24
-
Jawarider #24 nehogy kiderüljön h. harmad annyiból is meg lehet csinálni... -
#23
Néz meg ezt a viodeot ás rájossz, hogy mekkora marhaság az amit mondtál, hogy milyen nagy a távolság és nem okoz problémát.
Ha minden rendben van akkor kb 90km lesz az egyes muholdak között, ehhez add hozzá, hogy 28km/s sebességgel mennek és ha egy is meghibásodik és nem követi precizen a pályát akkor már megy is neki a másiknak egy piullanat alatt anélkül, hogy bráki be tudna avatkozni nem lesz rá idő.
ÉS ez csak a star link képzeld el ha erre a hálora rájon még a kinai az europai az amason féle , vagy esetleg az indiai orosz stb..
ÉS akkor ezen a hálon probálj meg fellöni egyébb urhajökat, hogy ne ütközzön neki egynek se , se felfelé se visszatérésben. -
manypet #22 Egy törmelékfelhő azért szerintem nem olyan nagy. Eleve egy ilyen műhold is igen aprócska a körülötte lévő bazi nagy térhez képest. Ha ez szét is esik, nem foglal nagy helyet. Ráadásul a törmelék is halad tovább a pályán, csak egy kis része hagyja el azt, az sem lesz nagy méretű. Persze lehet, hogy okoz gondot, akár még idővel, évek alatt nagyobbat is. De hogy ne tudnánk ezt kezelni, azt nem gondolom. És azt sem, hogy erre ne gondoltak volna, amikor felrakták ezeket. Ha meg mégis megsemmisülnek, akkor majd találunk rá megoldást. Igazából korábban nélkülük is megvoltunk. -
kvp #21 "Ha mégis kap valamit és szétesik, akkor a darabjainak a többsége is ugyanúgy megy tovább a pályán, nagy része nem fog más műholdakat veszélyeztetni."
A cellularis rendszer lenyege, hogy minden egyutt fellot muhol pontosan ugyanazon a palyan van, kis kesleltetessel egymas mogott haladnak. Ez alkot egy teljes gyurut. Ha ebbol egy szetesik, akkor a tormelek az adott gyuron egyenletesen oszlik szet, tehat minden vele egyutt fellot, vele egy pontosan azonos palyan keringot el fog talalni. A gyuruk pedig metszik egymast, csak a metszesi pontokon mas-mas idoben haladnak at a kulonbozo gyurukon halado muholdak. Igy ha egy gyuru megserul, akkor az osszes ot metszo gyuru is megserul es mivel egymasba fonodnak, ezert igy elobb utobb az osszes gyuru megsemmisul. A folottuk haladokra nem gond, de az alattuk halado masik hasonlo halozat tobb tizezer muholdjabol eleg egyet eltalni mikozben a tormelek sullyed (a halozat megsemmisulese utani 2-3 even belul). Ez a kaszkad a masik hasonlo cellularis halozatot is elpusztitja.
Regen eleg eltero palyak voltak es elegge magasan mentek a muholdak ahhoz, hogy legyen eleg hely. De ezek az ujak direkt szinkronizaltan azonos palyan mennek es a lehetoleg legalacsonyabban, ahol sokkal kisebb a rajuk eso szabad felulet. Teljes kiepitettseg eseten 10-15 percenkent lehet pontosan ugyanott latni a kovetkezo muholdat, tehat ennyivel haladnak majd pontosan egymas mogott. Ha egy tormelekfelho merete a tiz-tizenot perc alatt megtett tavolsagnal nagyobbra no mielott eltakaritjak, akkor elindul a lancreakcio es az adott halozatnak par honap alatt vege, majd 2-3 ev alatt minden alatta tartozkodo hasonlo halozatnak is. (marmint kis kerekitessel kozel 100%-os valoszinuseggel kovetkezik be a fent leirt)
Pontosan az ami nagyon hatekonnya es gyorssa teszi az uj cellularis halozatokat egyben sokkal serulekenyebbe teszi oket a kaszkad hatasokkal szemben. Es sajnos eleg egyszer hibazni. -
manypet #20 Az Armageddon lovasai fogják sárba tiporni halvány kis lelkünket. A végítélet fog eljönni. Mindenki meneküljön, ki merre lát! -
#19
Mégha stabilan fix helyzetben lenne ez a 24x24es rács akkor még talán, de ezek több mint 28ezerkm/h-val száguldanak legalább
Az űrhajók sem egyenesen felfele mennek. Tehát valamivel egyszerűsíti a képletet, hogy a legtöbb, az űrben keringő tárgyhoz viszonyítva hasonló sebességgel haladnak ±néhány ezer km/h sebességgel :D Persze a retrográd pályán haladó eszközökkel már más a helyzet.
