznyolcezer-négyszázhuszonnyolc egész nyolc (bocsánat, ha nem így írják, de nem találom a Helyesírási Szabályzatot)
    Tehát ez is több milliárd műveletre képes! Akkor meg mit vannak úgy oda?
    Legalábbis ha jól tudom, akkor így kell kiszámítani.
  • marque #27
    Figyeljetek csak:

    "sikerült létrehozni egy olyan különleges, több milliárd DNS-t tartalmazó parányi számítógépet, mely másodpercenként több milliárd utasítás végrehajtására képes"

    vs.

    "Olyan [..] DNS számítógépeket sikerült létrehoznunk, melyek annyira parányiak, hogy önmagukban nem is lehetne használni őket, vagyis egy igazi, használható számítógépbe több milliárd, vagy billió ilyen DNS számítógépet kell integrálni, mely ily módon elkészült számítógép másodpercenként több milliárd utasítás végrehajtására képes"

    Bár ez a teljes képzavar ill. ellentmondás a hírben ismét lehet egy SG sajtóbravúr, melynek kapcsán már nem csak a címszavában állítják a tényleges hír ellenkezőjét, hanem már a híren belül is --intergráltan--.

    Amúgy szvsz kam az egész, a fentiek miatt is és más miatt is --de legalábbis ebben a formában kétlem hogy ez a hír igaz.
  • Yv@n #23
    És etetni kell néha?
  • Dikkma #22
    Hát, fenntartásokkal kezelem azért a hírt... eddig pár idegsetjből álló procikat raktak össze, most meg több millió(vagy árd?) molekula (ami persze nincs egy sejt sem, de akkor is?!