Hunter

Először nyilatkozott a Columbia vizsgálóbizottsága

Az ABC News értesülései szerint a február 1-én Texas állam felett darabjaira szakadó Columbia űrsikló felett a kritikus pillanatokban a pilóták valószínűleg megpróbálták átvenni az irányítást.

Visszatéréskor az űrsiklókat normális esetben a fedélzeti számítógép vezérli. A repülés utolsó perceinek helyreállított telemetriai adatai azonban arról tanúskodnak, hogy az egyik pilóta, Rick Husband parancsnok vagy Willie McCool megpróbálkozott a robotpilóta kiiktatásával. Az egykori űrhajós Charles Bolton elmondása szerint az asztronautákat kiképzik az irányítás visszaszerzésére arra az esetre, ha az űrsikló "elkóborolna".

"Ha Rick látta a problémát, akkor valószínűleg megpróbálta átvenni az irányítást" - mondta Bolden.


A roncsok összeállítása már megkezdődött

Ha valóban ez történt, akkor ez volt az első eset, hogy egy pilóta valaha is megkísérelt egy ilyen megmozdulást a visszatérések során, illetve annyit jelent, hogy a fedélzeten lévő űrhajósok, ha csak másodpercekre is, tudatában voltak az iszonyatos veszélynek.

Csupán percekkel korábban a Columbia a hangsebesség hússzorosával vágott keresztül Kalifornia partvonalán. A vizsgáló bizottság most már biztos benne, hogy az állam közepén vált le az első roncs az űrsiklóról. Ekkor nyilvánvalóan sem a hét űrhajós, sem a földi irányítás nem tudta, hogy a gép darabjaira fog hullni. Ezidáig a vizsgálatok nem találtak roncsokat Texas nyugati részén. A roncsok útjának feltérképezését fényképek, videók és a Szövetségi Repülési Igazgatóság radar adatainak elemzésével végezték el.


A radarok adatai alapján a vizsgálat megállapította, hogy egy "meglehetõsen nagy" darab vált le a nevadai Caliente város közelében. Nagy számú U alakú panelt találtak a bal szárny bevezetõ élérõl. A hiányzó panelek nyilvánvalóan arról a részrõl származnak, ahol a szárny a törzshöz csatlakozik. Ez az a terület, melyrõl a vizsgálat úgy véli a plazma behatolt a szárnyba. A plazma nyilvánvalóan a bal szárnyat károsította, miközben a sikló jobb kanyarba bedõlve haladt. Amikor a Columbia megkezdte a bal oldal felé dõlést, a plazma is irányt változtatott. Behatolt a bal futóműhöz, elérve a hidraulikus vezetékeket és az érzékelõket. A vizsgálat szerint a plazma utat tört magának a bal kerék aknájának fedelén. Hogy mi tette lehetõvé a plazma beáramlását a bal szárnyba, azt továbbra sem tudják. Mindazonáltal úgy vélik, bármit tettek volna a pilóták, az űrsikló menthetetlen volt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Deus Ex #22
    Morgen.

    Talán elnézitek a félig-meddig konkurrencia irányába mutatoo linket.. tudjátok.. az ismeretterjesztés szent eszménye.. meg ilyenek.

    http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030317columbia.html

    További kellemest.
  • Hun7eR #21
    Trendi újságírás ide vagy oda, a helyesírási hibák a hozzászólásokban voltak kedves "nicknevem".
  • Deus Ex #18
    Igen.:-)
  • Deus Ex #17
    Nem igaz, hogy semmit sem tettek, hiszen végeztek szimuláciookat. Finomítok: véleményem szerint nem a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal jártak el.
  • Deus Ex #16
    Jooreggelt.

    A cikket visszaolvasva, olyan színezete van, mintha én biztosan tudnám, mi történt. Amit leírtam, azt az Aranysas márciusi számának idevágoo cikke alapján írtam le, de az egész hozzászólás evvel együtt sem több, mint merő spekulácioo.
    Tökéletesen igazad van a pongyola megfogalmazással kapcsolatban, tipikus példája ez annak, amikor valami újdonságot elnevezünk egy már ismert dolog alapján, és az újdonságot evvel együtt felruházzuk az ismert dolog minden tulajdonságával.
    Jobban belegondolva a hővédő burkolat anyagáról csak szégyenlenivalóan keveset tudok, annyi rémlik, hogy különleges kerámia az anyaga, rendkívül joo hőszigetelő, de a mechanikai sérülést rosszul viseli. Szintén rémlik egy ismeretterjesztó film, ahol egy néhány cm élhosszúságü, ebből az anyagból való kockát narancsvörös izzásig hevítették, majd pedig - a rossz hővezetőképességet bemutatandó - néhány perc hűlés után a még mindíg sötét narancsban izzó kerámiát puszta kézzel megfogták és felemelték.
    Azt én is hallottam, hogy nincs köztük két egyforma geometriai méretekkel bíró, de azért ezt erős fenntartásokkal fogadom. Az rendben van, hogy többszörösen ívelt részek beburkolása valóban nagyszámú egyedi formájú burkolóelemet tesz szükségessé, de nem látom, miért kell egyedi elemeket készíteni a viszonylag sík szárnyak beborításához. Érdekes kérdéseket vetnek fel a futóműakna-fedelek is, foggalmam nincs, hogyan hozzák létre a megfelelő szintű szigetelést.