-
#18
Nincs ez túllihegve, csak pont a lényeget nem érted. Jelenleg is rengeteg az űrszemét. Ha ezek közül valamelyik eltalál egy nagyobbat és az temérdek apró darabra hullik, akkor ezek közül nagyobb valószínűséggel lesz olyan ami szintén találkozik egy másik tárggyal. A problémát alapvetően az okozza, hogy megjósolhatatlan, hogy ez mikor is fog megtörténni. De minél több dolog kering ott fenn, annál nagyobb lesz a esély. És ha egyszer elindul a folyamat, akkor megállíthatatlan lesz. -
manypet #17 Egy adott rendszer igen, az egy fix magasságban megy. De a másik rendszer már nyugodtan mehet felette is, nem zavarják egymást. Így megvalósulhat a 3D. És a távolságok még mindig nagyon nagyok. Ha el is romlik egy, még nem fog szétesni. Ha mégis kap valamit és szétesik, akkor a darabjainak a többsége is ugyanúgy megy tovább a pályán, nagy része nem fog más műholdakat veszélyeztetni. Persze 1-1 alkalommal előfordulhat, de ahhoz, hogy ez az egész rendszert veszélyeztesse, több száz év kellene. Addigra meg úgyis más lesz helyette. -
kvp #16 "Odafent ráadásul nem 2Dben hanem 3Dben vannak a cuccok."
Regen igy volt, de az uj cellularis halozatok pont arra epulnek, hogy fix magassagban, raadasul gyurunkent precizen egymas mogott mennek a muholdak. Ezert is kuldik fel oket egyben es csak eltavolodnak egymastol. Ha ebbol egy szetesik, akkor az 1D-s gyuru menten fog egyenletesen eloszlani a tormelek. Ez szinte biztosan kiszedi a kozvetlen mogotte levot, ami a mogotte jovot es igy tovabb. A gyuruknek vannak pinch point-jai ahol az eltero fazis miatt nem utkoznek az atlapolt gyuruk. Az egyenletesen eloszlott szemet elobb utobb kiszed egyet a masik gyurubol es akkor azon is vegigfut a kaszkad. Es igy tovabb amig az osszes azonos gombfeluleten levo szet nem esik. Ekkor az egesz felho elkezd lefele ereszkedni es leszedi az alatta levo sikokat is. Ez csak az uj cellularis elrendezes miatt ilyen konnyu. A regi megoldas magassabban, kevesebb muholddal es veletlenszerubb palyakkal mukodott. -
manypet #15 Azért ez a Kessler-effektus erősen túl van lihegve. Eleve rohadt nagy távolságra vannak ezek egymástól. Hiába van több tíz- vagy százezer eszköz odafent, az ezek közti távolság még mindig óriási. Gondoljunk csak arra, hogy csak Magyarországon sokkal több autó van, mint amennyi műhold lesz a közeljövőben az űrben. Pedig ez egy igen kis része a Földnek. Mégsem mondható olyan zsúfoltnak a helyzet. Odafent ráadásul nem 2Dben hanem 3Dben vannak a cuccok. Bőven van hely. És ha esetleg össze is ütközik néhány, az nagy eséllyel nem fogja különösebben befolyásolni a többit. Egyszerűen túl nagy a hely és túl kevés hozzá az eszközmennyiség, hogy érdemi problémát okozzon. Mikor meg majd okoz problémát, addigra találunk rá megoldást is.
A témára visszatérve - ha a megállás alatt azt érted, hogy együtt forognak a Földdel - igazat kell adjak neked. Valóban nem lenne meg az első kozmikus sebességük, ha csak a fejünk felett "állnának". Így ez tényleg csak a geostacionárius pályán lévőknél lenne opció.
