SG.hu·
Megtalálták a szentjánosbogár "kapcsolóját"
A bogár azért villogtatja a "lámpását", hogy felkeltse társa figyelmét. A kutatók
már régóta tudják, hogyan képzik a fényt, az irányító mechanizmus azonban számukra
is rejtély volt.
Most egy amerikai csapat kimutatta, hogy egy egyszerű salétromsav-oxid (NO)
molekula játssza a ki/be "kapcsológomb" szerepét.
Ezáltal újabb példához értek, hogy milyen előkelő helyen is áll az NO a biokémiában. Az embernél ez a molekula létfontosságú a vércsatornák kitágításában. Része van a férfiak erekciójának segítésében is, melyet a modern impotencia elleni gyógyszerekben is felhasználnak, mint például a Viagra. Hogy megértsék az NO szerepét a szentjánosbogaraknál, Barry Trimmer a medfordi Tufts Egyetem munkatársa és kollégái tanulmányozták a rovarokat kisméretű, külön e célra készített kamrákban. Valahányszor salétromsav-oxidot adagoltak egy-egy bogárnak azok majdnem folyamatosan világítottak és azonnal elhalványultak amint megvonták tőlük a szert.
Részletesebb tanulmányok bemutatják, hogyan termeli a szentjánosbogár a saját salétromsav-oxidját a lámpásaik végén lévő levegőcső végénél sorakozó sejtekben. A molekula oxigén fogyasztó összetevőket hoz létre a lámpás fényképző sejtjei szélén, ez lehetővé teszi az oxigénnek, hogy a sejtek belsejébe jusson és reakcióba lépjen az ott található kémiai anyagokkal, melyekkel fényt képez. Amikor a molekula kikapcsol az oxigén "kapuk" újra működésbe lépnek és a fény kialszik. Az egész folyamat csupán ezredmásodperceket vesz igénybe. "Ismertük azt a kémiai folyamatot, ami felvillanyozza a szentjánosbogarakat" - mondta Barry Trimmer," de hiányzott a kirakós játék egy darabja, hogy hogyan képesek irányítani ezt a folyamatot".
Sok állat, többek közt a medúza, sőt még a baktériumok is hasonló biofényesszenciákat
használnak a kommunikálásra. "A szentjánosbogár rendkívül ritka tehetséggel
rendelkezik pontosan időzített és gyors fénysorozatok előállításában." - mondta
Sara Lewis, az egyik kutatótárs.
Ez az adottság lehetővé tette a szentjánosbogaraknak egy fénykommunikáción alapuló,
választékos udvarlási rendszer kialakítását.
A hímek egy bizonyos szekvenciát villantanak fel és várják a nőstény hasonló válaszát. Közel 200 szentjánosbogár faj létezik és mindegyiküknek különböző a jelzőrendszere. A rovarok két éven keresztül élnek lárvaként a földben és felnőttként csupán két hetet, azaz 14 éjszakát töltenek a felszín felett repülve, villódzva. Ennyi az életük és ennyi idejük van a párzásra. "Számukra ez egy nagyon rövid és nagyon heves időszak" - mondta Lewis.
Ezáltal újabb példához értek, hogy milyen előkelő helyen is áll az NO a biokémiában. Az embernél ez a molekula létfontosságú a vércsatornák kitágításában. Része van a férfiak erekciójának segítésében is, melyet a modern impotencia elleni gyógyszerekben is felhasználnak, mint például a Viagra. Hogy megértsék az NO szerepét a szentjánosbogaraknál, Barry Trimmer a medfordi Tufts Egyetem munkatársa és kollégái tanulmányozták a rovarokat kisméretű, külön e célra készített kamrákban. Valahányszor salétromsav-oxidot adagoltak egy-egy bogárnak azok majdnem folyamatosan világítottak és azonnal elhalványultak amint megvonták tőlük a szert.
Részletesebb tanulmányok bemutatják, hogyan termeli a szentjánosbogár a saját salétromsav-oxidját a lámpásaik végén lévő levegőcső végénél sorakozó sejtekben. A molekula oxigén fogyasztó összetevőket hoz létre a lámpás fényképző sejtjei szélén, ez lehetővé teszi az oxigénnek, hogy a sejtek belsejébe jusson és reakcióba lépjen az ott található kémiai anyagokkal, melyekkel fényt képez. Amikor a molekula kikapcsol az oxigén "kapuk" újra működésbe lépnek és a fény kialszik. Az egész folyamat csupán ezredmásodperceket vesz igénybe. "Ismertük azt a kémiai folyamatot, ami felvillanyozza a szentjánosbogarakat" - mondta Barry Trimmer," de hiányzott a kirakós játék egy darabja, hogy hogyan képesek irányítani ezt a folyamatot".
Sok állat, többek közt a medúza, sőt még a baktériumok is hasonló biofényesszenciákat
használnak a kommunikálásra. "A szentjánosbogár rendkívül ritka tehetséggel
rendelkezik pontosan időzített és gyors fénysorozatok előállításában." - mondta
Sara Lewis, az egyik kutatótárs.
Ez az adottság lehetővé tette a szentjánosbogaraknak egy fénykommunikáción alapuló,
választékos udvarlási rendszer kialakítását.
A hímek egy bizonyos szekvenciát villantanak fel és várják a nőstény hasonló válaszát. Közel 200 szentjánosbogár faj létezik és mindegyiküknek különböző a jelzőrendszere. A rovarok két éven keresztül élnek lárvaként a földben és felnőttként csupán két hetet, azaz 14 éjszakát töltenek a felszín felett repülve, villódzva. Ennyi az életük és ennyi idejük van a párzásra. "Számukra ez egy nagyon rövid és nagyon heves időszak" - mondta Lewis.