A plazma valooban elektronok és ionok keveréke. Minden általunk ismert anyag hőmérsékletének emelkedése során előbb-utóbb plazma állapotba kerül. Az űrsikló, és általában az űreszközök körül azért alakul ki plazmaréteg, mert a nagy sebességgel haladó eszköz összepréseli maga előtta levegőt, és az összepréselt közeg felhevül. Ezért tesznek vagy hőszigetelő, vagy párolgása során rendkívül sok hőt elvonoo anyagokat az űreszközök megfelelő részére.
Az űrrepülők esetében nagyobbrészt hőszigetelő csempék, kisebb részt hőszigetelő paplanok borítják az eszköz felületét. Minden rendben is megy egész addig, amíg ez a burkolat sértetlen.
A Columbia esetében ez a hőszigetelő réteg egységessége bomlott meg. Lehetséges, hogy a futóműakna zároofedele vezérlési hiba miatt kinyílt, de valószínűbb, hogy a felszállásnál az üzemanyagtartályrool leszakadt anyagdarab okozta a hővédelem károsodását.
A leszakadt szivacs is hőszigetelő anyag volt, de teljesen más a funkciooja, mint az űrhajoot borítoo csempéké. Az ürrepülgép rendszer főhajtooművei hidrogénnel és oxigénnel üzemelnek. Ezt a két gázt cseppfolyoos állapotban, alacsony hőmérsékleten tárolják központi elemet képező nagyméretű hajtooanyagtartályban. Amint a tartályt feltöltik az elképesztően hideg cseppfolyoos gázokkal, annak külső fala lehül, Florida cseppet sem száraz levegőjéből pedig a pára pedig nekifog ráfagyni a szerkezetre. Régebbi rakéták startjánál remekül látszott, ahogyan a rengeteg jég hullik lefele az épp emelkedésbe fogott szerkezetről. Mivel az űrrepülőgép rendszer esetében nagy a veszélye annak, hogy a levált jégdarab nekiütközik a hajoo valamely részének, ezért meggátolják a jégképződést. A jégképződést egy néhány cm vastagságú habszivacs-szerű hőszigetelő anyag hivatott meggátolni, evvel vonják be a tartály külső falát. A hosszúra nyúlt magyarázat után most következik a lényeg. A Columbia a legutolsoo felszállása előtt 39 napig állt a startálláson, és eközben több alkalommal megázott. A hab szerkezetű szigetelőanyag illeszési résein pedig valooszínűleg beszivárgott a viz. Amint feltöltötték a cseppfolyoos és rendkívül hideg üzemanyagot, a szigetelésbe beszívárgott víz megfagyott, a felszállás során fellépő macera hatására pedig aztán leszakadt és nekiütközött a szárnynak, mintegy 1600 km/h sebességgel.
Szerintetek megmenthető volt-e a legénység, és megmenthető volt-e az űrhajoo, ha rögtön a pályára állást követően tudnak a sérülésről..? Lehetett volna Progresszel utánpootlást szállítani az ürrepülőgép közelébe?