Utoljára szerkesztette: manypet, 2024.08.19. 17:58:58 -
kvp #14 A Fold forog, a muholdak sebessege a magassaguktol fugg. A nagyon nagyon tavoli geostacionarius palya kivetelevel minden muhold ossze vissza kering a felszin felett. Ha kis magassagban megallnanak visszaesnenek.
Leloni meg nem lehet egyet sem, mert a tormelekfelho leradirozna minden mas muholdat is. Ez az ugynevezett kessler hatas. Az egesz bolygokoruli palya egy orias kartyavar, az uj cellularis halozatok meginkabb azok. 1 nagyobb hiba (vagy tamadas) es minden leesik. -
manypet #13 "Szóval kína nem engedi a starlinket maga felett, de ő globális hálózatot épít."
Majd lelövöldözzük, ha zavaró lesz. Vagy nem. Előbb-utóbb talán eljutunk majd oda, hogy mindegyik ország csak a maga felett lévő területre pakol műholdat, nem pedig mások fölé. De ez szerintem még odébb lesz. -
kvp #12 "Csak 14 ezret? Ennek a projektnek mekkora az ökolábnyoma?"
Meglepoen alacsony. A muholdak kicsik es olcsoak, a feljuttatas tomegesen nem annyira koltseges. Ha ujrahasznosithato raketaval vegzik, akkor szinte csak az uzemanyagkolteg szamit, ami 100-assal inditva kb. 140 Kina-USA konteneres hajoutnak egyezik meg. Az egyetlen tenyleges kar amit tudnak okozni az az esetleges kaszkad hibak miatti Kessler hatas.
"Szóval kína nem engedi a starlinket maga felett, de ő globális hálózatot épít. Khmm..."
A logikus az, hogy mindenki a sajat terulete felett csak a sajat rendszeret engedelyezi. Persze a gyakorlatban a kozvetlen ralatas miatt ez nem megoldhato es az alacson foldkoruli palya miatti a felszinhez kepest nagy sebesseg miatt minden feluletet le kell fedni. Magyaran mindegy mit mondanak, vegul mindenkinek lesz mindenutt halozata. -
andris174 #11 Csak 14 ezret? Ennek a projektnek mekkora az ökolábnyoma? -
#10
Eddig kinának miota volt szempont , hogy valami költséghatékony legyen ? ha valamit meg akart csinálni akkor lemásolta vag yigy vagy ugy, az, hogy a néptól majd többet kérnek adoba meg meg tudják magyarázni nekik ugy hogy még örülnek is neki, hogy fizethetnek érte.
Bunny: Igen ez a fajta kettös elbirálás engem is zavar és nem csak itt, hanem akár USA oroszország viszonyában is.
Amikor az USA támad meg egy olyan országot akihez semmi köze legalább is a konfliktushoz, az teljesen rendben van és álljunk mellé, de amikor az oroszok csinálják ugyan ezt akkor meg csunya putyin és szankcionáljuk öket , lehetőleg ugy hogy nekunk fájjon. -
bunny #9 Szóval kína nem engedi a starlinket maga felett, de ő globális hálózatot épít. Khmm... -
kvp #8 "Valami itt hiányzik a cikkből hogy logikus legyen."
Kinaban jelenleg 3 ceg is fejleszti az erdeti kinai ujrahasznalhato raketakat, azaz probalja lemasolni a spacex rendszeret. Plusz van egy allam project is, hasonlo celokkal. -
inkvisitor1978 #7 Javítsatok ki, de a Starlink sikeréhez (költséghatékonyságához) alapvető volt az újrafelhasználható, olcsó feljutattó eszköz.
Ez Kínának még erősen hiányzik és minimum a dupláját akarják fellőni a Starlink konstellációnak?
Valami itt hiányzik a cikkből hogy logikus legyen. -
#6
A csökkentést, ugy értettem, ha nem kell monden országnak saját hálozat.
Musk, 12k muholdja meg kina 14k muholdja akkor jon még Besos rendszere , elöbb utobb majd az oroszok is akarnak, meg az indiaiak , és máris több mint 50 ezer müholdnál járunk.
Már igy is több satelitet vitt fel a starlink mint eddig összesen bármilyen másik ureszközt.
