SG.hu
Nagy EU-s kudarc, hogy az amerikai Falcon 9 viszi fel a Galileo navigációs műholdakat
Az Európai Unió a Falcon 9-est választotta navigációs műholdjainak indításához, és beleegyezett, hogy 30 százalékos felárat fizessen mindezért.
Az Európai Unió megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amely lehetővé teszi négy Galileo navigációs műhold indítását a SpaceX Falcon 9 rakétájával. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU és az Európai Űrügynökség számára dolgozó munkatársak bármikor hozzáférhessenek a kilövőálláshoz, és ha a küldetés során baleset történik, lehetőségük legyen a roncsok visszaszerzésére. A megállapodással megkezdődhetnek a végső előkészületek két, egyenként két műholdat tartalmazó, floridai Falcon 9 rakétával történő indításhoz. Ezekre a Galileo-küldetésekre még ebben az évben sor kerül. Az egyenként mintegy 700 kg tömegű műholdak mintegy 22 000 km magasan a bolygó fölötti pályára kerülnek majd.
A fokozott biztonsági intézkedések oka a több százmillió euróba kerülő műholdakba épített szabadalmaztatott technológia. A műholdak az Egyesült Államokban gyártott globális helymeghatározó műholdakhoz hasonló funkciót látnak el. A floridai indítások lesznek az első olyan esetek, amikor a polgári és katonai célokra használt Galileo műholdakat Európa területén kívülre exportálják. A nemzetbiztonsági küldetéssel kapcsolatos többletköltségek miatt az Európai Unió beleegyezett, hogy 180 millió eurót, azaz mintegy 196 millió dollárt fizessen a két indításért. Ez mintegy 30 százalékos felárat jelent a Falcon 9 indítás szokásos, 67 millió dolláros indítási árához képest.
Mindennek oka, hogy az ESA kínos helyzetbe hozta a kontinenst, mert az elmúlt két évben több hordozórakétát is meg kellett vásárolnia közvetlen indítóversenyzőjétől, a SpaceX-től. Európa 2023-ban egy Falcon 9 rakétával indította el az Euclid űrteleszkópot, és még idén egy ESA földmegfigyelő műhold és egy ESA aszteroidaszonda is Falcon 9-es küldetéssel indul. Ennek két oka van. Először is, az ESA Ukrajna megtámadása után megszakította a munkát az orosz Roszkozmosz űrvállalattal. A háború megindítása után Európa leállította a közepes teherbírású Szojuz rakétával végrehajtott küldetéseit. Ennek a hordozórakétának egy módosított változata indult az európai űrrepülőtérről, Francia Guyanából.
A másik ok az Ariane 6 rakéta fejlesztésének folyamatos késedelmei. Ez a hordozórakéta eredetileg négy évvel ezelőtt debütált volna, de a munka számos fejlesztési és technikai késedelemmel járt. Európa hordozórakéta-válsága tavaly vált akuttá, amikor a kontinens nyugdíjazta a régóta repült Ariane 5 rakétáját, és így kész utód nélkül maradt. Az űrhöz való hozzáférés hiánya azonban hamarosan megszűnik. Az ESA a francia guyanai űrrepülőtérre szállította az Ariane 6 rakéta első szakaszait. Bár az ESA még nem határozott meg konkrét indítási időpontot, a június 15. és július 31. közötti időintervallumra törekszik. Amennyiben az Ariane 6 tesztrepülése jól sikerül, hordozórakéta küldetések hosszú listája áll előtte, beleértve a jövőbeli Galileo műholdakat, más európai űreszközöket, valamint a Kuiper-projekt műholdjait az elsődleges kereskedelmi megrendelő, az Amazon számára.
Az Európai Unió megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amely lehetővé teszi négy Galileo navigációs műhold indítását a SpaceX Falcon 9 rakétájával. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU és az Európai Űrügynökség számára dolgozó munkatársak bármikor hozzáférhessenek a kilövőálláshoz, és ha a küldetés során baleset történik, lehetőségük legyen a roncsok visszaszerzésére. A megállapodással megkezdődhetnek a végső előkészületek két, egyenként két műholdat tartalmazó, floridai Falcon 9 rakétával történő indításhoz. Ezekre a Galileo-küldetésekre még ebben az évben sor kerül. Az egyenként mintegy 700 kg tömegű műholdak mintegy 22 000 km magasan a bolygó fölötti pályára kerülnek majd.
A fokozott biztonsági intézkedések oka a több százmillió euróba kerülő műholdakba épített szabadalmaztatott technológia. A műholdak az Egyesült Államokban gyártott globális helymeghatározó műholdakhoz hasonló funkciót látnak el. A floridai indítások lesznek az első olyan esetek, amikor a polgári és katonai célokra használt Galileo műholdakat Európa területén kívülre exportálják. A nemzetbiztonsági küldetéssel kapcsolatos többletköltségek miatt az Európai Unió beleegyezett, hogy 180 millió eurót, azaz mintegy 196 millió dollárt fizessen a két indításért. Ez mintegy 30 százalékos felárat jelent a Falcon 9 indítás szokásos, 67 millió dolláros indítási árához képest.
Mindennek oka, hogy az ESA kínos helyzetbe hozta a kontinenst, mert az elmúlt két évben több hordozórakétát is meg kellett vásárolnia közvetlen indítóversenyzőjétől, a SpaceX-től. Európa 2023-ban egy Falcon 9 rakétával indította el az Euclid űrteleszkópot, és még idén egy ESA földmegfigyelő műhold és egy ESA aszteroidaszonda is Falcon 9-es küldetéssel indul. Ennek két oka van. Először is, az ESA Ukrajna megtámadása után megszakította a munkát az orosz Roszkozmosz űrvállalattal. A háború megindítása után Európa leállította a közepes teherbírású Szojuz rakétával végrehajtott küldetéseit. Ennek a hordozórakétának egy módosított változata indult az európai űrrepülőtérről, Francia Guyanából.
A másik ok az Ariane 6 rakéta fejlesztésének folyamatos késedelmei. Ez a hordozórakéta eredetileg négy évvel ezelőtt debütált volna, de a munka számos fejlesztési és technikai késedelemmel járt. Európa hordozórakéta-válsága tavaly vált akuttá, amikor a kontinens nyugdíjazta a régóta repült Ariane 5 rakétáját, és így kész utód nélkül maradt. Az űrhöz való hozzáférés hiánya azonban hamarosan megszűnik. Az ESA a francia guyanai űrrepülőtérre szállította az Ariane 6 rakéta első szakaszait. Bár az ESA még nem határozott meg konkrét indítási időpontot, a június 15. és július 31. közötti időintervallumra törekszik. Amennyiben az Ariane 6 tesztrepülése jól sikerül, hordozórakéta küldetések hosszú listája áll előtte, beleértve a jövőbeli Galileo műholdakat, más európai űreszközöket, valamint a Kuiper-projekt műholdjait az elsődleges kereskedelmi megrendelő, az Amazon számára.