    Háát, arra én is nagyon kíváncsi vagyok, mi Imre véleménye az általam összehordottakkal kapcsolatban..

    A személyzet mentésével kapcsolatban a következő a problémám. Menteni vagy több Szujuzzal, vagy egy űrsiklóval lehetett volna. A több Szojuz épp nem volt készen, a startelőkészítés fázisában álló űrsikló felszállásáig pedig vagy másfél hoonapig kellett volna az űrrepülőnek üzemképes állapotban maradnia. Nem csak a készletek szükös volta miatt kérdéses ez az idő számomra, hanem azért is, mert senki sem látott még ürrepülőgépet egyfolytában másfél hoonapig működni.
    Még egy dolog. Akár a startnál fellépő ütközés, akár valami más okozta a Columbia katasztrófáját, nekem cserbenhagyás-ízűnek tűnik a dolog. A NASA tüdott a lehetséges sérülésről, de ismereteim szerint semmit sem tett a helyzet tisztázása érdekében. Ha én űrhajoos volnék, felmerülne bennem a kérdés, hogy a jövőben vajon szoolnak-e nekem, hogy hiányzik a gépem fele, vagy csak joo szoorakozást kívánnának az élvehamvasztáshoz. Úgy gondolom, bármi is okozta a katasztrófát, február elsején a bizalom is odaveszett.

    További kellemest.
  • gz8 #15
    Nálad mindig reggel van? Vagy csak ezt az üdvözlési formát tudod németül?
  • gz8 #14
    Ha már itt tartunk, akkor D.E. pontosabban is fogalmazhatott volna, hiszen "funkciooja, mint az űrhajoot borítoo csempéké" több mint pongyola.
    Nem holmi közönséges taposó, vagy ne adj' isten fürdőszobai falicsempéről van szó, hanem hőálló kerámialapocskákról, melyek közt nincs két egyforma, és kissé másmilyen felhasználásra készültek.
  • gz8 #13
    Csontig a 10-re ;->

    Kár, hogy Imre manapság nem nagyon szól hozzá a cikkekhez, pedig kíváncsi lennék az ő véleményére is.
  • RpPRO #11
    1. igen, nem 2. igen, ha utanpotlas=masik repcsi, amivel lejohetnek
  • Deus Ex #10
    Morgen.

    A plazma valooban elektronok és ionok keveréke. Minden általunk ismert anyag hőmérsékletének emelkedése során előbb-utóbb plazma állapotba kerül. Az űrsikló, és általában az űreszközök körül azért alakul ki plazmaréteg, mert a nagy sebességgel haladó eszköz összepréseli maga előtta levegőt, és az összepréselt közeg felhevül. Ezért tesznek vagy hőszigetelő, vagy párolgása során rendkívül sok hőt elvonoo anyagokat az űreszközök megfelelő részére.
    Az űrrepülők esetében nagyobbrészt hőszigetelő csempék, kisebb részt hőszigetelő paplanok borítják az eszköz felületét. Minden rendben is megy egész addig, amíg ez a burkolat sértetlen.
    A Columbia esetében ez a hőszigetelő réteg egységessége bomlott meg. Lehetséges, hogy a futóműakna zároofedele vezérlési hiba miatt kinyílt, de valószínűbb, hogy a felszállásnál az üzemanyagtartályrool leszakadt anyagdarab okozta a hővédelem károsodását.
    A leszakadt szivacs is hőszigetelő anyag volt, de teljesen más a funkciooja, mint az űrhajoot borítoo csempéké. Az ürrepülgép rendszer főhajtooművei hidrogénnel és oxigénnel üzemelnek. Ezt a két gázt cseppfolyoos állapotban, alacsony hőmérsékleten tárolják központi elemet képező nagyméretű hajtooanyagtartályban. Amint a tartályt feltöltik az elképesztően hideg cseppfolyoos gázokkal, annak külső fala lehül, Florida cseppet sem száraz levegőjéből pedig a pára pedig nekifog ráfagyni a szerkezetre. Régebbi rakéták startjánál remekül látszott, ahogyan a rengeteg jég hullik lefele az épp emelkedésbe fogott szerkezetről. Mivel az űrrepülőgép rendszer esetében nagy a veszélye annak, hogy a levált jégdarab nekiütközik a hajoo valamely részének, ezért meggátolják a jégképződést. A jégképződést egy néhány cm vastagságú habszivacs-szerű hőszigetelő anyag hivatott meggátolni, evvel vonják be a tartály külső falát. A hosszúra nyúlt magyarázat után most következik a lényeg. A Columbia a legutolsoo felszállása előtt 39 napig állt a startálláson, és eközben több alkalommal megázott. A hab szerkezetű szigetelőanyag illeszési résein pedig valooszínűleg beszivárgott a viz. Amint feltöltötték a cseppfolyoos és rendkívül hideg üzemanyagot, a szigetelésbe beszívárgott víz megfagyott, a felszállás során fellépő macera hatására pedig aztán leszakadt és nekiütközött a szárnynak, mintegy 1600 km/h sebességgel.

    Szerintetek megmenthető volt-e a legénység, és megmenthető volt-e az űrhajoo, ha rögtön a pályára állást követően tudnak a sérülésről..? Lehetett volna Progresszel utánpootlást szállítani az ürrepülőgép közelébe?

    További kellemest.