Egy új kutatás szerint négy olyan vegyi anyag, melyet az ózonrétegre ártalmatlanként hirdettek, valószínűleg közel sem olyan ártalmatlan. Mivel az eredmények azt mutatják, az Antarktisz feletti ózonlyuk nem gyógyul, mint azt várták, egy nemzetközi kormány koalíció ül össze a héten, hogy megvitassák betiltásukat.

A lista élén a propil-bróm áll, egy oldószer, amit az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala 1997-ben olyan ózon romboló anyagok helyetteseként engedélyezett, mint a CFC-k. Erről a vegyi anyagról is köztudott, hogy ártalmas az ózonra, mivel azonban a környezetben kevesebb mint két hét alatt elveszti ezt a hatását, ezért a szabályzók feltételezték, hogy nem éri el az ózonréteget. Több tudós azonban csendesen arra figyelmeztetett, hogy a trópusi körülmények között ez az anyag a dinamikus időjárási rendszer hatására napok alatt elérheti a sztratoszférát. A kutatási eredmények szerint a trópusi területeken 30-szor erőteljesebben emészti fel az ózont, mint az északabbi szélességi fokokon. Természetesen ezúttal is akadnak olyan országok, akik megkérdőjelezik az eredményeket és ellenszegülnek a tilalomnak. Ilyen Kína is, ahol kijelentették, ők nem hisznek a kutatásoknak. Az ENSZ tudósai becslése szerint évente több mint 10000 tonnát gyártanak a "környezetbarát" jelzővel ellátott vegyi anyagból. Állításuk szerint 2010-re a termelés elérheti az évi 50000 tonnát is.

Valószínűleg más anyagokat is tiltólistára tesznek a héten. Többek közt a hexaklorobutadin is ide tartozik, mely szintén oldószer, valamint a PVC gyártás melléktermékeként is képződik. Ebből is több tízezer tonna gyűlik fel évente, valamint a halon-1202, egy régebbi anyag, melyet a katonai gépekben tűzoltáshoz használnak. Egyre nagyobb az aggodalom, hogy sok más, eddig azonosítatlan ózongyilkos vegyületek vannak széleskörű használatban. "Viszonylag kevés képződött eddig az új anyagokból, ám némelyik szintje nagyon gyorsan növekszik a légkörben" - mondta John Pyle a Cambridge Egyetem Légkör tudományi Központjának tudósa. "Nem lehetünk önelégültek. Ha túl sok termelődik ezekből a vegyületekből, az jelentősen késlelteti az ózonréteg gyógyulását" - figyelmeztet Mario Molina, aki 1995-ben kémiai Nobel-díjat nyert az ózonréteg vékonyodásával foglalkozó munkájával. A jóslat, miszerint a kilencvenes évek végén az ózonréteg gyógyulásnak indul, helytelennek bizonyult. Egy jelentés szerint pillanatnyilag a déli-sark fölötti ózonlyuk 24 millió négyzetkilométer kiterjedésű, Európa területének több mint kétszerese. Ez megegyezik az 1999-ben mért adatokkal.