Rekordkicsi lett az ózonlyuk

Csaknem 40 éve nem volt ilyen kicsi a déli ózonlyuk kiterjedése.

A NASA érdekes közleményt adott ki a napokban, amelyben az Antarktisz felett lévő, évtizedek óta váltakozó méretben megfigyelhető ózonlyukkal kapcsolatos legújabb fejleményekről számolnak be. A jelentésből kiderül, hogy a rendhagyó időjárási viszonyok miatt az őszi hónapokban drasztikus mértékben mérséklődött a folyamat, ennek köszönhetően pedig rekordkicsire zsugorodott a lyuk.

A teljes bejelentésben arról olvashatunk, hogy a lyuk legnagyobb kiterjedését az idei évben szeptember 8-án regisztrálták, ekkor ennek mérete 16,4 millió négyzetkilométer volt. A NASA és a NOAA műholdas megfigyelései alapján ezt követően gyors zsugorodás következett be, aminek következtében a méret 10 millió négyzetkilométer alá zuhant, ami azért tekinthető drámai és szokatlan változásnak, mert a megszokott időjárási körülmények és trendek alatt szinte minden korábbi évben ennél jóval nagyobb volt az ózonlyuk kiterjedése, különösen ebben az időszakban, vagyis szeptember végén és október elején. Ezt leginkább a melegebb légkörnek tulajdonítják, vagyis ez nem annak jele, hogy a légköri ózonréteg megújult erővel áll helyre.


A déli féltekén az ottani tél kései időszakában erősödik meg újra és újra az ózonlyuk, ez az emberi tevékenység következtében kibocsátott vegyületek révén, kémiai reakciók formájában megy végbe, a hideg sztratoszféra felhőrészecskéinek felületén, egyfajta láncreakciót indítva ezzel be. Melegebb hőmérsékleti viszonyok esetén jóval kevesebb ilyen felhő alakul ki a déli-sarki régió felett, ennek révén pedig a kémiai reakciók is kisebb mértékben befolyásolják az ózonréteg alakulását, annak vastagságát. Több különböző műhold (Aura, NASA-NOAA Suomi National Polar-orbiting Partnership, Joint Polar Satellite System NOAA-20) segítségével mérik az űrből az ózonréteget, bár az Aura egyik műszere az itt megtalálható klór mennyiségét is megfigyeli, ez ugyanis szerepet játszik a reakciókban. Eközben időjárási ballonokat is felbocsátanak, ez utóbbi kapcsán pedig azt regisztrálták, hogy az idei évben nem találtak olyan területet, ahol az ózon teljes mértékben hiányzott volna.

Az idei kivétel nem precedens nélküli, az elmúlt 40 év alatt ugyanis két másik alkalommal is megfigyeltek hasonló körülményeket. 1988 és 2002 őszén szintén nagyon kicsi maradt a déli ózonlyuk, a jelenséget azonban még nem értjük teljes mértékben. Ami az elkövetkező heteket illeti, a lyuk itt teljes mértékben eltűnhet, hogy azután ismét visszatérjen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ugh #11
    Nyilvan nem azert mert evek ota nincsennek kiserleti atomrobbantasok.
    Egyertelmi, hogy a spray es a tehenfing utott rajta lyukat meg a globalis hulyeseg..

    Utoljára szerkesztette: ugh, 2019.11.07. 23:33:54
  • Nos #10
    Egyik cella sem állandó, de a mérsékelt övi csak egy statisztikailag megjelenő cella. Itt nem időnként törnek át a légtömegek, hanem itt zajlik a légcsere a poláris és trópusi övek között. A polárfront eleve egy hullám.
    Itt kb 1500 m-es szinten szépen végig lehet követni, hogy zajlik a légcsere. Ez a káosz a "normális" állapot.

    https://www.tropicaltidbits.com/analysis/models/?model=gfs&region=nhem&pkg=T850a&runtime=2019103100&fh=336

    A link anomáliát mutat, tehát az adott területen vett átlagos hőmérséklettől való eltérést.
  • Nos #9
    ??? Meg előtte is volt ilyen, az a normális, ha nincs ózonlyuk. Az ózonlyuk az a normálistól eltérő anomáliát jelenti.
    Utoljára szerkesztette: Nos, 2019.10.31. 10:09:52
  • Zsoltee_a_bator #8
    Nem a koolaj a fo gond, hanem pl a CFC gazok.
  • Whysper #7
    szóval 40 éve már volt ilyen? Érdekes
  • VolJin #6
    Nehogy azt hidd, mert szerintem az átlag műkörmös facebook környezetvédő erre a hírre bepánikolhatott, hogy Úristen az ózonlyukat is tönkretettük!
  • NEXUS6 #5
    És ha nem?
    Az ózonlyuk attól keletkezik, hogy nem süt a nap, nincs UV, és az Antarktisz fölé nem jutnak külső légtömegek. Vagy is régebben is mindíg volt, már a CFC-zés elött, csak akkor nem tudták még megmérni. ;)

    Másrészt a sarkok átlagtól eltérő melegedése (és az ózonlyuk jelentős csökkenése) azt jelzi, hogy a globális áramlási rendszer kezd megváltozni. A szélességi körök mentén futó áramlásokat áttörik a jellemzően hosszúsági körök mentén haladók.

    Áramlástanilag érdekes lenne vizsgálni, hogy ebben mi játszik fontos szerepet. Pl. a Jupiter szép sávos felhőrendszere azt jelzi, hogy ott szinte egyáltalán nincs olyan légmozgás, ami egyik ilyen sávból messze át tudna törni. A Földnek féltekénként 3 ilyen "gyűrűje", vellája van, de ezeken is át-átörnek a nagy légtömegek, ciklonok, anticiklonok.
  • quatlander #4
    Biztos bespájzoltak belőle, vagy lesz más alternatíva. :D
  • AdamBast #3
    Addigra elfogy a kőolaj, úgyhogy igen
  • quatlander #2
    és ha egyszer teljesen eltűnik az évszázad közepére, ahogy azt az ENSZ közölte, akkor végre mindenki megnyugodhat? :)