ÉS majd ha csak egy rendszer ahogy irod, 24x24km-es rácsban kell hogy mozogjanak , de ha alatta felette lesz még egy másik rendszer akkor már lehet csak fel eharmada lesz az a távoldág ahol szabad utja lesz egy Falcon9 vagy egy starship vagy egy sojuz rakétának felmennie az urálomásra vagy egy űrteleszkopot feljutattni a kivánt pozicioba.
Igy is elég kicsi az az időablak ami megfelelö egy egy személyzet feljuttatásához ezután meg még nehezebb lesz olyan rést találni ahol pont akkor nem lesz egy átvonulo műhold.Mégha stabilan fix helyzetben lenne ez a 24x24es rács akkor még talán, de ezek több mint 28ezerkm/h-val száguldanak legalább . probáljon meg valaki egy ilyen mozgó négyzetbe átlöni ugy , hogy nem lesz ütközés se az oda se a visszauton . -
kvp #5 A starlink muholdak egy resze tobbfelhasznalasos, azaz civil es katonai celu, tovabba az amerikai katonai halozatok adatait is tovabbitjak. (pl. Ukrajnaban) Kozos halozatot csak olyan allamok tudnanak epiteni, amik szoros katonai szovetsegben vannak. Meg az EU-nak sem sikerult osszehozni a Gallileo halozatot, pedig csak egy EU-s GPS rendszert akartak. Jelenleg minden katonai hatalomnak sajat halozat kell, raadasul a rendszer mukodese miatt a teljes Foldet le kell fedniuk, hogy mindig legyen eleg muhold a sajat teruletuk folott.
Na most a kerdes az, hogy melyik lesz feljebb, mert egy magassagban nem mehetnek stabilan. Amelyik alacsonyabb palyan kering, annak lesz kisebb a kesleltetese, viszont az osszes folotte levo ha hibasan ter vissza kozzuluk talal majd el nehanyat. Eleg egy nagyobb utkozes es a kessler hatas lebontja a teljes halozatot. Ha egy magasabban keringo halozat szall el, akkor a lassan visszatero darabok az alattuk levo halozatokat is lebontjak.
"Valahogy csökkenteni keleltt volna ezt a muhold számot"
Nem lehet. A felszini cellularis halozatokban is a lenyeg, hogy surun vannak. Ez 900 Mhz-nel meg 2 kilometert jelentett, az uj 5G-s rendszerek eseten mar 500 meterenkent kell 1-1 torony. Az urbeli cellularis halozatoknal 24 kilometer egy cella merete. Ha feljebb mesz kevesebb muhold kell, de lassabb lesz es a nagyobb cellaban tobben osztoznak ugyanazon a savszelessegen. Viszont amennyire en tudom a starlink van a leheto legalacsonyabban, a kinaiak mar csak folejuk mehetnek. Plusz a starlink muholdak igy hebe-hoba az athaladas idejere takarni fogjak a folottuk levo kinaiak ralatasat. (pl. a felszini up-/down-link allomasok fele) -
Supra-III #4 Igazad van, de ez annyira életszerű, mint a világbéke. Majd ha minden állam egyesült, és a felvilágosodott emberiség együtt indul a csillagok felé... Ha nem írtja ki jóval hamarabb magát... Meglátjuk :-) -
Supra-III #3 A GPS amerikai katonai rendszer, amit egy ponton megnyitottak a publikus felhasználóknak - de bármikor be is zárhatják.
Ne legyenek illúzióid, ez is elsősorban katonai / stratégiai fejlesztés. -
#2
ezt ugy kellett volna megoldani, hogy minden ország csatlakozik a fejlesztéshez és vagy a kivitelezéshez, aztán egy rendszert felküldeni majd a felhasználok ,meg szerzodnek a megfelelö nemzeti cégekkel egy elöfizetés keretében , mert ez igy sehogy nem jo, hogy majd minden ország fellö több 10 ezer muholdat csak, hogy legyen saját internete.
Valahogy csökkenteni keleltt volna ezt a muhold számot, mert igy majd nem lesz hely fellöni az egyébb rakétákat amik küldetésekre mennének vagy az urálomásra. -
#1
Valahogy GPS-hez hasonlóan kellett volna ezt megoldani, meg kitalálni hogy mobilon ingyenesen hozzá lehessen férni, már nincs messze az sem egyre kisebb antennákkal is működik.