Gyurkity Péter
Korábban hozták be kőeszközeiket a modern emberek
Bulgáriai lelőhely alapján határozták meg ennek korát, részben cáfolva a korábbi elméleteket.
Különböző balkáni leletek már korábban is kiemelten fontosnak bizonyultak elődeink életének, útjának feltérképezése szempontjából, a napokban pedig egy újabb kutatás eredményeit ismerhettük meg, amelyek révén módosultak a modern emberek európai megérkezésével, valamint az itt jelenlévő rokonokkal ápolt kapcsolat egyes részletei, az erről alkotott tudásunk.
Nemzetközi kutatócsoport tette közzé a fent említett eredményeket, mégpedig a bulgáriai Bacso Kiro-barlangban talált leletekre, azok részletes elemzésére hivatkozva. A Dunától mintegy 70 km-re délre elhelyezkedő helyszínen eredetileg még 2015 során kezdtek újabb ásatásokat, ennek gyümölcsei kapcsán pedig most két különböző tanulmány jelent meg a szaklapokban, amelyekben részletezik a fontosabb következtetéseket. Kiderült például, hogy a megfelelő állapotban megmaradt leletek (elsősorban egy emberi őrlőfog) a homo sapiens jelenlétére utal, amely már 45 ezer évvel ezelőtt megvalósult, ezen elődeink ugyanis először ekkor telepedtek meg a barlangban. Ők hozták magukkal a fejlett kőeszközök használatának gyakorlatát, valamint újnak tűnő szokásaikat, amelyek egyes elemeit nem sokkal ezt követően a szintén itt jelenlévő neandervölgyiek is átvették, bár ez utóbbi csoportok nagyjából 8 ezer évvel később már ki is haltak.
A barlangból állati maradványok is előkerültek, ezek egyértelműen mutatják az emberi behatás, elsősorban a vágások, darabolások nyomait. A radiokarbon-vizsgálatok kapcsán kiemelik, hogy ezek az eddigi legrészletesebbek, legkiterjedtebbek, legalábbis a régi kőkorszak (paleolitikum) időszakára vonatkozóan, ami egyben azt is lehetővé teszi, hogy a dátumokat a lehető legszűkebb intervallumra szorítsuk vissza – ez jelen esetben a 46-43 ezer évvel ezelőtti időszakot jelenti. Ezen periódusból eddig leginkább a neandervölgyiek jelenlétére utaló maradványok kerültek elő, és bár korábban több szakember is lehetségesnek tartotta a homo sapiens megérkezését, ez most először látszik egyértelmű módon a maradványokból, igaz azt is jól tudjuk, hogy a bevándorlás több hullámban, eltérő időszakokban valósult meg.
A homo sapiens tehát némileg korábban bukkant fel a eurázsiai régióban, kiindulási helyük valószínűleg Délnyugat-Ázsia lehetett, maradványaik ugyanis Bulgáriától Mongóliáig több helyszínen is előkerültek már. Ezen csoportok fokozatosan váltották le a neandervölgyieket és gyenyiszovaiakat, elvezetve a későbbi korok nagyjából egységes populációjáig.
Különböző balkáni leletek már korábban is kiemelten fontosnak bizonyultak elődeink életének, útjának feltérképezése szempontjából, a napokban pedig egy újabb kutatás eredményeit ismerhettük meg, amelyek révén módosultak a modern emberek európai megérkezésével, valamint az itt jelenlévő rokonokkal ápolt kapcsolat egyes részletei, az erről alkotott tudásunk.
Nemzetközi kutatócsoport tette közzé a fent említett eredményeket, mégpedig a bulgáriai Bacso Kiro-barlangban talált leletekre, azok részletes elemzésére hivatkozva. A Dunától mintegy 70 km-re délre elhelyezkedő helyszínen eredetileg még 2015 során kezdtek újabb ásatásokat, ennek gyümölcsei kapcsán pedig most két különböző tanulmány jelent meg a szaklapokban, amelyekben részletezik a fontosabb következtetéseket. Kiderült például, hogy a megfelelő állapotban megmaradt leletek (elsősorban egy emberi őrlőfog) a homo sapiens jelenlétére utal, amely már 45 ezer évvel ezelőtt megvalósult, ezen elődeink ugyanis először ekkor telepedtek meg a barlangban. Ők hozták magukkal a fejlett kőeszközök használatának gyakorlatát, valamint újnak tűnő szokásaikat, amelyek egyes elemeit nem sokkal ezt követően a szintén itt jelenlévő neandervölgyiek is átvették, bár ez utóbbi csoportok nagyjából 8 ezer évvel később már ki is haltak.
A barlangból állati maradványok is előkerültek, ezek egyértelműen mutatják az emberi behatás, elsősorban a vágások, darabolások nyomait. A radiokarbon-vizsgálatok kapcsán kiemelik, hogy ezek az eddigi legrészletesebbek, legkiterjedtebbek, legalábbis a régi kőkorszak (paleolitikum) időszakára vonatkozóan, ami egyben azt is lehetővé teszi, hogy a dátumokat a lehető legszűkebb intervallumra szorítsuk vissza – ez jelen esetben a 46-43 ezer évvel ezelőtti időszakot jelenti. Ezen periódusból eddig leginkább a neandervölgyiek jelenlétére utaló maradványok kerültek elő, és bár korábban több szakember is lehetségesnek tartotta a homo sapiens megérkezését, ez most először látszik egyértelmű módon a maradványokból, igaz azt is jól tudjuk, hogy a bevándorlás több hullámban, eltérő időszakokban valósult meg.
A homo sapiens tehát némileg korábban bukkant fel a eurázsiai régióban, kiindulási helyük valószínűleg Délnyugat-Ázsia lehetett, maradványaik ugyanis Bulgáriától Mongóliáig több helyszínen is előkerültek már. Ezen csoportok fokozatosan váltották le a neandervölgyieket és gyenyiszovaiakat, elvezetve a későbbi korok nagyjából egységes populációjáig.