Hunter
Először nyilatkozott a Columbia vizsgálóbizottsága
Az ABC News értesülései szerint a február 1-én Texas állam felett darabjaira szakadó Columbia űrsikló felett a kritikus pillanatokban a pilóták valószínűleg megpróbálták átvenni az irányítást.
Visszatéréskor az űrsiklókat normális esetben a fedélzeti számítógép vezérli. A repülés utolsó perceinek helyreállított telemetriai adatai azonban arról tanúskodnak, hogy az egyik pilóta, Rick Husband parancsnok vagy Willie McCool megpróbálkozott a robotpilóta kiiktatásával. Az egykori űrhajós Charles Bolton elmondása szerint az asztronautákat kiképzik az irányítás visszaszerzésére arra az esetre, ha az űrsikló "elkóborolna".
"Ha Rick látta a problémát, akkor valószínűleg megpróbálta átvenni az irányítást" - mondta Bolden.
A roncsok összeállítása már megkezdődött
Ha valóban ez történt, akkor ez volt az első eset, hogy egy pilóta valaha is megkísérelt egy ilyen megmozdulást a visszatérések során, illetve annyit jelent, hogy a fedélzeten lévő űrhajósok, ha csak másodpercekre is, tudatában voltak az iszonyatos veszélynek.
Csupán percekkel korábban a Columbia a hangsebesség hússzorosával vágott keresztül Kalifornia partvonalán. A vizsgáló bizottság most már biztos benne, hogy az állam közepén vált le az első roncs az űrsiklóról. Ekkor nyilvánvalóan sem a hét űrhajós, sem a földi irányítás nem tudta, hogy a gép darabjaira fog hullni. Ezidáig a vizsgálatok nem találtak roncsokat Texas nyugati részén. A roncsok útjának feltérképezését fényképek, videók és a Szövetségi Repülési Igazgatóság radar adatainak elemzésével végezték el.
A radarok adatai alapján a vizsgálat megállapította, hogy egy "meglehetõsen nagy" darab vált le a nevadai Caliente város közelében. Nagy számú U alakú panelt találtak a bal szárny bevezetõ élérõl. A hiányzó panelek nyilvánvalóan arról a részrõl származnak, ahol a szárny a törzshöz csatlakozik. Ez az a terület, melyrõl a vizsgálat úgy véli a plazma behatolt a szárnyba. A plazma nyilvánvalóan a bal szárnyat károsította, miközben a sikló jobb kanyarba bedõlve haladt. Amikor a Columbia megkezdte a bal oldal felé dõlést, a plazma is irányt változtatott. Behatolt a bal futóműhöz, elérve a hidraulikus vezetékeket és az érzékelõket. A vizsgálat szerint a plazma utat tört magának a bal kerék aknájának fedelén. Hogy mi tette lehetõvé a plazma beáramlását a bal szárnyba, azt továbbra sem tudják. Mindazonáltal úgy vélik, bármit tettek volna a pilóták, az űrsikló menthetetlen volt.
Visszatéréskor az űrsiklókat normális esetben a fedélzeti számítógép vezérli. A repülés utolsó perceinek helyreállított telemetriai adatai azonban arról tanúskodnak, hogy az egyik pilóta, Rick Husband parancsnok vagy Willie McCool megpróbálkozott a robotpilóta kiiktatásával. Az egykori űrhajós Charles Bolton elmondása szerint az asztronautákat kiképzik az irányítás visszaszerzésére arra az esetre, ha az űrsikló "elkóborolna".
"Ha Rick látta a problémát, akkor valószínűleg megpróbálta átvenni az irányítást" - mondta Bolden.
A roncsok összeállítása már megkezdődött
Ha valóban ez történt, akkor ez volt az első eset, hogy egy pilóta valaha is megkísérelt egy ilyen megmozdulást a visszatérések során, illetve annyit jelent, hogy a fedélzeten lévő űrhajósok, ha csak másodpercekre is, tudatában voltak az iszonyatos veszélynek.
Csupán percekkel korábban a Columbia a hangsebesség hússzorosával vágott keresztül Kalifornia partvonalán. A vizsgáló bizottság most már biztos benne, hogy az állam közepén vált le az első roncs az űrsiklóról. Ekkor nyilvánvalóan sem a hét űrhajós, sem a földi irányítás nem tudta, hogy a gép darabjaira fog hullni. Ezidáig a vizsgálatok nem találtak roncsokat Texas nyugati részén. A roncsok útjának feltérképezését fényképek, videók és a Szövetségi Repülési Igazgatóság radar adatainak elemzésével végezték el.
A radarok adatai alapján a vizsgálat megállapította, hogy egy "meglehetõsen nagy" darab vált le a nevadai Caliente város közelében. Nagy számú U alakú panelt találtak a bal szárny bevezetõ élérõl. A hiányzó panelek nyilvánvalóan arról a részrõl származnak, ahol a szárny a törzshöz csatlakozik. Ez az a terület, melyrõl a vizsgálat úgy véli a plazma behatolt a szárnyba. A plazma nyilvánvalóan a bal szárnyat károsította, miközben a sikló jobb kanyarba bedõlve haladt. Amikor a Columbia megkezdte a bal oldal felé dõlést, a plazma is irányt változtatott. Behatolt a bal futóműhöz, elérve a hidraulikus vezetékeket és az érzékelõket. A vizsgálat szerint a plazma utat tört magának a bal kerék aknájának fedelén. Hogy mi tette lehetõvé a plazma beáramlását a bal szárnyba, azt továbbra sem tudják. Mindazonáltal úgy vélik, bármit tettek volna a pilóták, az űrsikló menthetetlen volt.