Lassan távolodik tőlünk a Hold

A mozgás lenyomatát a Földön találjuk meg, ebben a klímakutatás is segít.

A Hold kapcsán nemrég írtunk arról, hogy a felemelkedőben lévő nagyhatalom Kína újabb három küldetést szeretne állandó kísérőnkre, igyekezvén lépést tartani a visszatérést tervező USA-val. Eközben más kutatók azt igazolták vissza, hogy a közöttünk lévő távolság szép lassan növekszik, ez pedig számos helyen kimutatható.

A Hold mozgása, annak pályája kapcsán már régóta tudjuk, hogy a Földhöz mért távolság folyamatosan változik, az Apollo-küldetések résztvevői ugyanis annak idején tükröket helyeztek el a felszínen, ezek révén pedig viszonylag gyorsan és kényelmesen elvégezhetők az újabb mérések. A mostani időszakra jellemző mozgás alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a Hold 2,5 milliárd évvel ezelőtt vált ki a Földből, ez viszont téves, mivel a korábbi periódusokban jóval lassabb volt a mozgás üteme. Ennek nyomai szépen kimutathatók bizonyos üledékes rétegekben, a többek között Dél-Afrika és Ausztrália területén elhelyezkedő sziklákban, azok lenyomataiban, ami pedig szépen illeszkedik a Milankovic-elméletbe, amely a Föld mozgásában beálló változásokkal köti össze az éghajlati változásokat.

A most közzétett újabb kutatásban azt mutatják ki, hogy a Hold 2,5 milliárd évvel ezelőtt csaknem 60 ezer km-rel volt közelebb hozzánk, akkor pedig a mai 24 óra helyett alig 17 óráig tartott egy teljes nap. A szakemberek az egymásra rakódó kőzetrétegek ciklikus jellegét, valamint azok vastagságát rögzítették, ebből jutottak arra a következtetésre, hogy a ma zajló klimatikus ciklus szintén jóval rövidebb volt, ez 21 ezer év helyett sokkal gyorsabban ment végbe. A mellékelt magyarázat szerint a mostani eredmény nagyon jól jöhet a későbbi modellezésben, amelyek szintén a Föld és a Hold viszonyát, közös történetüket veszik majd a célkeresztbe.

A Hold történetének jobb megértéséhez további adatok és még részletesebb modellezés szükséges, ez még a kutatókra vár.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • t_robert #3
    Ebben mi az újdonság? Eddig is tudtuk, hogy távolodik. éves szinten pár centit átlagosan. Nagyjából X milliárd éve mikor oda került a főld köré még úgy 60-70 ezer km volt az átlagos távolság. A most elfogadott elmélet szerint egy hatalmas becsapodás során keletkezett. Részben a becsapóégitest anyagából áll részben az ütközés okán a földből kifreccsenő anyagból. Éppen a kéreg kezdett még megszilárdulni a földön, mikor telibe találta és csat és fröccs, hogy aztán előröl lehessen kezdeni a kéreg megszilárdulást. El vesztegettünk vagy 100-200 millió évet az élet kialakulása szempontjából a Hold kialakulása miatt. Más felől meg a Hold elősegítette a szárazfőldi élet kialakulását. Ami ugye a tengeri életből alakult ki. 2 milliárd éve úgy sokkal közelebb volt a Hold még a földhőz ami azt okozta, hogy sokkal erősebb volt még az ár-apály hatás a mainál. Ami lehetővé tette, hogy relatíve nagyobb területek kerüljenek az ár-apály hatása alá és így nagyobb számban ragadtak ki pár órára tengeri élőlényeg a parton. Egy részük túl élte és megszokta a szárazföldön az életben maradást. És egyre inkább felvették a szárazföldi létformát. Távolabbi hold és kisebb ár-apály hatás mellett talán nehezebben következik be a kitelepülés a szárazföldre a tengerekből...
  • Ender Wiggin #2
    Emmerichnek ez ziccer lesz megint...
  • quatlander #1
    Érzi, hogy nagy a baj. Majd rákapcsol.
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.10.27. 13:46:09